Öt évvel ezelőtt jött létre Debrecen első városi közösségi kertje a Vénkertben. A kezdeményezés akkora sikert aratott a lakosság körében, hogy a Zöld Kódexben, Debrecen Város Környezetvédelmi Programjában már a debreceni közösségi kertek hálózatának bővítése szerepel a városi célok között. Jelenleg a Debreceni Egyetem Böszörményi úti campusán működő Hallgatói Közösségi Kert mellett három városi közösségi kert is található: egy a Vénkertben, egy a Tócóskertben és egy az Újkertben. 

Miért fontos, hogy a városi nyüzsgésben is legyen helye a földdel való foglalatosságnak? Hogyan tud a kert nemcsak élelmet, hanem közösséget is teremteni? Erről beszélgettünk Vajda Erzsébettel, aki a Vénkerti Közösségi Kertnek nemcsak a koordinátora, hanem a közösség motorja is. 

– Hogyan indult a Vénkerti Közösségi Kert?

„A kert öt éve indult el, az első komolyabb helyi zöld kezdeményezések egyikeként. Nagyon hamar kiderült, hogy ez sokkal több, mint „palánták és locsolókannák közössége”. Az emberek vágynak arra, hogy legyen egy olyan hely, ahol a saját kezükkel alkothatnak, kapcsolatokat építhetnek, és közben egy kicsit ki is szakadnak a hétköznapokból.”

– Viszont egy ilyen közösségi kertet megépíteni mondhatni könnyű, de az igazán komoly munka a közösségépítés. Mennyire volt nehéz beindítani egy ilyen kezdeményezést egy panelövezet közepén?

„Kezdetben voltak kétségek – főleg amiatt, hogy vajon tényleg lesz-e rá igény. De ahogy elkezdtek jönni az első jelentkezők, nagyon gyorsan megtelt a kert, és azóta túljelentkezés van. Ahogy valaki elköltözik vagy nem tart igényt a parcellára, azonnal jön valaki más helyette. Sokan gyerekkoruk óta nem nyúltak földhöz, de az emlékek ott éltek bennük Az ismerős földillat, a frissen szedett paradicsom íze, mindez visszahozta őket. Ráadásul sok idős ember is bekapcsolódott – számukra különösen fontos, hogy érezzék: még mindig alkotnak, és szükség van rájuk.”

– A kert alapvetően két fős parcellákból áll. Ez hozhatná magával azt is, hogy az emberek elszeparáltan gazdálkodnak, legfeljebb a parcellatársukkal beszélgetnek, mert vele muszáj. Mégis: hogyan válik ebből közösség?

„Ez volt a legszebb meglepetés. Hogy nemcsak a föld lett megosztva, hanem az idő, a tudás, a

figyelem is. Nagyon sokan kezdték el egymást segíteni. Volt, aki a palántáit osztotta meg, más

meg a tapasztalatát. A kert egy idő után elkezdett lélegezni – és ez a közösségi élet jele. Volt

már közös főzés, komposztálási workshop, palántacsere, sőt, a gyerekek míg a szülők kertészkednek, itt medencéznek együtt.”

– Mik a legnagyobb tanulságai az elmúlt öt évnek?

„Hogy az emberek akkor is képesek összefogni, ha egyébként nagyon különböznek egymástól. Itt a kertben fiatalok és idősek, egyedülállók és családosok, egykori falusiak és panelben felnőtt városiak együtt dolgoznak. Ez nagyon értékes, mert manapság kevés az ilyen kapcsolódási pont. A kert egyfajta hídként működik.”

– Milyen hatással van mindez a környezetre és a városi életmódra?

„Nagyon sokan most először termesztenek saját élelmiszert. Ez önmagában is hatalmas lépés. De emellett fontos, hogy megtanuljuk a természet ritmusát. Megtanuljuk, hogy nem minden azonnal történik. Ez türelemre, tiszteletre nevel – nemcsak a növények, hanem egymás iránt is.”

Sokszor említette a lelki hatásait a közösségi kertnek. Ennyire jellemző lenne, hogy nemcsak a növényeket, hanem a lelküket is gondozzák? 

„Ez a kert nem csak a növényekről szól. Az emberek közötti kapcsolódásról, a közös élményekről, az egymásra figyelésről. Többen mesélték, hogy itt szoros barátságok születtek, vagy hogy ez lett az a hely, ahol újra elhitték, hogy jó közösségbe tartozni. Sokan mondják, hogy ez a kert lett számukra a ‘békesség szigete’. Van, aki munka után jön ki csak tíz percre, de már ez is segít kiszállni a hétköznapok rohanásából.” 

– Milyen jövőt képzel el a kert és a hozzá hasonló kezdeményezések számára?

„Én azt szeretném, ha minden városrészben lenne egy ilyen kert. Vagy több. És azt is szeretném, ha egyre több iskolában lenne iskolakert. A fenntarthatóság a gyakorlatban kezdődik. Egy marék földben. Egy közös locsolásban. Egy beszélgetésben a szomszéddal, akit eddig csak látásból ismertünk.”

A közösségi kert tehát egyszerre tanít, gyógyít, összeköt és felelősségre nevel. Debrecen közösségi kertjeiben nemcsak zöldségek teremnek – hanem kapcsolatok, emlékek, és egy újfajta városi kultúra is. A Vénkerti Közösségi Kert példája mutatja, ha van tér, szándék és egy közösség, amely hajlandó együtt gondolkodni, akkor nemcsak a föld hoz termést, hanem az emberi kapcsolatok is.

Amikor a kertünkben keletkező zöldhulladék sorsa terítékre kerül, annak komposztálása is felvetődik. Sokan bonyolult, nyakatekert folyamatnak gondolják a komposztanyag előkészítését, gondozását. Aki így vélekedik, annak érdemes lehet (a „lusta kertész” filozófiáját követve) a zöldhulladék mulcsanyagként történő felhasználását megfontolni.  

A természetes mulcsanyagok a talaj felszínét beborítva segítik megőrizni a föld nedvességtartalmát. Így akár a legmelegebb napokon sincs szükség az öntözésre 1-2 héten keresztül. Ez természetesen a megfelelő vastagságú mulcsréteggel valósítható meg, ami nagyban függ a mulcs anyagától. 

A mulcs továbbá visszaszorítja a gyomnövények térhódítását is. Nagyon makacs gyomok esetén a haszonnövények számára szánt terület előzetes kartonpapíros takarása megoldást jelenthet. 

Ezen kívül a mulcs javítja a talaj textúráját (akár a kavicsosét is!), és tápanyagot is szolgáltat, illetve segíti az anyagok felvételét a haszonnövények számára. Arról nem is beszélve, hogy a talajéletet is támogatja, gazdagítja.

Hogyan vágjunk bele?

1. A takarni kívánt felületről távolítsuk el a vegetációt, talaját enyhén lazítsuk meg, majd öntözzük be. 
2. Ezt követően a területet betakarhatjuk kartonpapírral, mely meggátolja a gyomosodást. 
3. A kartonra rétegezhetjük a komposztot vagy a trágyát, illetve erre a szalmát/faaprítékot. 

A mulcs típusától függően általánosan elmondható, hogy minimum 10 cm-es vastagságú mulcsréteg szükséges ahhoz, hogy az előnyeit ki tudjuk használni. 

A megfelelő mulcsanyagok

A legáltalánosabb anyagokat sorakoztatom fel ezúttal, a speciális mulcsanyagokról egy másik cikkben fogunk részletesebben beszélni. 

• Komposzt, érett istállótrágya: Szalmával együtt alkalmazzuk őket. Elősegítik a humusz képződését.

• Szalma: Kiválóan tartja a nedvességet, jól szellőzik. 

• Faapríték és kéregmulcs: Néhány évente érdemes és szükséges pótolni. A savas kémhatás miatt inkább csak évelő dísznövényeket, illetve a savas közeget kedvelő növényeket érdemes takarni velük. Jól tartják a nedvességet. Lassan bomlanak.

• Fűkaszálék: Csak vékony rétegben használható! Vastagon terítve előfordulhat, hogy bepenészedik. 

• Még fel nem magzott gyomnövények, egyéb lágyszárúak: Javítják a talaj szerkezetét. Mindenképpen javasolt őket apróra vágni. Tarackoló növény ne kerüljön közéjük!

Nálatok milyen mulcsanyag lelhető fel a kertben?

Jó kertészkedést mindenkinek!

Néhány évtizeddel ezelőtt sokan őrültségnek gondolták volna ezt, viszont ma már egyértelműen az a válasz, hogy: igen, lehetséges! A hidropónikus termelési technológia ezt lehetővé teszi.

Szeretném veletek is megismertetni ezt a fantasztikus termelési módszert, hiszen egyszerű alkalmazni, és ezzel fenntartható módon tudsz akár te is minden napra friss, egészséges és tápanyagban gazdag növényeket biztosítani a családodnak, barátaidnak, ismerőseidnek.

Én 10 évvel ezelőtt találkoztam ezzel a technológiával, melynek lényege, hogy a növények magjait speciális közegbe (pl. kőzetgyapot, tőzeg, perlit, stb.)  vetjük el, majd olyan, tápoldattal dúsított vízzel öntözzük, melyet egy szivattyú segítségével tudunk automatikusan keringetni.

A folyamat nagyszerűsége abban rejlik, hogy szinte teljesen önműködő a rendszer: időt tudunk megtakarítani, 90-95%-kal kevesebb vizet használunk fel a növények megtermeléséhez – szemben a hagyományos talajban való termeléssel -, illetve rendkívül helytakarékos, a rendszer kialakításától függően akár 1 m²-en 150 db növényt is meg lehet termelni.

Sőt, ha a megfelelő termelési körülményeket is biztosítjuk, akkor az év 365 napján lehet termelni, és akár 30%-kal hatékonyabban, mintha csak egy konyhai kiskertet gondoznánk.

Ha beírjátok a böngészőbe a hidropónia szót, ti magatok is találhattok különféle házi DIY megoldásokat, illetve nagyon profi és designos rendszereket is. Magyarországon egyedüliként a Green Drops Farm fejleszt és forgalmaz komplex hidropóniás technológiával működő berendezést amely egyaránt alkalmas otthoni használatra, illetve oktatási intézményben, vendéglátó egységben is működtethető.

Biztos bennetek is felmerült az a kérdés, hogy milyen növényeket lehet így termelni. Nagyszerű hírem van, majdnem 150 féle növény termesztése lehetséges! De, hogy mondjak néhány példát is, a személyes kedvencem a vízitorma, mángold, citromfű hármas, de ezek mellett tökéletesen lehet termelni tépősalátát, rukkolát, mentát, bazsalikomot, balkon paradicsomot és akár még epret is. 

És a mikrozöldekről hallottatok már? Ezek olyan tápanyag bombák, amit szerintem mindenkinek ki kellene próbálnia. Az elvetett magok első hajtásait, leveleit hívjuk mikrozöldeknek, egyrészt ezeket akár 10-15 nap alatt meglehet termelni, másrészt egy nagy növény tápanyag és vitamin tartalma van bele sűrítve az 5-10 cm magas növénykékébe. Isteni finomak tudnak lenni egy friss salátához, szendvicsbe vagy a reggeli turmixba!

Remélem megtetszett ez a termelési technológia és te is belevágsz!

Sok sikert, zöldüljünk együtt! 

Változó hatások, tájléptékű jelenségek

A globális klímaváltozás hatásaiban várhatóan a természetben zajló „gyors folyamatokkal” mutat majd rokonságot, ahol nem az elterjedési területek lassú eltolódása vagy az adaptációs folyamatok a meghatározóak, hiszen ezekre „nincs elegendő idő”, hanem kipusztulási és újranépesedési jelenségek bonyolult sorozata fogja formálni természeti tájainkat, biológiai változatosságunkat. Természetvédelmünknek is ezekre a bonyolult, valószínűségi folyamatokban megjelenő átformálódásokra kell felkészülni. Már most fokozott figyelmet kell fordítanunk azokra a nagyobb kiterjedésű, nagy biológiai változatosságú élőhelyekre, amelyek mint szétterjedési centrumok az újranépesedési folyamatok forrásai lehetnek. Fel fognak értékelődni a gazdasági tájon átvezető zöld (migrációs) folyosók, a működőképes ökológiai hálózatok, így a Natura 2000 hálózat is.  

A globális klímaváltozás új hatáskompozíció kialakulásához fog vezetni, amelyhez a mozaikstruktúrák új dinamikája fog tartozni. Ma még megjósolhatatlan, hogy milyen jellegű és mértékű strukturális változások fognak bekövetkezni. Természeti rendszereink változatossága – amely összefügg biogeográfiai helyzetünkkel, éghajlati, vízrajzi adottságainkkal – az eltérő alkalmazkodottságú fajok (Pl: szárazságtűrő fajok bősége) sokasága képezi azokat a belső tartalékokat, amelyek elégségesnek tűnnek egy új működőképes struktúra felépítésére.

A várható átalakulási folyamatoknak megfelelő szabadságot kell biztosítani. Ez a gazdasági táj jelenlegi szerkezetét ismerve rendkívül nehéznek tűnik. A tájléptékű ökológia jelenségek – így a globális klímaváltozás ökológiai következményei – alapkérdései közé tartozik, hogy a mintázatok milyen hatást gyakorolnak az ökológiai folyamatokra, illetve az ökológiai folyamatok hogyan hozzák létre a mintázatokat. Ennek megválaszolása érdekében a térbeli dinamika vizsgálatát központi kérdésnek kell tekintenünk, ezen ismeretek hiányában nem tudunk felkészülni a változások kezelésére. 

A várható ökológiai folyamatok a mozaikos természeti táj átalakulásában lesznek tetten érhetőek. Érdemes szem előtt tartani, s az alkalmazkodás során figyelembe venni Turner (1989) véleményét, aki szerint a dinamikus mozaikstruktúrák működésének megértéséhez a konzervációbiológia és a tájökológia együttműködése teremthet új lehetőségeket. 

A természeti rendszereinket jellemző mozaikosság, foltosság sajátossága, hogy a hatáskompozíció változásaira „durva” válaszokat adnak, ami azt jelenti, hogy az időbeli változásokra való érzékenység viszonylag alacsony szintű. Ennek a várható jelenségekkel kapcsolatban kedvező oldala, hogy ezek a rendszerek a kisebb hatásoknak képesek ellenállni, azok nem módosítják felépítésüket; ugyanakkor veszélyt jelent, hogy az alkalmazkodási folyamatok működése korlátozott. Ez abból is fakad, hogy a foltos rendszerek abiotikus kontroll alatt állnak, ezzel szemben az uniform rendszereket elsődlegesen a biotikus kontroll jellemzi. Fokozottan kell figyelni a mozaikelemek változatos kombinációjára, hiszen minden kombinációhoz sajátos folyamatok rendelhetők.