2023 szeptemberében a kelet-líbiai partvidékre lecsapott a Daniel nevű mediterrán ciklon. A rendkívüli esőzések hatására órákon belül két gát is átszakadt Derna városa fölött, a lezúduló víztömeg pedig teljes városrészeket mosott el. A helyiek közül sokan csak későn értesültek a veszélyről: a figyelmeztetések nem értek célba időben, a tragédia pedig családok ezreinek életét forgatta fel alapjaiban. A katasztrófa nyomán végzett nemzetközi kutatások megállapították, hogy a klímaváltozás akár ötvenszeresére növelte annak az esélyét, hogy ekkora mennyiségű csapadék hulljon egyetlen nap alatt a térségben (A WWA beszámolója az eseményről). Derna lakóinak története is megmutatja: a klímaváltozás egyenesen humanitárius katasztrófákhoz vezethet.

A számok és a folyamatok önmagukért beszélnek: világszerte százmillióknak van szükségük sürgős humanitárius segítségre, és ezek mögött a válságok mögött egyre gyakrabban a klímaváltozás áll. Pakisztánban a szokásosnál jóval erőteljesebb monszunesőzések következtében az ország területének egyharmada került víz alá, ami több mint 33 millió embert kényszerített otthona elhagyására, és közel egymillió lakóházat pusztított el (British Red Cross elemzés a pakisztáni áradásokról).

Kelet-Afrikában, különösen Szomáliában, nem hirtelen áradásról, hanem az egymást követő elmaradt esős évszakok miatt kialakult, évek óta tartó aszályról van szó, amely milliókat sodort az éhínség szélére és kényszerített menekülésre a kiszáradt legelőkről (BBC riport a kelet-afrikai aszályról). Szíriában pedig a polgárháború kirobbanását megelőző példátlan szárazság tette tönkre a mezőgazdaságot, ami több mint másfél millió embert kényszerített a városokba, végletesen felerősítve a társadalmi feszültségeket (The Guardian elemzés a szír aszályról és a konfliktusról). Mindegyik esetben ugyanaz a minta ismétlődik: a klímaváltozás miatt felerősödő környezeti problémák a meglévő sérülékenységekre rakódnak rá, és így torkollnak humanitárius katasztrófába.

De mi is az a humanitárius világnap? Minden év augusztus 19-én az ENSZ azoknak a  humanitárius munkásoknak állít emléket, akik saját életüket kockáztatva próbálnak enyhíteni a világ válságain. A dátum mementó: 2003. augusztus 19-én pusztító robbanás rázta meg az ENSZ bagdadi székházát, amelyben Sergio Vieira de Mello ENSZ-főbiztos és huszonegy kollégája vesztette életét. Öt évvel később, 2008 decemberében az ENSZ Közgyűlése hivatalosan is világnappá nyilvánította ezt a napot. Bár a megemlékezések elsősorban a fegyveres konfliktusok áldozataira és a segítő munkások áldozatos feladatvállalására fókuszálnak, ma már egyre ritkábban lehet elvonatkoztatni attól a ténytől, hogy a segítségre szoruló tömegek jelentős részét nem közvetlenül a fegyverek, hanem a környezet összeomlása és a szélsőséges időjárás kényszeríti elkeseredett helyzetbe.

Talán éppen ezért veszélyes úgy tekinteni a klímaváltozásra, mint egy távoli, kizárólag tudósok által konferenciatermekben tárgyalt problémára. Ami valahol száraz legelőt, elpusztult termést, elhagyott otthont vagy betegségekkel teli menekülttábort jelent, az  a jelen valósága, nem egy másik bolygó története. Magyarország sem kívülállója a folyamatnak: az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint hazánk klímaérzékeny térség, ahol növekszik a szélsőséges időjárási események gyakorisága. A mezőgazdaság számára különösen nagy kockázatot jelentenek az aszályok: 1990 és 2023 között tizenegy olyan év volt, amikor az ország területének több mint felét érintette aszály. Közben a hőhullámos napok száma is növekszik. Európa más részeihez hasonlóan nekünk is egy olyan jövőre kell készülnünk, amelyben a hőség, az aszály és a szélsőséges csapadék mind gyakrabban terheli meg a társadalmat, a vízkészleteket, a mezőgazdaságot és a mindennapi életet. A különbség azonban még most is megvan: egy kihívás nem szükségszerűen válik katasztrófává. Hogy Magyarországon meddig jut el ez a folyamat, abban nekünk is van szerepünk. Ha közösen gondolkodunk és cselekszünk, megakadályozhatjuk, hogy azok a kihívások, amelyek ma még kezelhető problémáknak tűnnek, holnap humanitárius katasztrófává váljanak. A humanitárius világnap arra emlékeztet, hogy másokon segíteni kötelesség – de a leghatékonyabb segítség az, ha megelőzéssel és helyi összefogással nem hagyjuk, hogy idáig fajuljanak a dolgok.

*Borítókép forrása: Pixabay

– szól a híres David Brower-idézet, amelynél pontosabban semmi sem írja le a globális túlfogyasztás napjának lényegét. Egy pénzügyi hasonlattal élve: képzeljük el, hogy a bankunk április végén értesít minket, hogy az egész éves fizetésünk elfogyott, a hátralévő nyolc hónapban már kizárólag hitelből, a megtakarításaink felélésével költhetünk. Pontosan ez történik a bolygónkkal is. Az ökológiai büdzsénket kimerítettük, innentől kezdve pedig egy olyan tartozást halmozunk fel a következő generációk terhére, amelynek a valódi árát és kamatait még csak megtippelni sem tudjuk.

Forrás: National Geographic

Hogyan számoljuk ki a túlfogyasztást?

A globális túlfogyasztás napját a Global Footprint Network számítja ki az emberiség ökológiai lábnyoma és a Föld biológiai kapacitása alapján. A számítás azt vizsgálja, hogy egy adott évben mennyi természeti erőforrást használunk fel – a természeti  erőforrásoktól kezdve az erdők szén-dioxid-megkötő képességén át egészen a halállományokig –, és ezt veti össze azzal, hogy a természet ugyanebben az időszakban mennyit képes megújítani. A mutató természetesen nem jelenti azt, hogy július végére szó szerint elfogy minden erőforrás, sokkal inkább azt szemlélteti, hogy a fogyasztásunk tartósan meghaladja a Föld regenerációs képességét.

A globális dátum mögött ugyanakkor óriási különbségek húzódnak meg országonként, hiszen a világ lakossága távolról sem fogyaszt egyformán. Ha mindenki úgy élne, mint az átlagos magyar, a túlfogyasztás napja már június 24-én bekövetkezne. Ha a világ az amerikai fogyasztási szintet követné, ez a dátum március 14-re esne. Európa legszélsőségesebb országa Luxemburg, ahol ez a nap február 17. – vagyis a luxemburgi életszínvonalon élő emberiség alig hat hét alatt elhasználná egy teljes évre elegendő erőforrását. Ezzel szemben olyan országokban, mint Banglades, Szomália vagy Mali, ez a fogalom szinte értelmezhetetlen: ezek az országok jóval kevesebb erőforrást használnak, mint amennyit a saját területük megtermel, így nekik gyakorlatilag nincs is „túlfogyasztási napjuk” – ami persze korántsem a jólétükről, sokkal inkább a szegénységükről árulkodik.

Az alábbi infografika azt mutatja be, hogy ahol egyáltalán létezik globális túlfogyasztás napja, ott az év mely napjára esik, így rendkívül jól illusztrálja a túlfogyasztás-beli egyenlőtlenségeket. Forrás: Global Footprint Network

A túlfogyasztás gyökerei: a mennyiség csapdája

Egyetlen egyszerű válasz nincs rá, de néhány mélyen beágyazott ok jól azonosítható. Az egyik a fogyasztói társadalom logikája, amelyben a siker és a boldogság mércéje sokszor az, mennyi mindent birtoklunk vagy vagyunk képesek megvásárolni, nem pedig az, hogy hozzájutunk-e ahhoz, amire ténylegesen szükségünk van. Ehhez szorosan kapcsolódik a tervezett elavulás jelensége: számos termék már eleve úgy készül, hogy néhány év után elromoljon, technikailag elavuljon, vagy egyszerűen kimenjen a divatból – így folyamatos újravásárlásra kényszerítve a fogyasztókat.

A probléma azonban ennél is mélyebben gyökerezik: abban, ahogyan a gazdasági teljesítményt mérjük. A GDP és a hozzá hasonló mutatók lényegében azt fejezik ki, mennyivel termelünk és fogyasztunk többet évről évre, tehát a mennyiségi növekedést jutalmazzák, miközben a minőségi szempontok, például hogy mennyire tartós, javítható vagy újrahasznosítható egy termék, vagy, hogy valójában mekkora jólétet és elégedettséget nyújt, alig jelennek meg ezekben a számokban. Amíg a „több”-et és a „jobb”-at összemossuk, addig nehéz elvárni, hogy a fogyasztásunk a bolygó valós korlátai között maradjon.

A képen egy debreceni elektromos busz látható. Az elektromobilitás a jövőben számos lehetőséget kínál a túlfogyasztás visszaszorítása érdekében. Forrás: DKV

Mit tehetünk Debrecenben? Lokális válaszok a globális kihívásra

A fenntarthatóság nem kizárólag globális megállapodásokon múlik, hanem azon is, hogyan alakítjuk a saját életünket lokálisan. Debrecenben egyre több olyan kezdeményezés születik, amely a helyi erőforrásokra és a közösségi szemléletre épít. A túlfogyasztás napja jó apropó arra, hogy helyi szinten is végiggondoljuk, hol van mozgásterünk. A helyi termelői piacok látogatása rövidebb ellátási láncot és kevesebb szállítási terhelést jelent, a palackozott üdítők vásárlása helyett az újratölthető kulacs használata a műanyag hulladék mennyiségének csökkentésével óvja a környezetet, a kerékpáros közlekedés és a tömegközlekedés választása autó helyett érezhetően csökkenti a karbonlábnyomot és a városi levegő szennyezettségét, a közösségi kertek pedig nem csak a „földtől az asztalig” fenntarthatósági szemléletet erősítik, hanem közösséget is építenek. Emellett a másodkézből történő vásárlás, a javíttatás az eldobás helyett, illetve a tudatosan a kevesebbre és jobb minőségre épülő fogyasztás mind olyan apró, mégis kézzelfogható lépések, amelyekkel egy debreceni polgár is hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövő évi túlfogyasztás napja későbbi dátumra csússzon.

A globális túlfogyasztás napja nem jóslat és nem is végítélet. Sokkal inkább emlékeztető arra, hogy a természet erőforrásai nem végtelenek. Ahogy egy pénzügyi hitelnél is előbb-utóbb eljön a törlesztés ideje, úgy a természeti tőkéből felélt „kölcsön” árát sem kerülhetjük el. A kérdés csak az, hogy tovább növeljük-e ezt az adósságot, vagy még időben elkezdjük csökkenteni – saját döntéseinken, közösségeinken és városainkon keresztül. A számla ugyanis már megérkezett, csak rajtunk múlik, mennyi kamatot hagyunk még ráfutni.

A napokban felmerült egy hír a közösségi médiában, miszerint Debrecen déli részén és Szepes környékén ipari tevékenység miatt nehéz helyzetbe kerültek a fehér gólyák. A hír szerint egy korábbi vizes élőhelyen talajmunkát végeztek, emiatt a területen több tucat gólya éhezik és szomjazik. Ez a téves információ futótűzként terjedt különböző oldalakon, nagy felháborodást kiváltva az állatszerető emberekből.

A Debreceni Egyetem Biodiverzitás, Vízgazdálkodás és Klímaváltozás Kompetencia Központ eljuttatta a Future of Debrecenhez a hiteles információkat, melyet változtatás nélkül közreadunk.

„Központunk a felmerült kétségekre szakmai választ szeretne adni, megnyugtatva ezzel a gólyákért aggódó embereket.

A debreceni fehér gólyák nincsenek veszélyben. A Déli Ipari Parkban látható óriási gólyacsapatok több okból figyelhetőek meg az építési területen. Az első ok, hogy a debreceni fehér gólyák többsége a város déli részén fészkel. Itt állnak ugyanis rendelkezésükre azok a nagyobb gyepterületek, kaszálók, csatornapartok, ahol táplálkozhatnak és számos villanyoszlop, melyeken fészket építhetnek. A táplálkozásukban központi szerepet játszik a debreceni hulladéklerakó a gólyák rengeteg rovart, rágcsálót és emberi eredetű hulladékot, pl. kidobott élelmiszert találnak. A fehér gólyák nagyon gyakran táplálkoznak szeméttelepeken, és ez sajnos nem mindig előnyös számukra. Külföldi vizsgálatok szerint a gólyák gyomrában akár több száz befőttesgumi és egyéb hulladék is lehet, mert tápláléknak néznek bizonyos tárgyakat. A gólyák gyülekezésének oka továbbá, hogy most van a fehér gólya fiókák kirepülésének ideje. A fészket elhagyó fiatal madarak az idősebbekkel együtt csapatokba verődnek, ilyenkor akár több százas gólyacsoportok is kialakulnak.

A Déli Ipari Parkban végzett földmunka nem csapdába ejtette a gólyákat, hanem éppenhogy odavonzotta. A talaj bolygatásával rovarok és rágcsálók tömegei kerülhettek a felszínre, könnyű prédát jelentve a rájuk vadászó madaraknak. Ugyanez a jelenség figyelhető meg a mezőgazdasági munkák során is: a szántást végző traktorokat gyakran követik sirályok, varjak, ölyvek és gólyák, hogy összegyűjtsék a kiforgatott apró állatokat. Ha pedig nem táplálkozásra, akkor pihenésre, tollászkodásra is használhatják is az olyan mesterséges élőhelyeket, mint a Déli Ipari Park földmunkával érintett területe. Örülnünk kellene annak, hogy a gólyák ilyen nagy számban használják még ezeket a területeket is.

A szomjazó gólyák híre sem igaz. Az interneten látható kép készítésének helyszínétől pár száz méterre folyik a Tócó, mely ezen a szakaszon állandó vízborítottságú. A gólyák ebből isznak, ezt bárki megfigyelheti. Az országos szinten jelentkező extrém aszály valóban nehéz helyzetbe hozza az élővilágot. Legfőképpen azzal segíthetünk az élővilágnak, ha madáritatókat vagy itatóvályúkat  helyezünk ki, és azokban naponta cseréljük a vizet.

A közösségi médiában többen úgy vélték, hogy a fehér gólyák „csapdába estek”. Fontos azonban tudni, hogy a fehér gólya hosszú távú vonuló madár. Évente akár 10 000 kilométert is megtesz afrikai telelőterületei felé. Nem valószínű, hogy egy ilyen kiváló röpképességű madár több tucat egyede egy számára kedvezőtlen területen maradna élelem és víz nélkül. Természetesen elrepülnek, ha nem megfelelőek számukra a körülmények.

A természetes élőhelyek globális és hazai csökkenése valóban fontos probléma, jelen esetben viszont nem erről van szó. Az élővilág segítéséért mi magunk is tehetünk: ritkább fűnyírással, a fák és bokrosok kíméletével, odúkkal, itatókkal és farakásokkal menedéket hozhatunk létre akár saját kertünkben is, a biológiai sokféleséget így növelni tudjuk, az élővilág képviselőiben pedig mi magunk is gyönyörködni tudunk.”

A városi zöldterületek értéke

A városi környezetet számos hatás kedvezőtlen találkozása jellemzi: a koncentrált épületállomány, az ebből adódó hőszigethatás, a levegő- és zajszennyezés és az alacsonyabb biodiverzitás. Ezeket a hatásokat tovább súlyosbítja a klímaváltozás, amely szélsőséges hőmérsékleteket és egészségügyi kockázatokat hoz a városlakók számára. A városi fák jelentős mértékben képesek enyhíteni ezeket a hatásokat, mérhető előnyöket nyújtva a környezetre és a lakosság jóllétére nézve.

Gazdasági előnyök: a Green City program

A holland Green City kezdeményezés kiváló példája annak, hogyan lehet a zöldterületek fejlesztését a városok gazdasági stratégiájának középpontjába állítani. Amszterdam esetében például kimutatták, hogy a zöldterületek évente több mint 25 millió euró gazdasági hasznot termelnek, beleértve a csökkentett egészségügyi költségeket, az ingatlanok értéknövekedését és az energiamegtakarításokat. A Green City program iránymutatásul szolgálhat más városok számára is, hogy felismerjék, hogy a zöld infrastruktúra kialakítása hosszútávon mérhető pénzügyi előnyöket is hozhat.

Debrecenben a Békás-tó környezetének felújítása is jó példa arra, hogyan képes egy gondosan rendezett zöldterület népszerű közösségi térré válni. Az ökológiailag alapvetően rendben lévő Békás-tavat és környezetét újraálmodva rendezték, parkosították és ápolt környezettel vették körül. Ennek köszönhetően a tó környéke a helyiek számára népszerű rekreációs helyszínné vált, így Debrecen egyik legfrekventáltabb közösségi és szabadidős központjává fejlődött.

Hasonló jó példa a Fényes udvari parkfejlesztés, amely az ökológiai és rekreációs szolgáltatáson túl az ingatlanok értéknövekedését is eredményezte.

A holland mozgalom szerint a gazdasági haszon is lényeges, de annál sokkal fontosabb a mindennapjainkat meghatározó lelki hangulat, ezért lényeges, hogy Debrecen zöldfelületei az elmúlt évtizedben hatalmasat fejlődtek: új fasorok, új virágágyak és komplett parkrekonstrukciók járulnak a jobb és zöldebb közérzetünkhöz, mint a Vágóhíd utcai díszkörte fasor, a Petőfi tér felújítása és fásítása, vagy akár az Árpád téri virágágyások átalakulása.

Biodiverzitás támogatása: az élet alapvető rendszereinek visszahozása

A városi fák nemcsak élőhelyet biztosítanak különféle fajoknak, hanem a biodiverzitás növelésével az élet alapvető rendszerét hozzák vissza a városba – a megújulás és a természetes szelekció erejét is. A vegyes növényállományok telepítése, amelyek változatos ökológiai rendszert hoznak létre, segítenek abban, hogy a városok biodiverzitása ne csökkenjen, hanem ellenkezőleg – növekedjen. Az ilyen sokféle növényből álló zöldterület jobban ellenáll a környezeti hatásoknak, mint egy egynemű, egy fajra épülő növényállomány, így biztosítva a városok természetes rendszereinek fenntarthatóságát.

Európában a szilfákat sújtó szilfavész (Ophiostoma nemzetséghez tartozó gombák okozta fertőzés) súlyosan érintette a homogén szilfaállományokat. Olyan városokban, ahol különböző fafajokat ültettek egymás mellé (például tölgyeket, hársfákat és juharokat a szilek mellett), a kórokozók terjedése jelentősen lassult, mivel a gomba más fajokra nem volt veszélyes, így az állomány egy része érintetlen maradt. Ez a biodiverzitási stratégia lehetővé tette, hogy a városok fái ellenállóbbak legyenek a járványszerű betegségekkel szemben. Emiatt kimondottan ésszerűtlen volt a pár évvel ezelőtti csodasövény ültetési láz, amely pont ellentétes volt ezzel.

A biodiverzitás fokozásával tehát nemcsak a városi zöldterületek egészsége javul, hanem a karbantartási költségek is csökkenhetnek, hiszen kevesebb beavatkozásra van szükség a betegségek leküzdéséhez.

Zajcsökkentés és szagcsökkentés

A városi fák zajcsökkentő hatása jelentős, különösen nagy forgalmú környezetekben. A fák levelei és ágai képesek elnyelni, eltéríteni vagy csökkenteni a zajhullámokat. Egy sűrűn fásított terület 5-10 decibellel csökkentheti a zajszintet. Ehhez persze nem elég egy-egy darab fa, hanem szükséges egy zöldsáv, több szintes növényállománnyal. A 3 decibel csökkenés már érzékelhető, a 10 decibeles csökkenés pedig a zaj intenzitásának felére csökkentésével ér fel az emberi fül számára.

Emellett a levelek képesek megkötni a levegőben szálló részecskéket és illékony szerves vegyületeket, így a fásított utcák és parkok környékén frissebbnek és tisztábbnak érezzük a levegőt, különösen, hogy ez párosul azzal a mikroklíma módosító hatással, hogy mind az árnyék, mind a párologtatás miatt magasabb a páratartalom a lombkorona alatt – mérések igazolják, hogy akár 10-15%-kal is. További hasznos jellemzője a folyamatnak, hogy napsütés-függő, tehát minél inkább szárít a nap, annál inkább párologtatnak a fák. A levelek apró pórusai hatékonyan megkötik a levegőben található részecskéket, köztük azokat is, amelyek kellemetlen szagot okoznak. Ezzel a fák és növények mintegy természetes szűrőként működnek.

A fák évszakonkénti szerepe: árnyék nyáron, napfény télen

A városi fák különleges előnye, hogy évszakonként eltérő módon járulnak hozzá a városi környezethez. Nyáron, amikor a hőmérséklet magas, a fák sűrű lombkoronája árnyékot biztosít, így csökkenti a közvetlen napsugárzást és mérsékeli a hősziget-hatást, ami különösen fontos a városi környezetben. Az árnyékos területeken akár 5-8 °C-kal is alacsonyabb lehet a hőmérséklet, ezáltal elviselhetőbb a nyári hőstressz, továbbá hozzájárul a hűtési igények csökkentéséhez és a légkondicionálás energiafogyasztásának mérsékléséhez.

Egy megfelelően fásított városi utcában évente 600-800 kWh energiamegtakarítást érhetünk el lakóépületenként, mivel az árnyékolás csökkenti a klímaberendezések használatának igényét. Ez nemcsak az energiafogyasztást, hanem a légkondicionálásból eredő károsanyag-kibocsátást is mérsékli, hozzájárulva ezzel a városi élet környezetbarátabbá tételéhez.

Télen, amikor a napsütés intenzitása alacsonyabb, a fák lombmentes állapota lehetővé teszi, hogy a napfény átjusson, és segít melegíteni az épületek környékét, csökkentve a fűtési költségeket. Ezzel a természetes szabályozó mechanizmussal a fák nemcsak a hűtésben, hanem a fűtésben is segítenek, így hozzájárulnak az évszakoknak megfelelő energiahatékonysághoz, és a komfortos hőérzetünkhöz.

A városi fák nemcsak esztétikai értékkel bírnak, hanem kulcsszereplők a fenntartható városfejlesztésben. Hőmérséklet-csökkentés, energiamegtakarítás, zaj- és szagcsökkentés, valamint a biodiverzitás megőrzése révén hozzájárulnak a jobb életminőséghez.

A városfásítás egyszerű és nagyon hatékony helyi eszköz egy olyan város kialakításához, ahol jó élni, ahol a kiterjedt zöldterületek hozzájárulnak a lakók jó közérzetéhez.

Szerző: Kuhn András tájépítész-mérnök, Debrecen főkertésze 

Érdekes lény az ember. Gondoljunk csak bele: mi vagyunk azok, akik megannyi forgatókönyvet kitalálunk arra, hogyan is érhet véget a civilizációnk. Csak hogy néhány címet említsek: Gozzilla, Alien, Világvége – 2012, vagy épp a Terminátor. Mi sem támasztja jobban alá ezt a kijelentésemet, mint a Google keresési ajánlások:

Szóval filmekből és fantáziából van bőven, azonban néha felkelti az ember figyelmét egy-egy remekmű. Némelyik közülük az emberiség jövőjén töprengő, tudományos és filozófiai gondolatokat, drámákat is felvető utópia. Ettől válnak igazán izgalmassá, s ha emellett még látványosak is, az csak előnyükre szolgál.  Számomra ilyen a Csillagok között (Interstellar). És az ok, amiért ezeket a sorokat írom, épp a film eleje és egyben egyik fő problémája: az élelmiszerválság és a talajok degradációja okozta porviharok. Egyik sem újkeletű dolog, azonban most az utóbbit venném górcső alá, ez talán kevésbé ismeretes. A talajokat sok ezer éve műveljük már, állandó a vita agrárkörökben a talaj forgatás és a forgatás nélküli művelése, de az alternatívák is felszaporodtak. Ez a vita a mai napig folyik, és ahány ház, talán itt is annyi szokás figyelhető meg. A megoldást nem ebben a cikkben és talán nem is én fogom egyszer megadni. Ami viszont megtörtént – és egyben a film apropójaként is szolgálhat –, az az 1930-as nagy amerikai porvihar, vagyis „Dust Bowl”.

Helyesbítek: nem egyetlen viharról beszélünk. Az 1930-as évek a porviharok évtizede volt az Egyesült Államokban. Ez az időszak úgy is ismert mint: Dirty Thirties vagyis a „piszkos harmincas évek”. A „Por-medence” nevet kapta a szárazságtól sújtott középnyugati régió, amelyet a harmincas években több tucat gigantikus méretű porvihar kavart fel. A hatalmas porviharok családok százezreit kényszerítették otthonaik elhagyására Oklahomában, Texasban, Coloradóban, Kansasben és a többi szerencsétlenül járt államban. A termőföld felelőtlen használata miatt alakult ki ez a pusztító jelenség, mely során több száz méter magas vörös és fekete porviharok alakultak ki, amelyek milliók életét tették tönkre. A hibás gazdálkodási módszerek – többek közt a vetésforgó hiánya, a traktorok gyors elterjedése, a fák és növények hiánya, a túl intenzív mezőgazdaság – miatt a földek elveszítették termőrétegüket, a szél a talajjal együtt elfújta azt. A talaj kiszipolyozása időzített bomba volt: csak egy szárazabb év kellett ahhoz, hogy a laza felső talajréteg a levegőbe emelkedjen. 1935. április 14-én sújtott le az amerikai történelem legsúlyosabb porvihara. Ez volt a Fekete Vasárnap, amikor a szél mintegy 300 millió tonna termőtalajt kavart fel Oklahoma keleti és északnyugati részén, valamint Észak-Texasban. A vihar olyan erős volt, hogy a látótávolság egy méterre csökkent, nappal is sötét volt. 1940-re 2,5 millió ember költözött el erről a területről.

Ez nem egy film története volt, hanem a valóság. Bízzunk benne, hogy elég tanulópénz volt ez és nem követünk el hasonló hibákat többször! A jó hír, hogy a Google is mindig feldobja a „jó napom van” lehetőségét. Így van ez most is és – bár bátor kijelentés, de – akkor is. Hiszen ebben az időben ismerték fel az emberek a talajt mint korlátozottan megújuló természeti erőforrást, és ekkor vált politikai erővé a talajvédelem.

A film végére értem – és a cikkem végére is.

És hogy mi a tanulság?

„A Föld tökéletes, nem fogunk hozzá hasonlót találni.”

Az elmúlt 5-8 évben számos nagy erdőtűz pusztított a világ különböző részein, beleértve Magyarországot is, melyek közül ezek voltak a legnagyobbak:

Kalifornia, USA (2018, 2020):

Camp Fire (2018): Kalifornia történetének legpusztítóbb tüze, amely során 153 336 hektár égett le, 18 804 épület pusztult el, és 85 ember vesztette életét.

Dixie Fire (2020): 396 000 hektár leégett terület, több száz lakóház, és jelentős vadállomány pusztult el.

Amazonas, Brazília (2019):

Az Amazonas-erdőben 2019-ben több mint 906 000 hektárnyi erdő lett a lángok martaléka. Az erdőtüzek jelentős károkat okoztak a biodiverzitásban és a helyi közösségekben.

Ausztrália (2019-2020):

„Black Summer”: A 2019-2020-as erdőtüzek során több mint 18,6 millió hektár égett le, több mint 3 500 lakóház, és becslések szerint több mint 1 milliárd állat pusztult el.

Szibéria, Oroszország (2020, 2021):

2020-ban és 2021-ben hatalmas erdőtüzek pusztítottak Szibériában, több mint 19 millió hektárnyi terület égett le, jelentős hatással a globális légkörre és a helyi élővilágra.

Magyarországon az erdőtüzek ritkábban fordulnak elő, mint a fent említett országokban, de az elmúlt években itt is voltak jelentős tüzek:

Hortobágy (2017):

Az egyik legnagyobb tűz 2017-ben a Hortobágyon történt, ahol több ezer hektárnyi terület égett le. A tűz következtében jelentős mértékű vadvilág pusztult el.

Bükk-hegység (2022):

A Bükk-hegységben 2022-ben történt tűz, ahol több száz hektárnyi erdő égett le. A tűz következtében számos vadon élő állat pusztult el, és jelentős károk keletkeztek az élőhelyekben.

Ez csak egy pár példa az elmúlt években pusztító erdőtüzekre szerte a világban. A legtöbb esetben a tűz valódi oka nem derül ki, de a hivatalos állásfoglalások szerint az erdőtüzek kipattanásának leggyakoribb okai:

• Természetes okok: Villámcsapások, száraz villámok.
• Emberi tevékenység: Gondatlan tábortüzek, gyújtogatás, mezőgazdasági égetés.
• Klímaváltozás: Növekvő hőmérséklet, hosszabb száraz időszakok, alacsony páratartalom.

Az erdőtüzek hatalmas mennyiségű füstöt, szén-monoxidot, nitrogén-oxidokat és szilárd részecskéket (például korom) bocsátanak ki a légkörbe. Ezek az anyagok jelentősen rontják a levegőminőséget, különösen a tűzhöz közeli területeken. A szennyezett levegő belégzése súlyos egészségügyi problémákat okozhat. A levegőszennyezés hatására megnő a légzőszervi betegségek, például az asztma és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) előfordulása. Emellett a szennyezett levegő belégzése növelheti a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a korai halálozás kockázatát. 

Az égés során levegőbe került légszennyező anyagok, befolyásolják a Föld sugárzási egyensúlyát. Elnyelhetik vagy visszaverhetik a napfényt, így közvetlenül befolyásolhatják a globális hőmérsékletet és az időjárási mintákat. Mindemellett az erdők elvesztése csökkenti a Föld szén-dioxid-elnyelő képességét, ami tovább súlyosbítja a klímaváltozást.

A klímaváltozás számos módon befolyásolja az erdőtüzek gyakoriságát, intenzitását és terjedését. A globális átlaghőmérséklet emelkedése hosszabb és forróbb nyarakat eredményez, amelyek növelik az erdőtüzek kockázatát. A magasabb hőmérséklet kiszárítja a növényzetet, ami így könnyebben gyullad meg. A hosszabb száraz időszakok csökkentik a talaj és a növényzet nedvességtartalmát, ami ugyancsak növeli a tűzveszélyt. Emellett a megváltozott csapadékminták – például az intenzív esőzések helyett ritkább, de heves viharok – szintén hozzájárulnak az erdőtüzek kockázatának növekedéséhez.

Ahogy a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá és súlyosabbá válnak, a hőhullámok és a száraz villámok, könnyen tüzet okozhatnak. A klímaváltozás miatt egyes növényfajok elterjedése és az élőhelyek változása is növelheti az erdőtüzek kialakulásának kockázatát, mint például az invazív fajok terjedése, vagy a tűzálló növényzet eltűnése.

Az erdőtüzek és a klímaváltozás közötti visszacsatolási mechanizmusok (például a tűz által kibocsátott szén-dioxid növeli a globális felmelegedést, ami viszont több és intenzívebb tüzet eredményez) tovább fokozzák a problémát. A megoldás érdekében átfogó erdőgazdálkodási, tűzmegelőzési és klímavédelmi intézkedésekre van szükség.

A NASA létrehozott egy olyan térképet, egy „Fire Imformaiton for Rescouce Management System” (FIRMS) nevű programot, ahol szinte valós időben megnézhetjük a világban kipattanó és lángra kapó bozót és erdőtüzeket. Ezt akár a nyaralásunk előtt is érdemes megnézni, mivel jelenleg Horvátországban és Görögországban a kedvelt üdülőhelyek közelében is vannak tüzek. Egy kattintással informálódhatunk az aktuális erdőtüzekről, ezáltal akár az egészségünket is megóvhatjuk.

Mi is tehetünk az erdőtüzek kialakulása ellen. Hazánkban „Erdőtűz-megelőzési és képzési program Magyarországon” – LIFE13 INF/HU/000827 néven valósult meg egy Life+ program, melynek fő célja a széles körű tájékoztatás és informálás, az erdőtűz-megelőzési hasznos tudnivalók átadása volt. Erről bővebben a https://erdotuz.hu/life/ oldalon tájékozódhattok, számos érdekes és hasznos tudásanyagot találtok ebben a témában.
Az ökomenedzser iroda címe: Debrecen MJV Polgármesteri Hivatal Zöldterületi Osztály, 4024 Debrecen, Piac utca 20. 211. sz. iroda 
Ökomenedzserek: Tornainé Kicsák Edit, Ulveczki Csaba
E-mail: hungairy@ph.debrecen.hu
Telefon: 06 52 511 530

A HungAIRy LIFE integrált projekt 2019-ben indult 10 településen, köztük Debrecenben, amelynek fókuszában az egyik legjelentősebb környezetvédelmi probléma megoldása; a levegőminőség javítása áll. Ezt többek között emissziós adatbázisok fejlesztésével, átfogó szemléletformáló, tájékoztató tevékenységgel és egy országos szakértői, tanácsadói hálózat felállításával valósítják meg a projektben részt vevő partnerek. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata ezen célok mentén olyan zöld felületeket alakít ki, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy tisztább legyen a levegő.

A II. világháború alatt „tört rá” a városra ez a jelenség, amikor a forró nyári hőségben, minimális légmozgás mellett, az akkori gépjárműforgalom rövid idő alatt megduplázódott L.A. útjain. Az emberek szeme izzott, torkuk erőteljesen marni kezdett, köhögőrohamot kaptak és pánikszerűen menekültek zárt helyre. Mivel ez a hirtelen bekövetkező esemény másfél évvel Pearl Harbor után történt, az emberek és a tudósok először ismét egy Japán támadásra gondoltak. Az évek során egyre gyakoribbá vált ez a jelenség. Az első tanulmányt 1948-ban publikálták, 5 év alatt bizonyították azt, hogy a kedvezőtlen légköri viszonyok és a közlekedésből eredő levegőterheltség okozza a szmog kialakulását. 

A fotokémiai szmog kialakulásának a nyári, napsütéses, magasnyomású anticiklonális időjárási körülmények kedveznek, amikor magas a napi hőmérséklet, a talajmenti szél gyenge, mindemellett megvannak a légkör kémiai feltételei, azaz nagy mennyiségben van jelen az ózon, illetve a nitrogén-oxidok (NO és NO₂), a szén-monoxid és a szénhidrogének (alkének, alkánok, aromás vegyületek), amelyek a városokban elsősorban a gépjárművek kipufogógázából származnak.

1954-re ez az állapot odáig fajult, hogy a füstködben az emberek már gázmaszkban jártak az utcán, nem engedték a gyerekeket iskolába és minden szabadtéri tevékenységet beszüntettek.  Végül megszülettek az első hivatalos károsanyag kibocsátással kapcsolatos állami rendelkezések és a város lassan fellélegzett.

A hetvenes évek elején már minden újonnan vásárolt autót kötelezően megfelelő katalizátorral láttak el, ami óriási előrelépés volt a kipufogók korábbi „szabadtartásához” képest. Így fordulhatott elő, hogy, bár egyre több gépjármű futott fel-alá a városban, a füstköd csökkenni kezdett.

Az évek folyamán még több autó jelent meg az utakon, és ugyan a technika fejlődik – tehát kevesebb a gépjárművek károsanyag kibocsátása, mint  50 évvel ezelőtt – mégis, a mai napig bárhol megjelenhet nyáron a L.A.-típusú szmog. Ezért, ha tehetjük, válasszunk inkább környezetbarát közlekedési módot.

Az ökomenedzser iroda címe: Debrecen MJV Polgármesteri Hivatal Zöldterületi Osztály, 4024 Debrecen, Piac utca 20. 211. sz. iroda 
Ökomenedzserek: Tornainé Kicsák Edit, Ulveczki Csaba Lajos
E-mail: hungairy@ph.debrecen.hu
Telefon: 06 52 511 530

A HungAIRy LIFE integrált projekt 2019-ben indult 10 településen, köztük Debrecenben, amelynek fókuszában az egyik legjelentősebb környezetvédelmi probléma megoldása; a levegőminőség javítása áll. Ezt többek között emissziós adatbázisok fejlesztésével, átfogó szemléletformáló, tájékoztató tevékenységgel és egy országos szakértői, tanácsadói hálózat felállításával valósítják meg a projektben részt vevő partnerek. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata ezen célok mentén olyan zöld felületeket alakít ki, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy tisztább legyen a levegő.

Cikksorozatunk eddigi részeiben általánosságban ismerhettétek meg az ESG törvényt. A sorozat legújabb részében azonban az ESG törvény gyakorlati részébe kaphattok betekintést, ahol a vállalatok felelősségvállalásáról lesz szó.

A vállalatoknak megfelelő információkat kell nyilvánosságra hozniuk a náluk felmerülő fenntarthatósági kockázatokról és lehetőségekről, továbbá ezek emberekre és környezetre gyakorolt hatásairól. A gazdasági szereplőknek pedig átfogó információkkal kell rendelkezniük a fenntarthatóság és az egységes vállalati felelősségvállalás helyzetéről és jövőbeli irányairól.

Kötelezettek köre

A tervezethez képest a korábbi EUR alapon meghatározott kötelezettségi küszöbértékek forintra történő átváltása megtörtént, mely alapján az alábbi vállalatok tartoznak az ESG törvény hatálya alá:

• Magyarország területén székhellyel rendelkező, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő nagyvállalkozások, amelyeknél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket:
  • a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
  • az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,
  • az átlagosan foglalkoztatottak száma az 500 főt.

Szereplők

• Kormányzati részről az ESG témakörével kapcsolatos kormányzati szakmai irányítás és koordinálás a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter feladata.
• Az ellenőrzését a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága látja el.
• ESG tanúsító: az ESG beszámolót tanúsító, akkreditált megfelelőségértékelő szervezet.
• ESG minősítő: egy vállalkozás ESG jellemzőire, illetve a fenntarthatósági kérdések körében felmerülő kockázataira vonatkozó véleményt, pontszámot vagy ezek kombinációját készíti el, illetve ezeket szolgáltatás keretében harmadik felek számára biztosítja.
• ESG tanácsadó: ESG célú vállalatirányítási szakértői és ESG adatszolgáltatáshoz kapcsolódó tájékoztató és tanácsadói szolgáltató tevékenységet folytató személy.
• ESG szoftver gyártó-forgalmazó

A vállalkozások kötelezettségei

• Kockázatkezelési rendszer létrehozása és rendszeres kockázatelemzések végzése (legalább évente 1 alkalommal június 30-ig) 
  • kockázatkezelési folyamat működtetéséért felelős személy kijelölése
  • ügyvezető tájékoztatása legalább évente
• Megelőzési és korrekciós intézkedések megállapítása a vállalkozás saját üzleti hatáskörében és a közvetlen szállítóival szemben
• Belső felelősségvállalási stratégia és rendszer kialakítása
• Panaszkezelési eljárás biztosítása
• A közvetlen szállítók nyilatkoztatása a felmerülő kockázatok tekintetében
• Évente ESG beszámoló és ESG adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése

ESG beszámoló követelményei

• Évente ESG beszámoló készítése az előző üzleti év fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek teljesítéséről
• ESG beszámoló magyar nyelven, elektronikus formában, a – későbbi – rendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően
• ESG beszámoló ügyvezetői jóváhagyása és aláírása
• ESG tanúsítóval az ESG beszámoló auditálása
• ESG tanúsítvány megszerzése
• ESG beszámoló közzététele és feltöltése az ESG menedzsment platformra

Forrás: 

Kedves Olvasóink! Az ESG törvényről szóló sorozatunk harmadik, egyben befejező fejezetét olvashattátok.  

Az ökomenedzser iroda címe: Debrecen MJV Polgármesteri Hivatal Zöldterületi Osztály, 4025 Debrecen, Piac utca 20. 211. sz. iroda 
Ökomenedzserek: Tornainé Kicsák Edit, Ulveczki Csaba Lajos
E-mail: hungairy@ph.debrecen.hu
Telefon: 06 52 511 583

A HungAIRy LIFE integrált projekt 2019-ben indult 10 településen, köztük Debrecenben, amelynek fókuszában az egyik legjelentősebb környezetvédelmi probléma megoldása; a levegőminőség javítása áll. Ezt többek között emissziós adatbázisok fejlesztésével, átfogó szemléletformáló, tájékoztató tevékenységgel és egy országos szakértői, tanácsadói hálózat felállításával valósítják meg a projektben részt vevő partnerek. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata ezen célok mentén olyan zöld felületeket alakít ki, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy tisztább legyen a levegő.

Cikksorozatunk második részében bemutatjuk nektek a kockázatelemzést, az éves ESG-beszámoló készítésének és az ESG auditálásának részleteit.

Kockázatelemzés és annak technikai támogatása

A kötelezett vállalatoknak kockázatkezelési rendszert kell létrehozniuk és beépíteniük valamennyi releváns üzleti folyamatukba. Ennek részeként a lényeges társadalmi felelősségvállalási és környezeti kockázatok kiszűrése érdekében minden év június 30-ig teljes körű kockázatelemzést kell végezniük saját, és közvetlen beszállítóik tevékenységére vonatkozóan.

Amennyiben a kockázatelemzés indokolja, megelőző intézkedéseket szükséges végrehajtani és azok eredményességét értékelni kell. Ilyen megelőző intézkedés lehet a közvetlen beszállítók kiválasztásánál a fenntarthatósági szempontok megkövetelése, valamint a közvetlen beszállítók nyilatkoztatása bizonyos emberi jogi és környezetvédelmi elvárásoknak történő megfelelésről. Ha a közvetlen beszállítónál felmerül a fenntarthatósági szempontok megsértése, azonnali korrekció szükséges, amely az alvállalkozó nem megfelelő gyakorlatának azonnali megszüntetésére vonatkozó felszólításon túl akár az üzleti kapcsolat átmeneti vagy teljes megszüntetéséig is terjedhet.

A kötelezett vállalatok a fentieken túl kötelesek panaszkezelési rendszert is fenntartani, amely alkalmas arra, hogy bárki bejelentést tegyen társadalmi felelősségvállalási és környezeti kockázatokra, vagy ezzel kapcsolatos kötelezettségek megsértésére vonatkozóan, legyen szó a vállalkozás saját gazdasági tevékenysége következtében keletkező kockázatról, vagy leányvállalata által előidézett kockázatról, vagy közvetlen beszállítója által generált kockázatról.

Éves ESG-beszámoló készítése és annak auditálása

A kötelezett vállalatoknak a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségük teljesítéséről évente, a pénzügyi évet követő hat hónapon belül el kell készíteniük az ESG-beszámolót, és azt akkreditált ESG-tanúsítóval kell auditáltatniuk. A vállalat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által nyilvántartásba vett ESG-tanácsadót is bevonhat az ESG-beszámoló elkészítési folyamatába. A magyar nyelvű ESG-beszámolót elektronikus formában kell feltölteni az ESG menedzsment platform felületére.

A törvény külön szabályozza az ESG-minősítő szerepét is. ESG-minősítőt nem kötelező igénybe venni, a vállalkozás önkéntes alapon vagy üzleti partnerei igényének felmerülése esetén azonban igénybe veheti azt. Az ESG-minősítő munkáját az ESG menedzsment platformra feltöltött információk alapján végzi, és kiegészítheti azt egyéb közhiteles és nyilvános adatbázisokból származó információval. A minősítés módszertanának nyilvánosnak kell lennie.

Bár a törvény még nem szabályozza a bírság mértékét, azonban 2026-tól akár pénzbüntetés is járhat annak a kötelezett vállalatnak, amely nem az előírásoknak megfelelően jelent, vagy a jelentéstételi kötelezettségnek nem tesz eleget.

Kedves Olvasóink! Az ESG törvénnyel kapcsolatos sorozatunk második fejezetét olvashattátok.  Sorozatunk harmadik, egyben befejező részében az ESG törvény gyakorlati részébe kaphattok betekintést, ahol a vállalatok felelősségvállalásáról lesz szó.

Forrás: https://csaladivallalatok.kh.hu/esg-torveny-fenntarthatosagi-kockazatkezeles-a-nagyvallalati-esg-beszamolo-kozzetetelevel/

Az ökomenedzser iroda címe: Debrecen MJV Polgármesteri Hivatal Zöldterületi Osztály, 4025 Debrecen, Piac utca 20. 211. sz. iroda 
Ökomenedzserek: Tornainé Kicsák Edit, Ulveczki Csaba Lajos
E-mail: hungairy@ph.debrecen.hu
Telefon: 06 52 511 583

A HungAIRy LIFE integrált projekt 2019-ben indult 10 településen, köztük Debrecenben, amelynek fókuszában az egyik legjelentősebb környezetvédelmi probléma megoldása; a levegőminőség javítása áll. Ezt többek között emissziós adatbázisok fejlesztésével, átfogó szemléletformáló, tájékoztató tevékenységgel és egy országos szakértői, tanácsadói hálózat felállításával valósítják meg a projektben részt vevő partnerek. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata ezen célok mentén olyan zöld felületeket alakít ki, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy tisztább legyen a levegő.

De mi is az az ESG?

Az ESG az Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (vállalatirányítási) angol szavak rövidítése.

Az ESG törvény azokat a lépéseket foglalja össze, amelyeket be kell tartaniuk a nagyvállalatoknak az új szabályozás értelmében, például vizsgálniuk és kezelniük kell a környezeti és társadalmi hatásokat, melyeket üzleti döntéseikbe és stratégiájukba is be kell építeniük.

A magyar ESG törvény (2023. évi CVIII. törvény) célja, hogy a vállalatok azonosítsák és kezeljék működésük fenntarthatósági kockázatait, és erről az előírt módon beszámolót készítsenek.

2023. december 12-én az Országgyűlés elfogadta a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló javaslatot. Az új szabályozással a jogalkotó célja, hogy lefektesse a hazai fenntarthatósági jelentéstételi és ellátási lánc átvilágítási kötelezettségek alapjait és megfeleljen az Európai Unió fenntarthatósággal kapcsolatos iránymutatásainak.

A törvény személyi hatálya több lépésben terjed majd ki a magyarországi székhelyű, közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatokra és minden egyéb nagyvállalatra, közérdeklődésre számot tartó kis- és középvállalatra. Az új szabályozás jelentős része már 2024. január 1-jén hatályba lépett, míg a kamarai tag könyvvizsgálókra vonatkozó egyes szabályok csak 2025. január 1-jén fognak életbe lépni. A hatósági bírságok kiszabására 2026. január 1-jétől lesz lehetősége a hatósági jogkör gyakorlójának, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának.

Az elfogadott törvény rendelkezései két fő területet érintenek: a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek bevezetését, valamint a CSRD – (Corporate Sustainability Reporting Directive) a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelv –  implementáció előkészítését.

A vállalkozásoknak az új szabályok értelmében a következő kötelezettségekkel kell számolniuk:

• kockázatkezelési rendszer létrehozása,
• panaszkezelési eljárás biztosítása,
• belső felelősségvállalási stratégia és rendszer kialakítása,
• rendszeres kockázatelemzések elvégzése,
• megelőzési és korrekciós intézkedések megállapítása,
• ESG adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése,
• közvetlen szállítók nyilatkoztatása a felmerülő kockázatok tekintetében, továbbá
• évente ESG beszámoló elkészítése az előző évben elvégzett átvilágítási tevékenységről és annak eredményeiről.

Kedves Olvasóink! Az ESG törvénnyel kapcsolatos sorozatunk első fejezetét olvashattátok.  A következő részben bemutatjuk nektek, a kockázatelemzést, az éves ESG-beszámoló készítését és az ESG auditálásának részleteit.

Forrás: https://csaladivallalatok.kh.hu/esg-torveny-fenntarthatosagi-kockazatkezeles-a-nagyvallalati-esg-beszamolo-kozzetetelevel/

Az ökomenedzser iroda címe: Debrecen MJV Polgármesteri Hivatal Zöldterületi Osztály, 4025 Debrecen, Piac utca 20. 211. sz. iroda 
Ökomenedzserek: Tornainé Kicsák Edit, Ulveczki Csaba Lajos
E-mail: hungairy@ph.debrecen.hu
Telefon: 06 52 511 583

A HungAIRy LIFE integrált projekt 2019-ben indult 10 településen, köztük Debrecenben, amelynek fókuszában az egyik legjelentősebb környezetvédelmi probléma megoldása; a levegőminőség javítása áll. Ezt többek között emissziós adatbázisok fejlesztésével, átfogó szemléletformáló, tájékoztató tevékenységgel és egy országos szakértői, tanácsadói hálózat felállításával valósítják meg a projektben részt vevő partnerek. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata ezen célok mentén olyan zöld felületeket alakít ki, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy tisztább legyen a levegő.

A projekt keretében a levegőminőség javítását előtérbe helyezve, 2022-ben 4 helyszínen azzal a szándékkal ültettünk fákat, hogy a város nyugati-északnyugati részén a mezőgazdasági és a közlekedési eredetű szennyezésből származó nagy porterhelés mérséklődjön.

A telepített véderdők növekedése szempontjából kiemelten fontos az első néhány év, amikor a megfelelő gondozás elengedhetetlen, ezért a projektünk fenntartási időszakának végéig, azaz 2026. december 31-ig leszerződött szakcéggel ezt el is végeztetjük.

Mit takar a fenntartás és milyen ápolási munkákat végzünk?

Növényápolásnak nevezünk minden olyan műveletet, melyet azért végzünk a tenyészidőszakban, hogy a telepített facsemeték minél nagyobb eséllyel megmaradhassanak. A facsemeték fejlődését hátráltathatják a kedvezőtlen időjárási tényezők, a túl nagy meleg, vagy a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék. A kártevők, illetve a kórokozók megjelenése szintén veszélyeztetik a telepített csemetéket. 

Az erdőneveléssel biztosítani kell, hogy a faállomány minősége és fejlődési lehetősége javuljon, az erdő élőfakészlete csak átmenetileg csökkenjen, továbbá, hogy az erdő talaja és az erdei életközösség maradandó kárt ne szenvedjen.

Valójában a fák elültetése után szusszanhatunk egy kicsit, de folyamatosan ellenőriznünk kell az erdősítést, hogy a nem kívánatos folyamatok hatásait csökkenteni tudjuk. Ápolnunk kell a területet, megszabadítani a gyomoktól, hogy minél több vízhez, napfényhez és tápanyaghoz jussanak a csemeték. 

A telepített facsemeték növényápolási munkálatait erdészeti szakemberek végzik, akik gondoskodnak a kellő öntözésről, tápanyag-utánpótlásról, metszésről, valamint a szükséges gyommentesítésekről, gomba és rovar elleni növényvédelmi beavatkozásokról, a lemosó permetezésekről is. A természeti hatásokból, természetes pusztulásból eredő károk mellett, sajnos az emberi károkozással, rongálással is meg kell küzdenünk, ezekben az esetekben pótoljuk a csemetéket.

A véderdősítéssel értékes, változatos erdőt hozunk létre, mely segít mérsékelni a klímaváltozást, és számtalan más funkciót is betölt. 

A Derék utcai erdőrészletünk ápolási munkáiról ebben a videóban tudhattok meg többet:

A telepített véderdők fái 20-25 év múlva kezdik kifejteni maximális hatásukat, amikorra ezek a fák megnőnek, s nagy lesz a lombkoronájuk. Felnövekedve ezek a fák nem csupán a város levegőjét fogják tisztítani, hanem mikroklímájának alakulását is befolyásolják majd. A nyári időszakban felmelegedett, aszfaltozott felület hőmérsékletéhez képest az erdő közepén jóval hűvösebb hőmérsékletet érzékelhetünk majd. 

A véderdőkben a fákon kívül vannak bokrok, lágyszárúak, melyek odavonzzák az egyéb élőlényeket, például rovarokat, madarakat is. Ez a biodiverzitás, a biológiai sokszínűség, amely az élet szempontjából igen fontos. A véderdőkben tehát olyan élettér alakul ki, ami minden élőlénynek kedvező. A véderdő élőhelyet teremt.

Célunk, hogy a véderdősítés hozzájáruljon Debrecen további zöldítéséhez, a lakosság jóllétehez és a településen élők egészséges környezetének biztosításához a levegő minőségének további javításán keresztül.

Az ökomenedzser iroda címe: Debrecen MJV Polgármesteri Hivatal Zöldterületi Osztály, 4025 Debrecen, Piac utca 20. 211. sz. iroda 
Ökomenedzserek: Tornainé Kicsák Edit, Ulveczki Csaba Lajos
E-mail: hungairy@ph.debrecen.hu
Telefon: 06 52 511 583

A HungAIRy LIFE integrált projekt 2019-ben indult 10 településen, köztük Debrecenben, amelynek fókuszában az egyik legjelentősebb környezetvédelmi probléma megoldása; a levegőminőség javítása áll. Ezt többek között emissziós adatbázisok fejlesztésével, átfogó szemléletformáló, tájékoztató tevékenységgel és egy országos szakértői, tanácsadói hálózat felállításával valósítják meg a projektben részt vevő partnerek. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata ezen célok mentén olyan zöld felületeket alakít ki, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy tisztább legyen a levegő.

Debrecen az utóbbi években jelentős lépéseket tett a fenntartható közlekedés előmozdítása érdekében. A város 112 kilométer hosszú kerékpárút-hálózattal büszkélkedhet, amely nemcsak a helyi lakosok, hanem a turisták számára is ideális környezetet biztosít a kerékpározáshoz. A kerékpárút-hálózat folyamatos fejlesztése és bővítése révén Debrecen támogatja azokat, akik a környezetbarát közlekedést részesítik előnyben.

Innovatív kerékpártároló 

A város legújabb kezdeményezése egy innovatív, zárt kerékpártároló bevezetése, amely tovább növeli a kerékpározás kényelmét és biztonságát. Az új kerékpártároló nyáron kerül tesztelésre a Csokonai Színház munkatársai és egy helyi vendéglátóhely dolgozói által. Ez az innovatív berendezés több különleges funkcióval is rendelkezik, amelyek megkönnyítik a kerékpárosok életét. A tesztelők mindennapi tapasztalatai segítenek majd finomítani a rendszert, és biztosítani, hogy a tároló minden szempontból megfeleljen a felhasználói igényeknek.

Mitől egyedülálló ez a kerékpártároló? 

• Teljesen zárt tároló: A kerékpártároló teljesen zárt, ami védelmet nyújt az időjárási viszontagságok és a lopás ellen. A tároló 2 tolóajtóval nyílik a könnyű és akadálytalan hozzáférésért. 
• Applikációval nyitható: A tárolóhoz tartozó applikáció segítségével nyitható és zárható, így a felhasználók egyszerűen hozzáférhetnek a kerékpárjaikhoz, illetéktelenek azonban nem.
• Személyre szóló jogosultság: Minden felhasználó személyre szóló jogosultságot kap, ami biztosítja, hogy csak az arra jogosultak férjenek hozzá a tárolóhoz.
• Beépített kerékpárpumpa: A tárolóban egy pumpa is helyet kapott, ami segít a kerékpárok megfelelő karbantartásában.
• Tárolókapacitás: Egy ilyen tároló hat kerékpár elhelyezésére alkalmas, így több felhasználó is igénybe veheti egyidejűleg.

A városi kerékpározás számos előnnyel jár, mind a környezet, mind az egyének számára. A kerékpározás csökkenti a légszennyezést, javítja a levegő minőségét, és hozzájárul a város zöldebb, élhetőbb környezetéhez. Emellett a rendszeres kerékpározás javítja az egészséget, csökkenti a stresszt és kellemes módja a város felfedezésének.

Debrecen városa elkötelezett amellett, hogy a kerékpározás egyre népszerűbb közlekedési forma legyen, és az új kerékpártároló csak egy példa arra, hogyan kívánják ezt elősegíteni.