Future of Debrecen

A fák szerepe a klímaadaptációban

gergely.kiss — Thu, 29 Oct 2026 09:30:49 +0000

A cikkfolyam záró részében a fák, mint a kerti tér szervezésének és a levegőminőség javításának kulcsszereplői szempontjából vizsgáljuk meg, mit tehetünk kertünk klímatudatosabb alakítása érdekében.

A fák – ahogy a nyitócikkben is leírtuk – nem csak nagy lombtömegük, s ezáltal fokozott párologtatásuk révén támogatják a mikroklíma javítását. Az idősebb fák fejlettebb gyökérzetük által a mélyebb talajrétegekben lévő vízhez hozzájutva kevésbé kitettek a csapadékeloszlásnak, ezáltal levegőminőség-javító hatásuk is kiegyenlítettebb. Fejlődésük és egészségük azonban nagyban függ a helyi éghajlathoz, valamint a városi környezethez való illeszkedésüktől.

Új fa ültetésére készülő lakosok számára különösen ajánljuk a kifejezetten Debrecen városához, a helyi klimatikus adottságokhoz illeszkedve összeállított Fakatalógus áttekintését. A katalógus az ismertetett fák igényeiről, legfőbb jellemzőiről, s faiskolai kínálatban elérhető méreteiről egyaránt tájékoztat, ezzel segítve a helyhez leginkább illeszkedő faj kiválasztását.

Debrecen városa által fásításra ajánlott fafajok katalógusa
Kép: futureofdebrecen.hu

A fák a fentebb leírtak mellett még jelentősen hozzájárulnak a levegőminőség javításához többszintes növényállomány kialakulásának támogatásával. A fák által árnyékolt területen az alsóbb szintek növényegyedei nem kényszerülnek túlzott párologtatásra, amellett, hogy a több növényi szint miatt érvényesülő nagyobb növénytömeg, illetve levélfelület révén összességében hatékonyabb hűtőhatás érvényesül.

A többszintes növényállomány nem csak a mikroklíma javításában és a vízigény optimalizálásban játszik fontos szerepet. A jól összeválogatott, változatos növényvilág változatos állatvilággal párosulhat, támogatva ezzel a biodiverzitás növelését, s végeredményben egy stabilabb ökoszisztéma létrejöttét.

Az említett fakatalógus 50 ültetésre ajánlott fafajt tartalmat és az alábbi linken érhető el:

https://futureofdebrecen.hu/magasles/zolditsuk-a-varost-tudatosan-itt-van-debrecen-varosa-fakatalogusa/

Források:

Cikkünk szerzője Csurgay Veronika, a HungAIRy LIFE IP projekt debreceni ökomenedzsere.

A HungAIRy LIFE integrált projekt 2019-ben indult 10 településen, köztük Debrecenben, amelynek fókuszában az egyik legjelentősebb környezetvédelmi probléma megoldása; a levegőminőség javítása áll. Ezt többek között emissziós adatbázisok fejlesztésével, átfogó szemléletformáló, tájékoztató tevékenységgel és egy országos szakértői, tanácsadói hálózat felállításával valósítják meg a projektben részt vevő partnerek. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata ezen célok mentén olyan zöld felületeket alakít ki, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy tisztább legyen a levegő.

A talajtakarás szerepe a klímaadaptációban

gergely.kiss — Wed, 28 Oct 2026 10:50:32 +0000

A cikkfolyam előző részében a csapadékvíz helyben tartásának különböző lehetőségeit vettük számba. Ebben a cikkben azt tekintjük át, mit tehetünk a talaj vízmegtartó képességének, illetve a növények optimális vízfelvételének elősegítése érdekében. Mindez egészséges növényállomány fenntartását, s ezáltal a növényeknek a levegőminőség javítására gyakorolt hatását erősíti.

A talaj vízvisszatartásátlényegesen befolyásolja a megfelelő talajszerkezet, a humusztartalom, valamint a talajlakó mikroorganizmusok aktivitása. A kívánt állapot eléréséhez jelentős mértékben hozzájárul a talaj takarása mulcsozással vagy talajtakaró növények telepítésével. Mind a két módszer alkalmas a talaj hőszigetelésére, ezáltal gátolja a túlzott mértékű párolgást – helyt adva a növények párologtatásának, s a mikroorganizmusok aktivitásának. A mulcs és az elhalt növényi részek bomlása pedig a megfelelő humusztartalom fenntartásához járul hozzá.

Talajtakaró növények telepítése esetén a fajok kijelölésénél fontos szem előtt tartani a beültetni kívánt terület adottságait, többek között annak fényviszonyait. Amennyiben egységes, egy fajból álló növénytakaró kialakítása a cél napos, félárnyékos és árnyékos részeket egyaránt magába foglaló területen, arra is kínálkozik megoldás.

Változatos fényviszonyokat jól tűrő, s a kertészeti kínálatban is rendszerint megtalálható fajok a nagy és kis meténg (Vinca major, Vinca minor), a vaskoslevelű bőrlevél (Bergenia crassifolia), az illatos gólyaorr (Geranium macrorrhizum) és az indás kerti pimpó (Waldsteinia ternata).

Kis meténg szőnyeget képző állománya
Kép: Pixabay

Mélyárnyékba nem javasolt, napos, félárnyékos viszonyok között azonban szintén érdemes megfontolni a kúszó kecskerágó (Euonymus fortunei), az örökzöld mirtuszlonc (Lonicera nitida), az indás varjúháj (Sedum sarmentosum), a tarackoló kékgyökér (Ceratostigma plumbaginoides), a kúszó lángvirág (Phlox subulata) és az örökzöld orbáncfű (Hypericum calycinum) telepítését.

Összefüggő orbáncfűborítás
Kép: Pixabay

A következő, és egyben utolsó részben a fák klímaadaptációban betöltött szerepéről lesz szó.

Források:

Cikkünk szerzője Csurgay Veronika, a HungAIRy LIFE IP projekt debreceni ökomenedzsere.

Csapadékvíz helyben tartása

gergely.kiss — Tue, 27 Oct 2026 15:06:40 +0000

A cikkfolyam nyitó részében bemutattuk a hőszigethatás jelenségét, és azt, hogy a kerti növények és elsősorban a fák párologtatásuknak köszönhetően hogyan fejtik ki hűtő hatásukat, és ezáltal hogyan tudják javítani a levegőminőséget. A folyamatnak, azonban elengedhetetlen része a megfelelő vízfelvétel, így a megfelelő talajnedvességtartalom is. Ennek hiánya ugyanis gátat vethet a növények egészséges fejlődésének, mely kisebb levélfelület fejlesztésével, s így korlátozottabb pormegkötéssel jár együtt.

Bár az idősebb fák fejlettebb gyökérzetük révén a mélyebb talajrétegben tárolt talajvízhez is hozzáférnek, ez nem mondható el minden növényfajról. Számos kerti növény vízellátását az időjárásnak kitettebb felső talajrétegek biztosítják. Ezért döntő jelentőségű a talaj vízmegtartó képességének javítása, aszályos időszakban pedig a víz utánpótlása. Erre kiváló, ugyanakkor egyszerűen kivitelezhető megoldás lehet az ereszcsatornákról levezetett esővíz kisebb tartályba vagy hordóba való irányítása, s öntözővízként való felhasználása.

Csapadékvíz hordóba irányítása
Kép: Pixabay

A csapadékvíz helyben tartásában szintén kulcsszerepe van a burkolattípus megválasztásának. Új burkolatok esetében annak zöldfelület irányába történő lejtetése, illetve vízáteresztésre alkalmas kialakítása egyaránt hozzájárul a megfelelő talajnedvesség fenntartásához. Jó hír, hogy öntött, elemes és stabilizált szórt burkolatok között is találunk nagyobb teherbírásra és szikkasztásra egyaránt alkalmas technikákat.

Fontos hangsúlyozni, hogy a vezetékes víz kiváltása csapadékvízzel nem csupán költséghatékonysági szempontból hasznos: a talajéletre (mikroorganizmusokra) nézve is kedvezőbb, hiszen a csapadékvíz nem tartalmaz klórt és más vízkezelési mellékanyagot sem. Hőmérséklete is közelebb áll a környezeti viszonyokhoz, ezzel minimálisra csökkentve az öntözött növényeknek okozott hőstresszt.

A következő részben a talajtakarás klímaadaptációban betöltött szerepéről lesz szó.

Források:

Cikkünk szerzője Csurgay Veronika, a HungAIRy LIFE IP projekt debreceni ökomenedzsere.

Mi a hőszigethatás és mit tehetünk ellene?

gergely.kiss — Mon, 26 Oct 2026 07:36:49 +0000

Lakókörnyezetünket sokféleképpen alakíthatjuk úgy, hogy az megfeleljen a mindennapi igényeinknek. Gyakran burkolunk le kisebb-nagyobb területeket a kertben, hogy kényelmes parkolóhelyet, garázst, kerti tárolót vagy éppen sütögetésre alkalmas helyet alakítsunk ki. Ezek a megoldások praktikusak lehetnek, de érdemes arra is figyelnünk, hogy a kertből mennyi marad meg zöldfelületnek. A növényzettel borított és a burkolt területek aránya ugyanis nemcsak a kert megjelenését, hanem közvetlen környezetünk hőmérsékletét is befolyásolja.

A nagy kiterjedésű burkolt felületek különösen a nyári hónapokban éreztetik a hatásukat. A beton, az aszfalt és a térkő napközben elnyeli a napsugárzás hőjét, majd fokozatosan visszaadja azt a környezetének. Ha a környéken kevés a fa és a növényzet, a levegő könnyebben felmelegszik, és a hőség tartósan megmaradhat az utcákon, a kertekben és az épületek között. Ezt a jelenséget nevezzük hőszigethatásnak. Amikor tehát a kertünk egy részét leburkoljuk, azzal mi is hozzájárulhatunk a kialakulásához. Nem kell azonban lemondanunk a kényelmesen használható kertről: a burkolt felületek tudatos kialakításával és a zöldterületek megőrzésével sokat tehetünk azért, hogy otthonunk környezete a forró napokon is kellemesebb maradjon. Zöldfelületeink nemcsak a beárnyékolt terület felszínközeli hőmérsékletének csökkentésével, hanem a pormegkötés révén is hozzájárulnak a hőszigethatás oldásához.

A fák árnyékoló hatásának befolyása a felszíni hőmérsékletre
Kép: unideb.hu

Nem elhanyagolható akár csak egy fa, vagy kisebb növényfolt szerepe sem a levegőminőség javításáért folytatott küzdelemben. Magánemberként sincs megkötve a kezünk: az erkély virágosítása, tetőkert és zöldfalak létesítése, a kert kialakításának és fenntartási módjának helyes megválasztása mind meghatározó lépések egy élhetőbb város irányába. A cikkfolyam következő részeiben a kerti térre helyezve a hangsúlyt áttekintjük, mik azok az eszközök, melyek akár kis költség mellett is a levegőminőség javítását, s végeredményben egy stabilabb és ellenállóbb ökoszisztéma kialakulását szolgálják.

Források:

Cikkünk szerzője Csurgay Veronika, a HungAIRy LIFE IP projekt debreceni ökomenedzsere.

A Vincellér utcai kiserdő megtisztításáért fogtunk össze

gergely.kiss — Thu, 22 Oct 2026 10:43:37 +0000

A Future of Debrecen koordinátorként idén is csatlakozott a TeSzedd! országos önkéntes hulladékgyűjtési kezdeményezéshez. Az akció helyszíne a Vincellér utcai kiserdő volt, ahol közösen dolgoztunk azért, hogy tisztábbá tegyük környezetünket.

A kiserdő sajnos rendszeresen hulladékkal szennyezett, ezért különösen fontos, hogy időről időre sor kerüljön a terület megtisztítására. Korábban már több szemétszedési akciót is tartottak itt, azonban a hulladék ismételt megjelenése arra hívja fel a figyelmet, hogy a rendszeres takarítás mellett a környezetünk iránti felelősségvállalásra is nagy szükség van.

A TeSzedd! kezdeményezés célja, hogy minél több embert ösztönözzön a közvetlen környezetében található hulladék összegyűjtésére, és ráirányítsa a figyelmet a tiszta, rendezett környezet megőrzésének fontosságára. Az ilyen alkalmak lehetőséget teremtenek arra, hogy közösen tegyünk Debrecen természeti értékeinek védelméért, és példát mutassunk a felelős környezethasználatra.

A Vincellér utcai kiserdő megtisztítása is jól mutatja, hogy a közös cselekvés fontos lépés a tisztább környezet felé. Ugyanakkor a tartós eredményhez mindannyiunk hozzájárulására szükség van: a hulladék megfelelő elhelyezésével és a természeti területek tisztaságának megőrzésével hosszú távon is sokat tehetünk környezetünkért.

Köszönjük mindenkinek, aki részt vett az akcióban, és hozzájárult a Vincellér utcai kiserdő megtisztításához!

Gyógyító fák nyomában a Nagyerdőn

gergely.kiss — Tue, 20 Oct 2026 13:44:40 +0000

A Nagyerdő Hete programsorozat részeként október 10-én Gyógyító fák tematikájú Nature of Debrecen sétán vehettek részt az érdeklődők. A napsütéses őszi időben a Pálma étterem előtt gyülekeztek a résztvevők, akik között fiatalok, idősebbek és gyermekes családok is voltak, néhányan négylábú kedvenceiket is magukkal hozták. A sétát Erdeiné Gergely Szilvia gyógynövény-tanácsadó vezette, aki a Nagyerdő és környékének fafajain keresztül mutatta be a természet gyógyító értékeit.

A program a Medgyessy sétányon kezdődött, ahol elsőként a virginiai boróka gyógyhatásairól esett szó. Ezt követően a kis- és nagylevelű hárs került a figyelem középpontjába. Ezek a fafajok Debrecen számos utcájában és parkjában díszfaként is megtalálhatók, ugyanakkor kedvező tulajdonságaik miatt a gyógyászatban is fontos szerepet töltenek be.

A séta során a páfrányfenyő, más néven Ginkgo biloba is szóba került. Ez a különleges fafaj egy ősi növénycsoport ma is élő képviselője, amely az ázsiai kultúrákban nagy tiszteletnek örvend. Gyógyászati célú felhasználása is jelentős. A résztvevők azt is megtudhatták, hogy a páfrányfenyő kétlaki növény, vagyis a hím- és nőivarú egyedek külön fejlődnek. A Medgyessy sétányon mindkettő megtalálható.

Tovább haladva a fenyők jótékony hatásairól beszélgettek a résztvevők, majd a Nagyerdő egyik legjellegzetesebb fafaja, a kocsányos tölgy került előtérbe. A korábban Öregtölgyesként is emlegetett erdőterület évszázadok óta őrzi a tölgyek jelenlétét. A séta során arra is fény derült, hogy a tölgy kérge és termése egyaránt felhasználható a gyógyászatban.

A programon a vadgesztenye és a szelídgesztenye közötti különbségeket is megvizsgálták. A résztvevők összehasonlították a két fafaj leveleit és terméseit, valamint megismerkedtek lehetséges felhasználási módjaikkal. A Békás-tó környékén a fűzfa és a nyírfa egészségre gyakorolt hatásairól esett szó. A beszélgetés fontos részét képezték az ellenjavallatok és a lehetséges mellékhatások is, hiszen a természetes eredetű anyagok alkalmazása esetén is lényeges a körültekintés.

A séta végéhez közeledve néhány, hazánkban nem őshonos, mérgezőnek tartott fafaj is terítékre került. Az ostorfa, a narancseperfa és a csörgőfa példáján keresztül a résztvevők arról is hallhattak, hogy egyes, nálunk kevésbé ismert növényeket Észak-Amerikában az őslakos közösségek gyógyszerként alkalmaztak.

A Gyógyító fák séta a Nagyerdő Hete programsorozat részeként lehetőséget adott arra, hogy a résztvevők új szemszögből ismerjék meg a körülöttünk élő fafajokat. A program ráirányította a figyelmet arra, hogy a városi parkok és erdők fái nemcsak környezetünk meghatározó elemei, hanem számos érdekes ismeretet is rejtenek – érdemes tehát nyitott szemmel járnunk a természetben.

Zöld energia otthon

gergely.kiss — Wed, 14 Oct 2026 14:27:25 +0000

Zöld döntés – 10. rész

Napelem, energiatárolás – mi mikor éri meg valójában?

Magyarországon a napenergia már a mindennapi energiatermelés része. 2025 novemberének elejére a hazai napelemes rendszerek beépített teljesítménye elérte a 8198 megawattot, és már mintegy 315 ezer háztartási méretű kiserőmű működött az országban. A napelemes kapacitás ezzel jóval meghaladta a korábban 2030-ra kitűzött, mintegy 6500 megawattos célt.

Mikor éri meg a napelem, mire jó az energiatároló és hol vannak a buktatók?

A napelem megtérülése

A napelem megtérülését régebben viszonylag egyszerű volt megbecsülni: meg kellett nézni, mennyi áramot termel a rendszer évente, ezt össze lehetett vetni a villamos energia árával. Ma már ennél több tényezőt kell figyelembe venni.

A lakossági fogyasztók a kedvezményes éves mennyiség, 2523 kWh feletti fogyasztásra jelenleg lakossági piaci árat fizetnek. Az A1 és A2 árszabásnál ez 70,104 forint kilowattóránként, a rendszerhasználati díjakkal és az áfával együtt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy napelem által megtermelt minden kilowattóra 70 forint megtakarítást jelent.

A döntő kérdés az, hogy mikor termel a napelem, és mikor fogyaszt a háztartás.

Ha a napsütéses órákban működik a mosógép, a mosogatógép, a hőszivattyú, a bojler vagy éppen akkor töltődik az elektromos autó, a megtermelt energia jelentős része azonnal felhasználható. Ez közvetlenül csökkenti a hálózatból vásárolt villamos energia mennyiségét. Ha a napelem akkor termel a legtöbbet, amikor kevés az otthoni fogyasztás, a többlet energia a hálózatba kerül. A visszatáplált áram elszámoló ára jóval kevesebb, mint a hálózatból felhasznált villamos energia tarifája.

Ma már érdemes azt is megvizsgálni, hogy a napelem által megtermelt áramból mennyit tud a háztartás helyben felhasználni. Egy 4-6 kilowattos rendszer megtérülési ideje háztartásonként jelentősen eltérhet. A korábban emlegetett 7-10 éves megtérülés bizonyos körülmények között elérhető lehet, de nem tekinthető általános szabálynak. A pontos számításhoz figyelembe kell venni a beruházás költségét, a háztartás éves és napi fogyasztását, a saját fogyasztás arányát, a hálózatba betáplált energia elszámolását, valamint a karbantartási és az esetleges javítási költségeket.

Ráadásul nem minden napelemes rendszerre ugyanazok az elszámolási szabályok vonatkoznak. A korábban telepített, éves szaldóelszámolásban lévő rendszerek jogosultsága a vonatkozó feltételek mellett továbbra is fennmaradhat a tízéves időszak végéig. Az új rendszerek esetében viszont a bruttó elszámolás szabályai meghatározók.

Az energiatárolás szerepe

A napelemes rendszer egyik alapvető problémája, hogy nem feltétlenül akkor süt a nap, amikor a háztartásnak a legtöbb energiára van szüksége. Ezen segíthet az akkumulátoros energiatároló.

A napközben megtermelt, de fel nem használt villamos energia egy része eltárolható, majd este vagy éjszaka felhasználható. Így kevesebb energiát kell a hálózatból megvásárolni, és nőhet a napelemes rendszer saját fogyasztásra felhasznált termelésének aránya.

Bruttó elszámolás mellett ez különösen érdekes lehet. Az akkumulátor azonban nem automatikusan jó befektetés.

A megtérülését befolyásolja a tároló ára, kapacitása, hatásfoka, élettartama, a háztartás fogyasztási szokásai, valamint az is, hogy mekkora különbség van a hálózatból vásárolt és a hálózatba visszatáplált energia tarifája között.

Más lehet a helyzet egy olyan háztartásban, ahol éjszaka elektromos autót töltenek, és megint más ott, ahol napközben is folyamatosan jelentős a fogyasztás.

Az akkumulátor nem kötelező része a napelemes rendszernek, hanem egy lehetséges eszköz arra, hogy a napelemes termelést jobban összehangoljuk a saját fogyasztásunkkal.

A napelemeknek is van lábnyoma

A panelekhez nyersanyagokat kell kitermelni, azokat fel kell dolgozni, a cellákat és modulokat le kell gyártani, majd a kész rendszert el kell szállítani és telepíteni. Mindez energiafelhasználással és üvegházhatásúgáz-kibocsátással jár.

A napelemek környezeti teljesítményét ezért nem érdemes egyetlen, minden rendszerre érvényes tonnaszámmal leírni. Az életciklus-kibocsátás függ többek között a technológiától, a gyártás helyétől, az alkalmazott energiaforrásoktól és a rendszer teljes életciklusától.

A lényeg azonban az, hogy a napelemes villamosenergia életciklusra vetített kibocsátása lényegesen alacsonyabb a fosszilis alapú villamosenergia-termelésénél. A kibocsátások jelentős része a gyártás során keletkezik, miközben az üzemeltetés során a rendszer nem terheli a környezetet.

Az IEA PVPS életciklus-elemzései szerint a napelemes rendszerek környezeti teljesítménye az elmúlt években tovább javult. Az akkumulátoros tárolás ugyanakkor hozzáadja a saját gyártási és életciklus-hatásait, ezért a nagyobb tárolókapacitás nem feltétlenül jelent automatikusan kisebb környezeti terhelést.

A napelem tehát nem „nulla kibocsátású” technológia, de az életciklusa során előállított villamos energia környezeti terhelése általában jóval kisebb a fosszilis energiaforrásokénál.

Az összefüggések

A zöld otthon nem feltétlenül egyetlen nagy beruházással kezdődik. Érdemes először azt megnézni, hogy gazdaságosan csökkenthető-e az épület energiaigénye. A megfelelő szigetelés, a korszerű nyílászárók, a hatékony fűtési rendszer vagy egyszerűen a fölösleges fogyasztás megszüntetése sok esetben kisebb energiaigényt és alacsonyabb rezsiszámlát eredményez.

Ezután érdemes megvizsgálni, hogy a napelem illeszkedik-e a háztartás fogyasztási profiljához.

A következő kérdés az lehet, hogy mennyi energiát tudunk helyben felhasználni. Egy mosógép időzített indítása, a bojler vagy a hőszivattyú működésének napsütéses órákhoz igazítása sok esetben egyszerűbb és olcsóbb megoldás lehet, mint rögtön akkumulátort vásárolni.

A tároló akkor kerülhet képbe, ha a fogyasztási szokások mellett is jelentős mennyiségű napenergia marad felhasználatlanul, és az akkumulátor költségei mellett is kedvező gazdasági eredmény jön ki.

Zöld döntés

A napelem ma Magyarországon sok háztartás számára értékes, hosszú távú beruházás lehet. A napelem megtérülését az határozza meg, hogy az adott háztartás mennyi energiát termel és fogyaszt, a megtermelt energia mekkora részét használja fel helyben, valamint milyen elszámolási szabályok vonatkoznak rá.

Ugyanez igaz az akkumulátorra is. Nem attól lesz jó döntés, hogy általában hasznos technológia, hanem attól, hogy az adott háztartás fogyasztásához és pénzügyi lehetőségeihez megfelelően illeszkedik-e.

A tudatosan működő otthon azt jelenti, hogy kevesebb energiát használunk fölöslegesen, a szükséges energiát lehetőleg hatékonyan állítunk elő, és a helyben előállított napenergia minél nagyobb részét akkor használjuk fel, amikor azt a rendszerünk biztosítja.

Ez a Zöld döntés sorozat utolsó része. A tíz téma közös tanulsága, hogy a fenntarthatóság ritkán egyetlen nagy, mindent megváltoztató döntés eredménye. Sokkal inkább sok kisebb, tudatos döntésből áll össze – az energiafelhasználástól a közlekedésen és a vásárláson át egészen addig, hogy mit kezdünk a saját otthonunk energiaigényével.

Nem kell mindent egyszerre megváltoztatni. A lényeg az, hogy tudjuk, melyik döntésünknek mekkora a valódi hatása.

Felhasznált források:

MAVIR – Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.
Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH)
Magyarország Kormánya – A magyar napelemes kapacitások dinamikusan nőttek az elmúlt években (Kormány)
MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. – Gyakori kérdések, villamosenergia-árak (MVM Next)
Magyarország Kormánya – Januártól nem kell diktálniuk az okosmérős áramfogyasztóknak (Kormány)
Magyarország Kormánya – Lakossági energiatárolói program (Kormány)
IEA PVPS Task 12 – Environmental Life Cycle Assessment of Electricity from PV Systems (IEA-PVPS)
IEA PVPS Task 12 – Environmental LCA of Residential PV and Battery Storage Systems (IEA-PVPS)

A Nagyerdő gyógyító fái – vezetett séta a természet kincsei nyomában

gergely.kiss — Fri, 02 Oct 2026 14:10:16 +0000

2026. október 5-11. között, immár hetedik alkalommal kerül megrendezésre a Nagyerdő Hete programsorozat, mely Magyarország legszebb erdejét hivatott ünnepelni.

Ennek keretén belül szombaton, október 10-én délelőtt vezetett sétát tartunk a Nagyerdőn, amelyen az erdő fáinak egészségmegőrző és gyógyító szerepével ismerkedhetünk meg.

A természetben számos olyan növényt találunk, amelyeket az emberek évszázadok óta ismernek és különböző módokon használnak. A séta során többek között a vadgesztenye, a tölgy, a boróka, a fekete dió, a páfrányfenyő és a narancseper kerül a középpontba. Megtudhatjuk, milyen gyógyhatású készítmények készülhetnek egyes fák terméseiből, milyen szerepet kaptak ezek a növények a népi gyógyászatban, és milyen hagyományok, történetek kapcsolódnak hozzájuk.

Szó esik majd arról is, hogy a természetes eredetű készítmények használatakor miért fontos az ellenjavallatok ismerete, valamint arról, hogyan fonódik össze a növények ismerete a néphagyományokkal és a kulturális örökséggel. A séta során így a Nagyerdő fáira egy kicsit más szemmel is tekinthetünk.

Időpont: 2026. október 10. (szombat) 11:00 óra

Találkozás helye: Pálma étterem előtt

Esemény időtartama: kb. 1 óra

Séta hossza: 1 km

A sétát Erdeiné Gergely Szilvia gyógynövény tanácsadó tartja.

A részvétel ingyenes, csatlakozzatok hozzánk!

A programváltozás jogát fenntartjuk, az esemény nem sajtónyilvános!

Kertes ház vagy lakás – melyiknek kisebb az ökológiai lábnyoma?

gergely.kiss — Wed, 30 Sep 2026 12:25:52 +0000

Zöld döntés – 9. rész

Mitől függ otthonunk környezeti terhelése?

Sokak számára a családi ház az ideális otthon: saját kert, több tér, nyugalom és nagyobb függetlenség. Mások a társasházi vagy lakótelepi lakás kényelmét és kisebb fenntartási igényét értékelik. De vajon melyik kedvezőbb a környezetnek?

A választ nem érdemes leegyszerűsíteni arra, hogy a lakás biztosan zöldebb, a családi ház pedig szükségszerűen pazarlóbb. Az otthonunk környezeti terhelését számos tényező együtt alakítja: az épület mérete és energetikai állapota, a fűtés és hűtés módja, az ingatlan elhelyezkedése, a közlekedési lehetőségek és természetesen a mindennapi életmódunk. A fizikai paraméterek mellett legalább ilyen fontos, hogyan használjuk és üzemeltetjük az otthonunkat.

Energiafelhasználás: nem mindegy, mit és hogyan fűtünk

A hazai ingatlanok állapota energetikai szempontból nagyon különböző. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) modellalapú becslése szerint 2022-ben a magyar lakásállomány átlagos, fajlagos éves primer energiaigénye 274 kWh/m² volt, illetve az újabb energetikai számítási rendszer szerint 285 kWh/m². Fontos, hogy ezek nem a háztartások ténylegesen mért energiafogyasztási adatai, hanem a lakásállomány energiaigényére vonatkozó becslések. Ezért egy konkrét lakás vagy családi ház várható fogyasztását ezekből önmagában nem lehet megállapítani.

A KSH számításai szerint a családi házak fajlagos energiaigénye átlagosan 65%-kal magasabb volt, mint a többlakásos épületek lakásaié. Ez a teljes vizsgált lakásállományra vonatkozó becslés, amely egyaránt tartalmaz korszerűtlen épületekre és korszerű ingatlanokra jellemző adatokat is.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy statisztikai szinten a családi házak energiaigénye jellemzően magasabb, de ebből nem következik, hogy minden családi ház energiafaló, vagy minden társasházi lakás takarékos. Egy korszerűen szigetelt, jól megtervezett, hatékony fűtési rendszerrel működő családi ház energiaigénye jóval kisebb lehet egy rossz állapotú, korszerűtlen fűtésű lakásénál. Ugyanígy egy társasházi lakás energetikai teljesítményét is jelentősen befolyásolja az épület szigetelése, a nyílászárók állapota, a fűtési rendszer és a lakás elhelyezkedése. Az sem mindegy, hányan laknak az ingatlanban, mekkora területet fűtenek vagy hűtenek, illetve milyen hőmérsékletet tartanak.

Fontos tényező tehát, hogy mekkora energiaigénnyel jár az otthon fenntartása a benne élők igényei mellett.

A megosztott falak előnye – mit mond a fizika?

A társasházi lakások egyik energetikai előnye a kisebb külső határoló felület lehet. Egy közbenső emeleti lakás több oldalról fűtött szomszédos lakásokkal érintkezhet, így kisebb felülete van kitéve a külső hőmérsékletnek.

Egy önálló családi háznál ezzel szemben külső falak, a tető, valamint a talajjal érintkező szerkezetek határolják a fűtött teret. Ezeken keresztül – a szerkezetek kialakításától és szigetelésétől függően – jelentős hőveszteség alakulhat ki.

Hasonló szempontok nyáron is érvényesülnek, bár a túlmelegedésnél a tájolás, az árnyékolás, az ablakok mérete és kialakítása, valamint a szellőztetés is fontos szerepet játszik. Ez az egyik oka annak, hogy a többlakásos épületek lakásainak fajlagos energiaigénye sok esetben kedvezőbb. De itt sincs automatikus szabály: egy szélső lakás, egy rosszul szigetelt épület vagy egy korszerűtlen fűtésű lakás energiaigénye magas lehet. Ugyanakkor egy jól megtervezett, kompakt, megfelelően szigetelt családi ház is lehet kifejezetten energiahatékony.

A fizika adhat előnyt a társasházi lakásoknak, de az épület műszaki állapota és gépészeti kialakítása legalább ilyen fontos.

A rejtett lábnyom: hogyan közlekedünk otthonról?

Az otthon környezeti mérlegét nemcsak maga az épület, hanem annak elhelyezkedése és az onnan induló mindennapi utazások is alakítják.

A közlekedés környezeti hatását nem az ingatlan típusa határozza meg, hanem elsősorban az elhelyezkedése, a közlekedési lehetőségek és az utazási szokások. Ugyanakkor a családi házas és a társasházi beépítés eltérő településszerkezettel járhat, ami közvetve az autóhasználatra és a közlekedési kibocsátásokra is hatással lehet. Egy városközponti vagy a közösségi közlekedési hálózatba jól bekapcsolt városrészben található otthonból sok mindent elérhetünk gyalog, kerékpárral vagy közösségi közlekedéssel. Egy távolabbi kertvárosi vagy agglomerációs házból viszont hosszabb utazásra lehet szükség a munkába járáshoz, az iskolához vagy a bevásárláshoz. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden kertvárosi életforma autófüggő. Jó vasúti vagy buszos kapcsolattal rendelkező agglomerációs településen akár autó nélkül is kényelmes lehet az élet. Más esetben viszont a közösségi közlekedés hiánya rendszeres autóhasználatra kényszerítheti a háztartást. Az autóhasználat környezeti hatása egy sokat autózó háztartásnál akár az otthon üzemeltetéséhez kapcsolódó kibocsátás nagyságrendjét is elérheti. Ez azonban korántsem általános szabály: függ az éves futásteljesítménytől, a jármű típusától, az utazások számától és az otthon energiaellátásától is.

Egy otthon környezeti mérlegét tehát az ott lakók mindennapi utazásai is befolyásolják.

Területhasználat és infrastruktúra: a város szerkezete is számít

A kertvárosi terjeszkedés nem csupán az egyéni közlekedési szokásokon keresztül hat a környezetre.

Az alacsonyabb beépítési sűrűségű településrészeken nagyobb területen kell kiépíteni és fenntartani az utakat, közműveket és egyéb infrastruktúrát. Az iskolák, egészségügyi intézmények és más szolgáltatások elérhetősége szintén összefügg azzal, hogyan épül fel egy település. A városi terjeszkedés emellett mezőgazdasági területeket és természetes élőhelyeket is átalakíthat, illetve növelheti a burkolt felületek arányát. A sűrűbb, jól megtervezett városi beépítés elősegítheti a meglévő infrastruktúra hatékonyabb kihasználását, valamint a közösségi közlekedés és a helyi szolgáltatások jobb elérhetőségét.

Ez persze nem jelenti azt, hogy minden társasházi fejlesztés környezetbarát, vagy hogy minden kertvárosi ház szükségszerűen nagyobb környezeti terhelést okoz. A helyszín, a beépítés módja, a meglévő infrastruktúra és annak kihasználtsága egyaránt számít.

Mit jelent valójában egy energiahatékony új épület?

Az új épületek energiahatékonyságára vonatkozó magyar szabályozás az elmúlt években jelentősen változott.

A korábban sokat idézett, közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó 100 kWh/m²/év primer energiaigény és legalább 25%-os megújuló energia-részarány nem tekinthető minden új épületre automatikusan érvényes, jelenlegi követelménynek. A hatályos szabályozásban az energiahatékonyság mellett a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás csökkentése is fontos szempont. Az egyes követelmények az alkalmazandó szabályozástól, az épület jellemzőitől és az adott eljárástól is függhetnek. A vásárló számára ezért az egyik leghasznosabb információ az ingatlan energetikai tanúsítványa, a rendelkezésre álló tényleges fogyasztási adatok és a fűtési rendszer ismerete.

Ezekből sokkal többet tudhatunk meg egy otthon várható energiaigényéről, mint pusztán abból, hogy családi házról vagy társasházi lakásról van szó.

Milyen otthon illik egy kisebb lábnyomú életmódhoz?

A családi ház és a társasházi lakás összehasonlításakor érdemes több szempontot együtt vizsgálni:

Mikor épült az ingatlan, és milyen energetikai állapotban van?
Mekkora területet kell fűteni vagy hűteni, és hányan élnek benne?
Milyen fűtési és hűtési rendszert használ?
Mennyi energiát igényel az üzemeltetése?
Mennyire érhetők el a munkahelyek, iskolák, üzletek és szolgáltatások autó nélkül?
Mekkora közlekedési terheléssel jár a mindennapi élet?
Milyen infrastruktúra és területhasználat kapcsolódik az ingatlanhoz?
Milyen környezeti terheléssel járt az épület létrehozása, és várhatóan milyen lesz a teljes életciklusa?

Egy felújított, jól megközelíthető társasházi lakás összességében kisebb környezeti terheléssel járhat, mint egy városközponttól távoli elhelyezkedésű, nagy energiaigényű családi ház. De egy korszerű, energiahatékony, jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező családi ház is lehet alacsony környezetterhelésű otthon. Az összehasonlítás akkor igazán pontos, ha nemcsak az épület üzemeltetését, hanem az építéshez felhasznált anyagokat, az épület fenntartását és felújítását, az infrastruktúrát, a területhasználatot és a közlekedést is figyelembe vesszük. Ezek együtt adják az ingatlan teljes életciklusának környezeti mérlegét.

Zöld döntés

Nincs mindenki számára egyformán ideális, automatikusan legzöldebb ingatlantípus. A környezeti terhelést az épület adottságai, az energiaellátás, a lakók életmódja, a lakóhely elhelyezkedése, a közlekedési lehetőségek és az ingatlanhoz kapcsolódó infrastruktúra együtt alakítják. Ha kertes házban szeretnénk élni, a jó hőszigetelés, a korszerű fűtési rendszer és a használható közösségi közlekedés sokat javíthat a környezeti mérlegen. Ha társasházi lakást választunk, az energetikai állapot, a lakás elhelyezkedése, az épület műszaki jellemzői és a mindennapi közlekedési lehetőségek ugyanúgy fontosak.

A zöldebb otthon tehát nem egyszerűen egy ingatlantípus kérdése. Inkább arról szól, hogy az otthonunk mennyi energiát és erőforrást igényel, hogyan kapcsolódik a környezetéhez.

A Zöld döntés sorozat utolsó cikke a saját energiatermelés kérdését járja körül: mikor éri meg napelemet felszerelni, mit jelent valójában a zöld áramszolgáltató és mi az energiatárolás szerepe itthon?

Felhasznált források:

Központi Statisztikai Hivatal: A magyar lakásállomány primerenergia-igényének becslése
KSH: Lakáspiaci árak, lakásárindex – 2022. IV. negyedév – az energetikai tanúsítványok alapján vizsgált lakások adatai
OECD: OECD Economic Surveys: Hungary 2024 – lakóépületek energiafelhasználása, közlekedési kibocsátás és szuburbanizáció
Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH): energetikai és energiahatékonysági tájékoztatók
9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet és a mindenkor hatályos magyar épületenergetikai, illetve energetikai tanúsítási szabályozás

Tisztítsuk meg együtt a Vincellér utcai kiserdőt!

gergely.kiss — Thu, 24 Sep 2026 16:37:38 +0000

TeSzedd! Debrecen – Közösségi szemétszedés!

Csatlakozz hozzánk, és tegyünk együtt Debrecenért és a környezetünkért! A TeSzedd! kezdeményezés keretében összefogunk, hogy tisztábbá tegyük városunkat! A szemeteszsákokat és a kesztyűket mi biztosítjuk, neked csak el kell jönnöd!

Időpont: 2026. október 15. (csütörtök)

Találkozó: 16:00

Találkozás helyszíne: 4031 Debrecen, Derék utca – Sárvári Pál utca kereszteződése

Szemétszedés helyszíne: Vincellér utcai kiserdő

Jelentkezni a TeSzedd oldalán tudsz:

https://teszedd.neuzrt.hu/hu/article/2026teszedd1006

Tisztítsuk meg Debrecen egy szemetes pontját! Csatlakozz hozzánk, családoddal és barátaiddal együtt, és tegyünk egy lépést a tisztább és élhetőbb környezetért! Minden apró mozdulat számít!

A programváltozás jogát fenntartjuk, az esemény nem sajtónyilvános!

Repülő vs. vonat Európán belül

gergely.kiss — Wed, 23 Sep 2026 13:23:07 +0000

Zöld döntés – 8. rész

Repülő vagy vonat? Az európai utazások kérdései

Két óra várakozás a reptéren, egy rövid repülőút, majd megérkezés. Ez az európai munkautak, hosszú hétvégék és konferenciák bevett ritmusa. A klímavita jellemzően a hosszú távú, tengerentúli repülésre fókuszál, pedig a rövidebb, Európán belüli járatok esetében inkább lehet kézenfekvő alternatíva a vonat.

A számok közötti szakadék

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adatai szerint a vasúti utazás európai átlagban utaskilométerenként nagyjából 14 gramm szén-dioxid-egyenértéket jelent, a repülés nagyságrendileg 285 grammot. A különbség hozzávetőleg húszszoros! A repülőgépek nemcsak szén-dioxidot bocsátanak ki: a nagy magasságban keletkező kondenzcsíkok és a nitrogén-oxidok is befolyásolják a légkör hőháztartását, emiatt a repülés teljes klímahatása nagyobb lehet annál, mint amit a közvetlen CO₂-kibocsátás önmagában mutat.

Miért ilyen olcsó a repülő?

Az árakat torzítja, hogy az EU-n belüli légi közlekedés sokáig mentesült a kerozin jövedéki adója alól, és a repülőjegyek számos tagállamban áfamentes státuszt élveznek. Egy 2025-ös Greenpeace kutatás, amely 142 útvonalat, 31 európai országot, 109 határon átnyúló útvonalat vizsgált, azt állapította meg, hogy a repülő a határon átnyúló útvonalak 54%-ában dominánsan olcsóbb volt a vonatnál. A legolcsóbb repülőjegy és a legolcsóbb vonatjegy összevetése ugyanakkor nem feltétlenül jelent teljesen azonos szolgáltatást. A poggyász, az átszállások, a jegymódosítás lehetősége és a reptérre jutás költsége is módosíthatja a végső összeget.

Az EU válasza

A polgári repülés az Európai Unió közlekedési szektorából eredő összkibocsátás körülbelül 13-14 százalékát adja. Az EU 2024-től a belső légi járatokra is kiterjesztette az emissziókereskedelmi rendszerét (ETS), ami emeli a repülési költségeket, és közvetve a vonatra váltásra ösztönöz. Egyes országok közvetlenül is igyekeznek a vasút felé terelni az utasokat. Franciaország például bizonyos belföldi légi útvonalakon korlátozta a menetrend szerinti járatokat, ha megfelelő vasúti alternatíva áll rendelkezésre. A szabályozás azonban nem jelent általános repülési tilalmat minden olyan útvonalon, ahol a vonat két és fél órán belül célba ér: a vasúti szolgáltatás gyakoriságára, menetrendjére és egyéb feltételeire is tekintettel kell lenni.

Mikor gyorsabb valójában a vonat?

A repülés és a vasút összevetésénél nem elég a levegőben vagy a síneken töltött időt nézni. A teljes utazás számít: hogyan jutunk ki a reptérre vagy az állomásra, mennyivel korábban kell megérkeznünk, és mennyi idő alatt érünk el a célvárosba? Egy rövid repülőút a reptéri várakozással és a helyi közlekedéssel együtt akár négy-hat órát is igénybe vehet. Ezzel szemben a vasút sok esetben közvetlenül a városközpontok között teremt kapcsolatot.

Budapest és Bécs, illetve Budapest és Pozsony között például a vonat már ma is reális alternatíva lehet. A menetidő és az indulási gyakoriság függvényében a vasút nemcsak kényelmesebb, hanem teljes utazási időben is versenyképes lehet.

Más a helyzet a hosszabb vagy lassabb vasúti összeköttetéssel rendelkező útvonalakon. Budapest és Ljubljana, Róma vagy Párizs között a vonatút lényegesen hosszabb lehet a repülésnél, különösen az átszállásokkal. Bizonyos esetekben az éjszakai vonatozás részleges megoldást jelent: az utazási idő nagy része alvással tölthető, és akár egy szállodai éjszaka ára megspórolható. Ilyenkor a vasút választása időbeli kompromisszumot jelenthet, ugyanakkor környezetvédelmi szempontból kedvező alternatíva lehet.

A vonat kényelmi előnyei

A vasúti utazásnak nem csupán ökológiai, hanem praktikus előnyei is vannak. A poggyászra vonatkozó korlátozások sok esetben megengedőbbek, mint a repülésnél, bár a vasúttársaságok feltételei nem teljesen egységesek. Az utazás közben szabadon lehet mozogni, laptopot használni vagy étkezőkocsiba ülni. A városközponti pályaudvarok további előnyt jelenthetnek: az utas gyakran közvetlenül a célállomás belvárosába érkezik, így elmaradhat a távoli repülőtérről történő bejutás.

Hosszabb utakon pedig az éjszakai vonat nemcsak közlekedési eszköz, hanem az utazás és a pihenés összekapcsolásának lehetősége is.

Zöld döntés

Az Európán belüli rövid és közepes távú repülések esetében érdemes feltenni a kérdést: valóban szükség van a repülőre, vagy a vonat is megfelelő megoldás?

Ha van használható vasúti kapcsolat, és annak menetideje, ára, valamint kényelme elfogadható, a vonat sok esetben lényegesen kisebb klímalábnyomú választás lehet. Nem minden útvonalon gyorsabb vagy olcsóbb, de a döntésnél a teljes utazási élményt és költséget érdemes mérlegelni, nem csupán a repülőjegy árát vagy a levegőben töltött időt.

A fenntarthatóbb közlekedés nem feltétlenül jelent lemondást. Sok esetben inkább másfajta tervezést és tudatosabb választást kíván – olyan döntést, amelyben a kényelem, az idő és a környezeti hatás egyszerre kap szerepet.

A Zöld döntés sorozat következő cikke egy olyan kérdést vizsgál, amelyet az emberek jellemzően életük egyik legnagyobb döntésekor tesznek fel maguknak, de ritkán a fenntarthatóság szempontjából: kertes ház vagy lakótelepi lakás, melyik jár kisebb ökológiai lábnyommal?

Felhasznált források:

EEA – Specific CO₂ emissions per passenger-km and per mode of transport in Europe
EEA – Rail and waterborne – best for low-carbon motorised transport
EEA – Sustainability of Europe’s mobility systems 2025: Climate
Európai Bizottság – Reducing emissions from aviation
Európai Parlament – A repülők és hajók kibocsátásának csökkentése: az EU-s intézkedések magyarázata
Greenpeace – The shocking extent people are encouraged to fly in Europe
Franciaország – Décret n° 2023-385 du 22 mai 2023
ING Think – From plane to train: Europe is pushing climate-friendly travel

Két keréken fedeztük fel a Tócóskert múltját és zöld értékeit

gergely.kiss — Tue, 22 Sep 2026 14:18:00 +0000

Az Európai Mobilitási Hét és az Autómentes Nap alkalmából kerékpáros túrán fedeztük fel Debrecen egyik legnagyobb és legzöldebb lakótelepét, a Tócóskertet. A program célja az volt, hogy a résztvevők megismerjék a városrész történetét, épített és természeti értékeit, valamint betekintést nyerjenek a városi zöldfelületek, a közösségi kertészkedés és a levegőminőség-védelem jelentőségébe.

A túra során Erdei Nóra idegenvezető segítségével érdekes történeteket hallhattunk Tócóskert múltjáról. A résztvevők megismerkedhettek a városrész történetével, valamint a Holló László sétány épített és természeti környezetével. Arról is szó esett, hogy ki volt a sétány névadója, Holló László, és hogyan őrzi emlékét a környék.

A program egyik különleges állomása a Tócóskerti Közösségi Kert volt. Szentpéteri-Nagy Veronika kertészmérnök, a LIFE IP HungAIRy projekt debreceni ökomenedzsere, valamint a kert tagjai mutatták be a résztvevőknek a közösségi kert különleges növényeit és a klimatikus kihívásokhoz alkalmazkodó zöld megoldásokat.

A Tócóskerti Közösségi Kert igazi oázis a panelházak között. A gondozott parcellák, a változatos növényvilág és a bőséges termés jól mutatják, hogy a lakótelepi környezetben is lehetőség van kertészkedésre és közösségi zöldfelületek kialakítására. A kert ugyanakkor nemcsak a növénytermesztésről szól: fontos közösségi tér, ahol a kerttagok közös munkája, tudása és gondoskodása teremt értéket.

A látogatás során arra is rámutattunk, hogy a kulturális örökség fogalma jóval tágabb a műemlékeknél és a régi épületeknél. Egy városrész története, a kertészkedés hagyománya, a közösségi összefogás, valamint a természeti környezet gondozása egyaránt olyan érték, amely hozzájárul egy hely identitásához és élhetőségéhez.

A kerékpáros túra a Tócóvölgyben zárult. Itt a résztvevők a véderdősítés levegőminőség-védelmi szerepével ismerkedhettek meg, és szó esett az ültetett fafajokról, valamint arról, hogy a városi fás területek milyen fontos szerepet töltenek be a környezet védelmében.

A program során így egyszerre kerülhetett fókuszba Tócóskert múltja, jelenlegi zöld értékei és a jövő városi környezetének egyik fontos kérdése: hogyan tehetjük lakóhelyünket zöldebbé, élhetőbbé és fenntarthatóbbá?

Az esemény jó példája volt annak, hogy a kerékpáros közlekedés nemcsak környezetbarát és egészséges közlekedési forma, hanem egyúttal remek lehetőség arra is, hogy közelebbről fedezzük fel városunk történetét, természeti értékeit és közösségeit.

Az ökomenedzser iroda címe: Debrecen MJV Polgármesteri Hivatal Zöldterületi Osztály, 4024 Debrecen, Piac u. 20. 211. sz. iroda
Ökomenedzserek: Ulveczki Csaba, Szentpéteri-Nagy Veronika
E-mail: hungairy@ph.debrecen.hu
Telefon: 06 52 511 530