Szeretettel várunk minden érdeklődőt a következő Past and future sétára, amelynek témája és helyszíne a Debreceni Egyetem Böszörményi úti campusa! 

A séta résztvevői szakértők vezetésével nyerhetnek betekintést a Debreceni Egyetem egyik legnépesebb karának otthont adó campus történetébe és mindennapjaiba. Az érdeklődők a campus területén sétálva sok érdekességet hallhatnak többek között 

• a debreceni gazdasági felsőoktatás történetéről,
• a 20. század kiemelkedő debreceni építésze, Mikolás Tibor által tervezett egyetemi épületekről,
• a campus területén található szobrokról és művészeti alkotásokról,
• az idén 10 éves Egyetemi Madárbarát Mintakertről, ami a környezettudatosság és természetszeretet népszerűsítése mellett kiemelt szerepet szán a természetvédelemnek is,
• valamint az Egyetemi Közösségi Kertről, amely alapítása pionír szerepet játszott a város életében.

A szakvezetést Erdei Nóra idegenvezető és Kövér László egyetemi docens, a Zöld Munkacsoport tagja tartja.

Időpont: 2026. május 17. (vasárnap) 14:30

Időtartam: 2 óra

Találkozó helye: Debreceni Egyetem Böszörményi úti campus bejárata (Böszörményi út 138.)

Részvételi feltételek: A részvétel ingyenes, de a korlátozott létszám miatt regisztrációhoz kötött! Jelentkezni az exploredebrecen@gmail.com e-mail címen lehet.

Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

Az esemény nem sajtónyilvános, a programváltozás jogát fenntartjuk!

Villamosra fel! Utazzatok a Csicsergő villamossal a madarak és fák napján! 

A természet immáron hatodik alkalommal költözik be a DKV villamosaira május 10-én!  

Mi vár rátok, ha villamosra pattantok aznap?

A villamosok hangszóróiból egész nap különböző madárfajok hangjait hallhatjátok, míg a kivetítőkön madarak színpompás képeit láthatjátok. 

Köszönjük a DKV Debreceni Közlekedési Zrt.-nek, hogy újra lehetőséget biztosít a Future of Debrecen csapatának kezdeményezésére és Dr. Gyüre Péter, egyetemi adjunktusnak, aki a madarakról készült képeket és hanganyagot biztosítja számunkra. 

A Csicsergő villamos járatai mindenkit sok szeretettel várnak!

Az első hazai Városi Természet Kihívás (City Nature Challenge) során három izgalmas, fajokban gazdag debreceni területet kerestünk fel a Debreceni Egyetem szakembereinek kíséretével. 

De mi is az Városi Természet Kihívás?

A Városi Természet Kihívás egy nemzetközi, közösségi tudományos kezdeményezés, amely 2016-ban eredetileg barátságos versenyként indult Los Angeles és San Francisco között, mára azonban világszintű eseménnyé nőtte ki magát, amelyhez évről évre több száz város csatlakozik.

A kihívás célja, hogy a városlakók közelebb kerüljenek a természethez, és aktívan részt vegyenek a helyi élővilág feltérképezésében. A résztvevők egyszerűen, akár egy okostelefon segítségével dokumentálhatják a környezetükben élő növényeket, állatokat és gombákat, az adatokat pedig az iNaturalist alkalmazásba töltik fel. Ezek a megfigyelések nemcsak élményt jelentenek a résztvevőknek, hanem a kutatók számára is értékes információkat szolgáltatnak a biodiverzitásról, az inváziós fajok terjedéséről vagy akár a klímaváltozás hatásairól.

Debrecen idén először vett részt ebben a kihívásban, amely 2026. április 24-26. között zajlott. Pénteken a Debreceni Nagyerdőn, szombaton a Sámsoni úti Bellegelőn, vasárnap pedig a Fancsika 1-es víztározón tettünk természetismereti fajgyűjtő sétát. 

A résztvevők az okostelefonjukkal tudták rögzíteni a megfigyelt állat- és növényfajokat, melyek az iNaturalist alkalmazás adatbázisába kerültek. A hétvége folyamán 1246 megfigyelést töltöttek fel, hozzájárulva ezzel a tudományhoz és a város élővilágának megismeréséhez.

Hogy pontosan mennyi fajt sikerült megfigyelni, az még a szakemberek jóváhagyására vár, ugyanis egy-egy ízeltlábú vagy növény meghatározása gyakran specialistát igényel, így a pontos számra május közepéig még várni kell. 

Köszönjük a lelkes érdeklődőknek a részvételt, reméljük, hogy sok új fajt ismerhettek meg a séták során!

A City Nature Challenge egy globális, közösségi tudományon (citizen science) alapuló kezdeményezés és nemzetközi verseny, mely nagyszerű alkalmat teremt arra, hogy bevonja a városi lakosságot a biodiverzitás felmérésébe és dokumentálásába. 

Magyarországot Budapest mellett Debrecen képviseli először ebben a versenyben, melynek keretében 2026. április 24-26. között szakemberek által vezetett sétákon és közösségi adatgyűjtésben vehetsz részt. 

A programsorozat 3 alkalomból áll, melynek első állomása:

Időpont: 2026. április 24. 16:00-19:00

Találkozás helyszíne: Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskola előtt (4032 Debrecen, Kartács u. 25.)

Séta helyszíne: Debreceni Nagyerdő

Célunk, hogy megismerjük együtt Debrecen élővilágát, bevonjuk a lakosságot a városi biodiverzitás megismerésén túl a felmérésbe, nem utolsó sorban pedig, hogy versenybe szálljunk a világ többi résztvevő városával. 

A programon történő részvétel ingyenes, azonban a szintén ingyenesen letölthető iNaturalist alkalmazás használata elengedhetetlen a megfigyelések dokumentálására. A résztvevőknek nem kell ismerniük minden Debrecenben és környékén előforduló fajt, ebben az alkalmazás nyújt majd segítséget a séták során. 

Az iNaturalist a világ egyik legnépszerűbb természetjáró alkalmazása, amely segít a növények és állatok azonosításában, ugyanis rendelkezik egy automatizált fajazonosító funkcióval, továbbá a felismerésben az alkalmazás felhasználói közösségére is lehet számítani, akik között természettudósok is vannak. 

A programra érdemes megfelelő ruházatot, elegendő élelmiszert és vizet hozni. 

Kutyát a programra hozni tilos!

A programváltozás jogát fenntartjuk, az esemény nem sajtónyilvános!

A City Nature Challenge egy globális, közösségi tudományon (citizen science) alapuló kezdeményezés és nemzetközi verseny, mely nagyszerű alkalmat teremt arra, hogy bevonja a városi lakosságot a biodiverzitás felmérésébe és dokumentálásába. 

Magyarországot Budapest mellett Debrecen képviseli először ebben a versenyben, melynek keretében 2026. április 24-26. között szakemberek által vezetett sétákon és közösségi adatgyűjtésben vehetsz részt. 

A programsorozat 3 alkalomból áll, melynek második állomása:

Időpont: 2026. április 25. 10:00-13:00

Találkozás helyszíne: Sámsoni út nevű buszmegálló (a 19 és 90Y buszok állnak meg itt, a gyülekezőpont koordinátája: 47.558119, 21.672530)

Séta helyszíne: Sámsoni úti Bellegelő

Célunk, hogy megismerjük együtt Debrecen élővilágát, bevonjuk a lakosságot a városi biodiverzitás megismerésén túl a felmérésbe, nem utolsó sorban pedig, hogy versenybe szálljunk a világ többi résztvevő városával. 

A programon történő részvétel ingyenes, azonban a szintén ingyenesen letölthető iNaturalist alkalmazás használata elengedhetetlen a megfigyelések dokumentálására. A résztvevőknek nem kell ismerniük minden Debrecenben és környékén előforduló fajt, ebben az alkalmazás nyújt majd segítséget a séták során. 

Az iNaturalist a világ egyik legnépszerűbb természetjáró alkalmazása, amely segít a növények és állatok azonosításában, ugyanis rendelkezik egy automatizált fajazonosító funkcióval, továbbá a felismerésben az alkalmazás felhasználói közösségére is lehet számítani, akik között természettudósok is vannak. 

A programra érdemes megfelelő ruházatot, elegendő élelmiszert és vizet hozni. 

Kutyát a programra hozni tilos!

A programváltozás jogát fenntartjuk, az esemény nem sajtónyilvános! 

A City Nature Challenge egy globális, közösségi tudományon (citizen science) alapuló kezdeményezés és nemzetközi verseny, mely nagyszerű alkalmat teremt arra, hogy bevonja a városi lakosságot a biodiverzitás felmérésébe és dokumentálásába. 

Magyarországot Budapest mellett Debrecen képviseli először ebben a versenyben, melynek keretében 2026. április 24-26. között szakemberek által vezetett sétákon és közösségi adatgyűjtésben vehetsz részt. 

A programsorozat 3 alkalomból áll, melynek harmadik állomása:

Időpont: 2026. április 26. 10:00-13:00

Találkozás helyszíne: Kéknyelű utca buszmegálló (a 37 és 37A buszok állnak meg itt, a gyülekezőpont koordinátája: 47.530241, 21.709253)

Séta helyszíne: Fancsika 1-es víztározó

Célunk, hogy megismerjük együtt Debrecen élővilágát, bevonjuk a lakosságot a városi biodiverzitás megismerésén túl a felmérésbe, nem utolsó sorban pedig, hogy versenybe szálljunk a világ többi résztvevő városával. 

A programon történő részvétel ingyenes, azonban a szintén ingyenesen letölthető iNaturalist alkalmazás használata elengedhetetlen a megfigyelések dokumentálására. A résztvevőknek nem kell ismerniük minden Debrecenben és környékén előforduló fajt, ebben az alkalmazás nyújt majd segítséget a séták során. 

Az iNaturalist a világ egyik legnépszerűbb természetjáró alkalmazása, amely segít a növények és állatok azonosításában, ugyanis rendelkezik egy automatizált fajazonosító funkcióval, továbbá a felismerésben az alkalmazás felhasználói közösségére is lehet számítani, akik között természettudósok is vannak. 

A programra érdemes megfelelő ruházatot, elegendő élelmiszert és vizet hozni. 

Kutyát a programra hozni tilos!

A programváltozás jogát fenntartjuk, az esemény nem sajtónyilvános! 

Az erdőfürdő tevékenységének egyik központi eleme a tiszta levegő, amely az erdőkben mérhetően jobb minőségű, mint a városokban vagy a forgalmas utak közelében. A fák oxigént bocsátanak ki, miközben leveleik és tűleveleik megkötik a szálló port és a mikrorészecskéket. Az erdő mélyén emiatt jóval alacsonyabb a légszennyező anyagok koncentrációja. A tiszta levegő belégzése tehermentesíti a tüdőt, javítja a légzés hatékonyságát, és csökkenti a légúti irritációt.

A friss erdei levegő ráadásul tele van úgynevezett fitoncidokkal, amely immunrendszer-erősítő. Egy erdőben tett séta során a vér oxigénszintje megemelkedik, ami serkenti az agyműködést, javítja a koncentrációt és a memóriát. A légzés lelassul, mélyebbé válik, ezzel párhuzamosan csökken a stresszhormonok, például a kortizol szintje. A szív- és érrendszer is profitál az erdőfürdőzésből. A tiszta, hűvös, enyhén párás erdei levegő kíméli a tüdőt és az egész légzőrendszert, így hosszútávon hozzájárul a légúti betegségek kockázatának csökkenéséhez. Az erdőfürdőzés gyakorlása egyszerű, nem szükséges hozzá különleges felszerelés vagy nagy fizikai erőnlét. A lényeg a lassítás: érdemes megállni, figyelni a talaj érintésére a lábunk alatt, meghallani a madarak hangját, érezni az erdő illatát és a levegő hűvös érintését. A cél a kapcsolat elmélyítése a természettel. Sok résztvevő számol be arról, hogy energikusabbnak, kiegyensúlyozottabbnak érzi magát, és alvásminősége is javul. Kapjunk fel egy kényelmes cipőt, keressük fel a Nagyerdőt vagy a Debrecen környéki erdős területeket és éljük át a fák gyógyító ölelését!

Az ökomenedzser iroda címe: Debrecen MJV Polgármesteri Hivatal Zöldterületi Osztály, 4024 Debrecen, Piac u. 20. 211. sz. iroda
Ökomenedzserek: Ulveczki Csaba, Szentpéteri-Nagy Veronika
E-mail: hungairy@ph.debrecen.hu
Telefon: 06 52 511 530

A HungAIRy LIFE integrált projekt 2019-ben indult 10 településen, köztük Debrecenben, amelynek fókuszában az egyik legjelentősebb környezetvédelmi probléma megoldása; a levegőminőség javítása áll. Ezt többek között emissziós adatbázisok fejlesztésével, átfogó szemléletformáló, tájékoztató tevékenységgel és egy országos szakértői, tanácsadói hálózat felállításával valósítják meg a projektben részt vevő partnerek. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata ezen célok mentén olyan zöld felületeket alakít ki, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy tisztább legyen a levegő.

A legtöbben otthonunkat a biztonság, a nyugalom és a tisztaság helyének tartjuk, mégis ritkán gondolunk bele abba, hogy a szobáink levegője sokszor szennyezettebb, mint az utca forgalmas sarkán. A beltéri levegő minőségét rengeteg tényező befolyásolja, kezdve az építőanyagoktól egészen a mindennapi tevékenységeinkig. Ezek a láthatatlan szennyezők nemcsak kellemetlen szagokat, hanem komoly egészségügyi problémákat is okozhatnak hosszú távon.

A leggyakoribb szennyező anyagok közé tartoznak az úgynevezett illékony szerves vegyületek, vagyis VOC-k, amelyek a bútorokból, festékekből, lakkokból, tisztítószerekből és légfrissítőkből párolognak a levegőbe. Közülük legismertebb a formaldehid, amely irritálhatja a szemünket és a légutakat, fejfájást, fáradékonyságot okozhat. Az újonnan berendezett szobákban, frissen festett falaknál ezeknek az anyagoknak a koncentrációja különösen magas.

Biológiai eredetű szennyező anyagok is jelen vannak otthonainkban. A penészgombák spórái, a poratkák és a baktériumok a magas páratartalmat és a rossz szellőzést kedvelik. Ezek az apró szervezetek allergiás tüneteket, köhögést, súlyosabb esetekben asztmás rohamokat válthatnak ki az arra érzékenyeknél, különösen gyermekeknél és időseknél. A penész megjelenésének oka legtöbbször a nem megfelelő szigetelés és a párakicsapódás az ablakok körül.

Az emberi tevékenységek is jelentős szerepet játszanak a levegőminőség romlásában. A dohányzás, a gyertyák és füstölők égetése mind növelik a szennyezőanyagok mennyiségét. A dohányfüst több száz káros vegyületet tartalmaz, köztük olyanokat is, amelyek rákot okozhatnak, és hosszú ideig a levegőben maradnak.

A modern épületek energiahatékony szigetelése szintén hozzájárulhat a problémához. A jól záródó ablakok megakadályozzák a természetes légcserét, így a káros anyagok és a szén-dioxid koncentrációja könnyen megemelkedik. A fáradékonyság, koncentrációzavar és gyakori fejfájás sokszor ennek a következménye. Ráadásul a kültéri szennyező anyagok – például az autók kipufogógázai vagy a por – a nyílászárókon keresztül így is bejuthatnak a lakásba.

A beltéri levegő minőségének javítása érdekében több egyszerű, de hatékony lépést is tehetünk. Kulcsfontosságú a rendszeres, napi többszöri szellőztetés, különösen kora reggel és késő este, amikor a levegő hőmérséklete és tisztasága kedvez a gyors légcserének. A szellőztetést ködös időjárás esetén, illetve a közlekedés csúcsidőszakában mellőzzük. Fontos a páratartalom 40-60% között tartása, mivel ezzel elkerülhető a penészedés és a poratkák elszaporodása. Hasznos lehet a természetes alapanyagú festékek és bútorok választása, valamint az illatosítók, aeroszolok és erős vegyszerek kerülése.

Számos szobanövény – például a vitorlavirág, a borostyán vagy a zöldike – képes bizonyos mértékben megkötni a levegőben található káros vegyületeket, miközben oxigént termel. Bár nem helyettesítik a szellőztetést, természetes módon javíthatják a lakás mikroklímáját és esztétikai értékét is növelik.

Összességében a beltéri levegőszennyezés sokszor észrevétlenül, de folyamatosan jelen van az életünkben. A tudatos lakberendezés, a megfelelő szellőztetés, a vegyszerhasználat csökkentése és a növények beépítése mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy otthonunk valóban egészséges menedék legyen. Hiszen, amit belélegzünk, az közvetlenül befolyásolja közérzetünket, teljesítményünket és hosszú távon az egészségünket is.

Az ökomenedzser iroda címe: Debrecen MJV Polgármesteri Hivatal Zöldterületi Osztály, 4024 Debrecen, Piac u. 20. 211. sz. iroda
Ökomenedzserek: Ulveczki Csaba, Szentpéteri-Nagy Veronika
E-mail: hungairy@ph.debrecen.hu
Telefon: 06 52 511 530

A HungAIRy LIFE integrált projekt 2019-ben indult 10 településen, köztük Debrecenben, amelynek fókuszában az egyik legjelentősebb környezetvédelmi probléma megoldása; a levegőminőség javítása áll. Ezt többek között emissziós adatbázisok fejlesztésével, átfogó szemléletformáló, tájékoztató tevékenységgel és egy országos szakértői, tanácsadói hálózat felállításával valósítják meg a projektben részt vevő partnerek. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata ezen célok mentén olyan zöld felületeket alakít ki, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy tisztább legyen a levegő.

A fa égése során különféle gázok és részecskék kerülnek a levegőbe. A legfontosabb szennyezőanyagok közé tartoznak az illékony szerves vegyületek (VOC-k), a szén-monoxid (CO), a szén-dioxid (CO₂), valamint a szálló por (PM10 és PM2.5). Ezek a mikroszkopikus méretű részecskék mélyen a tüdőbe hatolva egészségügyi problémákat okozhatnak, különösen télen, amikor a fűtés miatt megnő a kibocsátás. A nem megfelelő égés — alacsony hőmérsékleten, kevés oxigén mellett — nagymértékben növeli a károsanyag-kibocsátást, ami hozzájárul a légzőszervi és keringési megbetegedések terjedéséhez.

A lakossági fatüzelés elsősorban azokon a területeken jelent problémát, ahol sokan használnak régi kályhákat vagy elavult kazánokat. Ezek hatásfoka alacsony, az égés pedig nem teljes, ezért nagy mennyiségű füst és korom jut a levegőbe. A helyzetet tovább rontja, ha a tüzelőanyag nedves, mert a víztartalom elpárologtatásához energia szükséges, így a fa rosszabbul ég, és több szennyező anyag keletkezik.

Fontos azonban megérteni, hogy nem magával a fatüzeléssel van a baj, hanem annak módjával. Korszerű technológiákkal — például modern faelgázosító kazánokkal vagy hőtárolós kályhával — a károsanyag-kibocsátás nagyrészt visszaszorítható. Ezek a berendezések magas égési hőmérsékleten, pontos levegőszabályozással működnek, így a füstgázban kevesebb maradványanyag található. A megfelelő tüzelőanyag is alapvető: csak száraz, kezeletlen, vegyszermentes fa használható környezetkímélő módon.

A régi kályhák, fűtőberendezések cseréjével, modernizálásával párhuzamosan a lakóépületek energetikai korszerűsítése is kulcsszerepet játszik: ha egy ház jobban szigetelt, kevesebb energiát igényel a fűtés, így kevesebb fa elégetésére van szükség.

A fatüzelés és a levegőminőség védelme összeegyeztethető célok, ha felelősen és tudatosan járunk el. A fa, mint megújuló energiaforrás, értékes szerepet tölthet be a fenntartható energiarendszerben, de csak akkor, ha égése tiszta és hatékony módon történik. A jövőben a cél nem az, hogy lemondjunk a fatüzelésről, hanem az, hogy okosabban, tisztábban és fenntarthatóbb módon használjuk — úgy, hogy a meleg otthon ne a tiszta levegő rovására szülessen.

Az ökomenedzser iroda címe: Debrecen MJV Polgármesteri Hivatal Zöldterületi Osztály, 4024 Debrecen, Piac u. 20. 211. sz. iroda
Ökomenedzserek: Ulveczki Csaba, Szentpéteri-Nagy Veronika
E-mail: hungairy@ph.debrecen.hu
Telefon: 06 52 511 530

A HungAIRy LIFE integrált projekt 2019-ben indult 10 településen, köztük Debrecenben, amelynek fókuszában az egyik legjelentősebb környezetvédelmi probléma megoldása; a levegőminőség javítása áll. Ezt többek között emissziós adatbázisok fejlesztésével, átfogó szemléletformáló, tájékoztató tevékenységgel és egy országos szakértői, tanácsadói hálózat felállításával valósítják meg a projektben részt vevő partnerek. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata ezen célok mentén olyan zöld felületeket alakít ki, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy tisztább legyen a levegő.

Különleges hely- és tájtörténeti sétával folytatódott a Past and future sétasorozat március 21-én. A program ezúttal Józsán zajlott, ahol a résztvevők a helyi oktatási élet meghatározó alakja, Lévai Béla nyelvész, egyetemi oktató és helytörténész emléke előtt tisztelegtek.

A sétán Dr. Aradi Csaba ökológus, a Zöld Munkacsoport tagja osztott meg érdekes részleteket Józsa természeti környezetéről és tájtörténetéről. A résztvevők megtudhatták többek között, hogy milyen eltérő tájegységek találkozásánál alakult ki a település, hogyan formálta a tájat az évszázadok során a vízrendszer és a tájhasználat, valamint azt is, mik azok a kunhalmok, amelyekből ma is több található a környéken.

Erdei Nóra idegenvezető Józsa történetébe nyújtott betekintést. Elmondta, hogy a területen már a XIV. században létezett Szentgyörgy nevű település, amely később mezővárosi rangot kapott, majd a XVI. század végén a tatár pusztítás következtében elnéptelenedett. Ezt követően hosszú ideig pusztaként hasznosították, főként Debrecen városa bérleti és zálogjogi formában. Az állandó lakosság csak a XVIII. század végétől kezdett kialakulni, a szőlőműveléssel foglalkozó telepesek megjelenésével. A területet sokáig mezőgazdasági célokra – legeltetésre, szőlőtermesztésre és kertművelésre – használták, mára pedig Debrecen egyik kedvelt kertvárosi övezetévé vált. A környék fontos történeti emlékei közé tartozik a Rózsás csárda és a közeli Zeleméri templomrom.

A séta a több mint háromszáz éves Rózsás csárdánál kezdődött, és a 2015-ben épült modern katolikus templomnál ért véget. A résztvevők így nemcsak a városrész központját járhatták be, hanem egyfajta időutazáson is részt vehettek. Útközben megemlékeztek Lévai Béláról is, aki tanárként, kutatóként és elkötelezett lokálpatriótaként generációk számára tette érthetővé és érdekessé Józsa múltját. Emlékét mellszobor őrzi a település központjában.

A Tócó-patak partján szó esett a kertváros aktuális fejlesztéseiről is, különösen a Civaqua-programról és az ehhez kapcsolódó zöldterületi beruházásokról.

Köszönjük mindenkinek a részvételt!

A dohányzás világszerte az egyik legelterjedtebb káros szenvedély, amely nemcsak az emberi egészséget, hanem a környezetet is jelentős mértékben terheli. A probléma jóval túlmutat az egyéni szokásokon: a dohányipar teljes ökológiai lábnyoma súlyos, összetett hatásokat gyakorol a bolygóra.

A dohánytermesztés már a folyamat elején jelentős környezeti károkat okoz. A növény termesztéséhez nagy mennyiségű vízre, műtrágyára és növényvédő szerre van szükség, amelyek talajeróziót, vízszennyezést és a biológiai sokféleség csökkenését eredményezhetik. A dohány leveleinek szárításához évente több millió fát vágnak ki, főként fejlődő országokban, így a dohánygyártás hozzájárul az erdőirtáshoz és az éghajlatváltozáshoz is.

A cigaretták csomagolása további hulladékot termel. A kartondobozok, műanyag fóliák és alufólia betétek mind növelik a szilárd hulladék mennyiségét. A gyártási folyamat során keletkező káros anyagok – például szén-dioxid, nitrogén-oxidok és egyéb szennyezők – fokozzák a levegőszennyezést és hozzájárulnak az üvegházhatás növekedéséhez is.

A cigarettacsikkek jelentik azonban a legnagyobb problémát. Évente kb. 4,5 billió csikk kerül eldobásra, ezek többsége a természetben vagy a városi környezetben végzi. A csikkek szűrője cellulóz-acetátból készül, amely nem bomlik le természetes úton. A csikkekből kioldódó toxikus anyagok – például nikotin, kátrány – bekerülnek a talajba és a vizekbe, károsítva a növényeket, állatokat, sőt, az ivóvízforrásokat is. Az égés során felszabaduló káros anyagok – például szén-monoxid, benzol, formaldehid – amellett, hogy a passzív dohányosokat veszélyeztetik, a környezeti levegő minőségét is rontják. 

A gyártók már dolgoznak a zöldebb alternatívák kifejlesztésén, pl. a biológiailag lebomló szűrők alkalmazásán, de még mindig több kérdés merül fel, mint válasz ezek kapcsán és az elektromos cigaretták esetéről még szó sem esett… 

A dohányzás visszaszorítása tehát nem pusztán egészségügyi kérdés, hanem környezetvédelmi kihívás is egyben. A fenntartható jövő érdekében szükség van olyan szabályozásokra és kampányokra, amelyek ösztönzik a dohánytermékek fogyasztásának csökkentését, támogatják az erdők és vizek védelmét, és felhívják a figyelmet a dohányzás rejtett környezeti költségeire. 

Források:

 https://www.who.int/publications/i/item/9789241512497

https://www.nationalgeographic.com

Az ökomenedzser iroda címe: Debrecen MJV Polgármesteri Hivatal Zöldterületi Osztály, 4024 Debrecen, Piac u. 20. 211. sz. iroda
Ökomenedzserek: Ulveczki Csaba, Szentpéteri-Nagy Veronika
E-mail: hungairy@ph.debrecen.hu
Telefon: 06 52 511 530

A HungAIRy LIFE integrált projekt 2019-ben indult 10 településen, köztük Debrecenben, amelynek fókuszában az egyik legjelentősebb környezetvédelmi probléma megoldása; a levegőminőség javítása áll. Ezt többek között emissziós adatbázisok fejlesztésével, átfogó szemléletformáló, tájékoztató tevékenységgel és egy országos szakértői, tanácsadói hálózat felállításával valósítják meg a projektben részt vevő partnerek. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata ezen célok mentén olyan zöld felületeket alakít ki, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy tisztább legyen a levegő.

A komposzt nem pusztán bomló szerves anyagok halmaza, hanem egy összetett, élő ökoszisztéma, amelyben számtalan élőlény dolgozik együtt a szerves anyagok lebontásán. Ezek az élőlények – a mikroszkopikus baktériumoktól a szemmel is jól látható gilisztákig – kulcsfontosságú szerepet játszanak abban, hogy a konyhai- és kerti hulladék értékes, humuszban gazdag talajjavító anyaggá alakuljon.

Paránylények

A lebontási folyamat elsődleges hajtóerejét a hőkedvelő mikroorganizmusok, más néven paránylények adják. A gombák, baktériumok végzik a szerves anyagok kezdeti lebontását, különösen a könnyebben emészthető anyagok, például cukrok, fehérjék és keményítők esetében. Az aerob (oxigént felhasználó) mikroorganizmusok oxigéndús környezetben dolgoznak, hőt termelve, amely felmelegíti a komposztot, gyorsítva a bomlást. A gombák, például a sugárgombák, a nehezebben lebomló anyagokat – például a lignint és a cellulózt – bontják le. E mikroorganizmusok nélkül a komposztálás rendkívül lassú és kevéssé hatékony lenne.

Egysejtűek és fonálférgek

A mikroszkopikus, egysejtű állatok baktériumokkal és gombákkal táplálkoznak, ezzel szabályozva azok populációját. A fonálférgek közül sok szintén paránylényekkel táplálkozik, míg mások az elhalt szerves anyagokat fogyasztják. E szervezetek elősegítik a tápanyagok körforgását, hiszen a lebontott anyagokat visszajuttatják a komposztba, ahol azokat más élőlények felhasználhatják.

Ízeltlábú segítők – a komposzt kertészei

A komposztban gyakran találkozhatunk ugróvillásokkal, atkák különböző fajaival, százlábúakkal és ászkarákokkal. Az ugróvillások főként gombákkal és bomló növényi részekkel táplálkoznak, miközben apróra darabolják az anyagokat, növelve a mikroorganizmusok számára elérhető felületet. Az atkák egyes fajai ragadozók, amelyek szabályozzák a kisebb élőlények számát, míg mások növényi maradványokkal táplálkoznak. Az ászkarákok a vastagabb növényi részek feldarabolásában jeleskednek.

Földigiliszták – a komposzt sztárjai
A legismertebb komposztlakók a földigiliszták, különösen a vörös trágyagiliszta (Eisenia fetida), amely kifejezetten komposztálást segítő faj. Ezek a giliszták a szerves anyagokat elfogyasztva mechanikusan aprítják, majd emésztőrendszerükben tovább bontják azokat. A giliszták ürüléke, a gilisztahumusz, rendkívül gazdag tápanyagban és javítja a talaj szerkezetét. Emellett a giliszták járataikkal szellőztetik a komposztot, elősegítve az aerob lebontást.

Egyensúly és környezeti feltételek

A komposzt élővilágának egészsége többek között az oxigénellátottságtól, a nedvességtől és a hőmérséklettől függ. Ha a komposzt túl nedves és levegőtlen, az anaerob baktériumok kerülnek túlsúlyba, amelyek kellemetlen szagokat okoznak és lassítják a folyamatot. Ha túl száraz, a mikroorganizmusok aktivitása leáll. A megfelelő rétegzés biztosítja az élőlények számára ideális környezetet.

Ökológiai haszon

A komposzt élővilága nemcsak a zöldhulladék lebontását végzi, hanem hozzájárul a talaj egészségének helyreállításához is. A komposztban létrejövő humusz javítja a talaj vízmegtartó képességét, szerkezetét és tápanyag-tartalmát, ami hosszútávon fenntarthatóbb kertgazdálkodást eredményez. A komposztban nevelkedő élőlények egy része a kert talajába jutva is folytatja hasznos tevékenységét.

A komposztban élő baktériumok, gombák, egysejtűek, fonálférgek, ízeltlábúak és földigiliszták mind a természet lebontó láncolatának részei. Együttműködésük eredményeként a konyhai és kerti hulladék értékes talajjavító anyaggá alakul. A komposzt tehát nem csupán hulladékkezelési módszer, hanem élő ökoszisztéma, amelynek működése a kert és a természet egészségének alapja.

Az ökomenedzser iroda címe: Debrecen MJV Polgármesteri Hivatal Zöldterületi Osztály, 4024 Debrecen, Piac u. 20. 211. sz. iroda
Ökomenedzserek: Ulveczki Csaba, Szentpéteri-Nagy Veronika
E-mail: hungairy@ph.debrecen.hu
Telefon: 06 52 511 530

A HungAIRy LIFE integrált projekt 2019-ben indult 10 településen, köztük Debrecenben, amelynek fókuszában az egyik legjelentősebb környezetvédelmi probléma megoldása; a levegőminőség javítása áll. Ezt többek között emissziós adatbázisok fejlesztésével, átfogó szemléletformáló, tájékoztató tevékenységgel és egy országos szakértői, tanácsadói hálózat felállításával valósítják meg a projektben részt vevő partnerek. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata ezen célok mentén olyan zöld felületeket alakít ki, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy tisztább legyen a levegő.