Egyre több elektromos autót látni az utakon, itt Debrecenben is, és nem véletlenül. A most induló cikksorozatban szeretném megismertetni az olvasót néhány villanyautós alapismerettel. Sok tévhit is kering a villanyautók körül, melynek oka a kevés információ. A mostani első cikkben pár bevezető gondolat után az villanyautók előnyeiről írnék.
A villanyautók más elven működnek, mint a belsőégésű társaik. Nincs károsanyag kibocsátásuk, jobb a hatásfokuk, fékezés során a mozgási energiát visszatermelik (rekuperáció), azaz kevésbé szennyezik a környezetet – ezért is tiltja be az EU 2035-től még a hibrideket is, azaz csak nulla emissziójú új járművet lehet majd forgalomba helyezni.
A villanyautók – beleértve a hidrogént használó tüzelőanyag cellás autókat is pl. Toyota Mirai – egytől egyik roppant egyszerű felépítésű autók. Adott egy kevés alkatrészből álló, kevés karbantartást igénylő villanymotor, melynek hatalmas nyomatéka van a teljes fordulatszám tartományban. Nem kell kuplung, nem kell váltó, úgy lehet vezetni, mint egy automatát. Ez már több mint 100 éve nyilvánvaló, sőt előbb volt villanyautó, mint benzines. De akkor miért a belsőégésű terjedt el? Az energia tárolás miatt. Ugyanis egy klasszikus savas akkumulátor nem alkalmas villanyautót meghajtani, és korábban csak ilyen akkumulátorok voltak. A nagy áttörés a litium-ion akkumulátorok megjelenésével történt, amik már bizonyítottak az elmúlt 25 évben laptopokban, telefonokban, így most már jöhetnek az autókba is. A hidrogén hajtású (üzemanyagcellás) autó pedig nem akkumulátorban tárol elektromos energiát, hanem hidrogén elégetésével lesz áramunk víz keletkezése mellett, és ez az áram hajtja meg a villanymotort.
Az első nagyszériás villanyautó nem a Tesla (ez csak a legismertebb és csak elektromos autókat gyártó vállalat), hanem a Mitsubishi I-MiEV volt, melyet 2009-ben kezdtek el gyártani és amelyből 2010. évvégére 10.206 darabot gyártottak. A másik nagyon közismert korai villanyautó a Nissan Leaf, melyet 2010-ben mutattak be és 2017-ig több mint 300.000-et adtak belőle, emellett több Év Autója díjat is begyűjtött. Ezek az autók ma már 10-12 évesek, és működnek, mennek, igaz némelyik már lassan akkucserére szorul, de hát ezek voltak a legelső villanyautók, kezdetleges akkukémiákkal.
Nézzük meg a villanyautók előnyeit 10 pontba szedve
Városban, otthon töltve ideális a villanyautó. Hosszabb távokra használva azonban most még vannak kompromisszumok. Ilyen kompromisszum pl. hogy még egy nagyobb hatótávú autóval is be kell iktatni egy-egy töltést 2-300 km-enként, illetve a szerviháttér még csak most van kiépülőben.
A következő cikkben a villanyautókat körülvevő tévhiteket fogjuk átnézni.
gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász
geográfus, projektmenedzser
jogi szakokleveles közgazdász
okleveles természetvédelmi mérnök
a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója
ökológus
környezetgazdálkodási agrármérnök
a Természettár vezetője
többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó
a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere
kertészmérnök
Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke
biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója
az NI Hungary Kft. vezérigazgatója
természetvédelmi mérnök
tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor
a Debreceni Egyetem adjunktusa
rádiós műsorvezető
kommunikációs szakember
a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense
a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója
önkormányzati tanácsadó
divattervező, környezettervező
Természetvédelmi mérnök
a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója
környezetmérnök, fotográfus
az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője