Civaqua - Az éltető forrás - Future of Debrecen

Civaqua – Az éltető forrás

Nem véletlen, hogy „a csapból is” ez a különös szó folyik: Civaqua. Ha elemeire bontjuk ezt a mozaikszót, felfedezzük a debreceni polgárokra utaló „cívis” szót és a víz latin megfelelőjét, az „aqua”-t. Azonban a feltételezésekkel ellentétben nem egy ásványvízmárkáról van szó és nem is egy új strandberuházásról. A Civaqua-program Debrecen környezeti állapotának javítását: a kiszáradással fenyegetett Nagyerdő és az erdőspusztai tavak vízpótlását hivatott biztosítani.

Hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba

A nagy volumenű Civaqua-program elkezdődött, megvalósítása megindult, s ehhez több, mint tizenhat milliárd forint áll rendelkezésre.

A város már régen tervezi ezt a többcélú fejlesztést, amit a környezeti feltételek módosulása, a talajvíz szintjének süllyedése, a klímaváltozás még sürgetőbbé tett. A cél nem csak a vízháztartás állapotának javítása, hanem pozitív hatás gyakorlása az egész térségre.

Lassan elérheti az 50 százalékos készültséget a Civaqua-program első üteme

Minden a terv szerint halad a Civaqua-program első ütemének munkálataiban, melynek a befejezési határideje 2023 novembere. A Civaqua-program, amely az ország talán legnagyobb vízrendezési beruházása, természetvédelmi, mezőgazdasági és jóléti célokat is szolgál majd a jövőben. A részletekről az október 6-án tartott sajtótájékoztató keretében tudhattunk meg többet. A munkálatok helyszínén tartott sajtótájékoztatón Papp László polgármester, Balázs Ákos alpolgármester, valamint Kósa Lajos országgyűlési képviselő beszélt a projektről.

A Civaqua-program célja a Tisza vizének eljuttatása a Keleti-főcsatornán keresztül a Tócó- patakba, a program második ütemével pedig biztosításra kerül a Szentgyörgyi-erdő, az Apafai-erdő, a Nagyerdő, valamint az Erdőspuszták vízutánpótlása még a legszárazabb időszakokban is.

Papp László elmondta, hogy a program első ütemében épül a nyomóvezeték, amely a Keleti-főcsatorna mellett található HTVR szivattyúteleptől szállítja a vizet a Debrecen-Józsa közelében épülő tározóhoz. A 13 kilométer hosszú cső mintegy kétharmadát már lefektette a kivitelező, úgyhogy az őszi mezőgazdasági munkálatok zavartalanul tudnak majd folytatódni. Elkezdődött az építése egy másik, 2 kilométeres csővezetéknek is, a Tócó-ér forrásvidékére.

A városvezető hangsúlyozta: azon túl, hogy Debrecen északi részén a mikroklíma befolyásolásában hatalmas szerepet játszhatnak a változások, cél, hogy a környéken élők számára olyan fejlesztések is megvalósuljanak majd, amelyek lehetővé teszik a jóléti szempontok érvényesülését. Papp László szerint a Civaqua-program kivitelezése jól halad, egy hónapon belül már elérheti az 50 százalékos készültséget. Hangsúlyozta továbbá, hogy Debrecennek jelenleg és a jövőben is lesz elég vize minden fejlesztéshez. 

„Az elmúlt időszakban hallottunk több olyan beruházásról, amely megállt vagy halasztásra került. Ez a Civaquát nem érinti, az első ütem forrásai rendelkezésre állnak, a munka zajlik, és remélhetőleg legkésőbb 2023 novemberére ki is nyithatjuk azt a zsilipet, amely majd revitalizálni tudja a Tócó vidékét” – tette hozzá a polgármester.

A Civaqua-program nem csak a természetvédelem, de az agrárium szempontjából is igen jelentős.

„Ez egy öntözési program is. A várostól északra eső területek öntözését fogja tudni megoldani ez a beruházás. Sokszor hangoztatjuk, hogy milyen fontos lenne a jelenlegihez képest akár két-háromszorosára is növelni az öntözött területek arányát, hiszen bizonyos szántóföldi kultúrákat – például a hajdanán Debrecen határában elterjedt zöldborsó termesztését – nem is lehet öntözés nélkül elképzelni” – mondta Kósa Lajos. 

Balázs Ákos alpolgármester kifejtette, hogy az első ütem kivitelezése alatt, már most zajlik a második ütem előkészítéséhez szükséges tervezés. A sajtótájékoztató helyszínéről elmondta, hogy az egy magaslati pont, ezért a víznek közel 60 méteres szintkülönbséget kell legyőznie ahhoz, hogy eljuthasson a tározóhoz, ahonnan a Tócóba már gravitációsan fog érkezni, 1200 liter/másodperces hozammal.

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Szabó Fruzsina Magdolna

természetvédelmi mérnök

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök-hallgató, az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportjának titkára, önkéntes madármentő

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!