Ártalmatlan óriáspókok az Újkertben - Future of Debrecen

Ártalmatlan óriáspókok az Újkertben

Madaras Máté
Szongáriai cselőpók

Hazánkban az egyik legkevésbé népszerű állatcsoport a pókoké. Az emberek többsége fél vagy undorodik tőlük. Amint megpillantják őket, rögtön az elpusztításuk az első gondolat, ami az eszükbe ötlik. Pedig kevés indokolatlanabb dolog van, mint a pókoktól való félelem. A hazai fajok mindegyike ártalmatlan. Bár mérge több fajnak is van, de az emberre nem veszélyesek, erősségük legfeljebb, mint egy darázscsípésé. Sőt, a pókok többsége a települések, veteményeskertek, lakások egyik leghasznosabb lakója. Gondoljunk csak bele: az ugrópókok és farkaspókok a kertekben rengeteg olyan rovart megfognak és megesznek, melyek nekünk kárt okozhatnak. A hálószövő pókok kifeszített hálójában mennyi légy és szúnyog akad fenn! A szoba sarkában élő álkaszáspók is főként legyekkel, molyokkal, szúnyogokkal táplálkozik.

Minden pók ragadozó. Testük fejtorra és potrohra tagolódik, s a rovarokkal ellentétben nekik négy pár lábuk van. Potrohuk végén szövőmirigyek vannak, melyek pókselymet termelnek. Ez gyakorlatilag egy fehérjefonál, mely rendkívül erős és rugalmas. A legtöbb pók ezt használja zsákmányszerzéshez, de több faj is akad (például cikkünk főszereplői), amelyek nem használják a selymet. Zsákmányukat nem rágják meg: emésztőenzimekkel cseppfolyósítják, majd felszívják őket.

Magyarországon a legnagyobb pókfaj a szongáriai cselőpók. Testhossza akár 4 centiméter is lehet, de a lábaival együtt eléri a 10 centimétert. Az Alföldön viszonylag elterjedt, gyakori, találkozhatunk vele a Kiskunságban éppen úgy, mint a Hortobágyon, Debrecenben, Józsán és Hajdúböszörményben. Az Újkertben is szép állománya van. A nyílt területeket kedveli, városi gyepeken, parkolókban, focipályákon, köztereken fordul elő. A legnagyobb eséllyel szeptember-október környékén találkozhatunk vele, főként éjszaka, ugyanis ekkor aktív. Élete nagy részét egy földalatti lyukban éli le. A rezgésekre rendkívül érzékeny, megérzi, ha zsákmány közeledik felé. A lyuk bejáratánál várja, hogy egy rovar elé kerüljön. Párzási időszakban a hímek vándorolva keresik a nőstényeket, ilyenkor gyakrabban látni. Utódait a hátán cipeli. Mérge nem veszélyes, de csípése fájdalmas. Védett állat, elpusztítása tilos!

A cselőpóknál is gyakoribb a réti farkaspók. Ez a faj kisebb. Az előző fajhoz hasonlóan párzási időszakban vándorol, ilyenkor lakásokban is felbukkanhat. Félni nem kell tőle, nem veszélyes! Az eltévedt jószágot kartonlap és befőttesüveg segítségével fogjuk be, majd kint a szabadban eresszük el (ugyanígy járhatunk el más lakásba tévedt pókok esetében is). Elpusztításuk teljesen szükségtelen! A farkaspókok nem használnak hálót, prédájukat lerohanással fogják meg. Utódaikat szintén a potrohukon cipelik.

Réti farkaspók a potrohán az utódaival

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!