Villanyautós alapismeretek 1. - Future of Debrecen

Villanyautós alapismeretek 1.

moltomi
Mitsubishi i-miev

Egyre több elektromos autót látni az utakon, itt Debrecenben is, és nem véletlenül. A most induló cikksorozatban szeretném megismertetni az olvasót néhány villanyautós alapismerettel. Sok tévhit is kering a villanyautók körül, melynek oka a kevés információ. A mostani első cikkben pár bevezető gondolat után az villanyautók előnyeiről írnék.

A villanyautók más elven működnek, mint a belsőégésű társaik. Nincs károsanyag kibocsátásuk, jobb a hatásfokuk, fékezés során a mozgási energiát visszatermelik (rekuperáció), azaz kevésbé szennyezik a környezetet – ezért is tiltja be az EU 2035-től még a hibrideket is, azaz csak nulla emissziójú új járművet lehet majd forgalomba helyezni.

A villanyautók – beleértve a hidrogént használó tüzelőanyag cellás autókat is pl. Toyota Mirai – egytől egyik roppant egyszerű felépítésű autók. Adott egy kevés alkatrészből álló, kevés karbantartást igénylő villanymotor, melynek hatalmas nyomatéka van a teljes fordulatszám tartományban. Nem kell kuplung, nem kell váltó, úgy lehet vezetni, mint egy automatát. Ez már több mint 100 éve nyilvánvaló, sőt előbb volt villanyautó, mint benzines. De akkor miért a belsőégésű terjedt el? Az energia tárolás miatt. Ugyanis egy klasszikus savas akkumulátor nem alkalmas villanyautót meghajtani, és korábban csak ilyen akkumulátorok voltak. A nagy áttörés a litium-ion akkumulátorok megjelenésével történt, amik már bizonyítottak az elmúlt 25 évben laptopokban, telefonokban, így most már jöhetnek az autókba is. A hidrogén hajtású (üzemanyagcellás) autó pedig nem akkumulátorban tárol elektromos energiát, hanem hidrogén elégetésével lesz áramunk víz keletkezése mellett, és ez az áram hajtja meg a villanymotort.

Az első nagyszériás villanyautó nem a Tesla (ez csak a legismertebb és csak elektromos autókat gyártó vállalat), hanem a Mitsubishi I-MiEV volt, melyet 2009-ben kezdtek el gyártani és amelyből 2010. évvégére 10.206 darabot gyártottak. A másik nagyon közismert korai villanyautó a Nissan Leaf, melyet 2010-ben mutattak be és 2017-ig több mint 300.000-et adtak belőle, emellett több Év Autója díjat is begyűjtött. Ezek az autók ma már 10-12 évesek, és működnek, mennek, igaz némelyik már lassan akkucserére szorul, de hát ezek voltak a legelső villanyautók, kezdetleges akkukémiákkal.

Nézzük meg a villanyautók előnyeit 10 pontba szedve

  1. Kevesebb alkatrészből áll, kevesebb karbantartás igényel, nincsenek klasszikus csereszervizei (motorolaj, olajszűrő, üzemanyagszűrő cserék).
  2. Nincs károsanyag kibocsátása. Lokálisan mindenképp igaz ez az állítás. Viszont árnyalja a képet az, ha fosszilis energiahordozóból jön bele az áram (szénerőmű), mert ez esetben valahol volt szénhidrogén elégetés és masszív CO2 kibocsátás, bár nagyüzemben ez jobban kordában tartható.
  3. Olcsóbb lehet az üzemanyag bele. Ha otthon töltjük, és városban használjuk, akkor nagyságrendileg 1,5-2 liter benzin árából mehetünk 100 km-t a nem rezsicsökkentett árammal számolva. Villámtöltő esetében más a helyzet, ott akár még drágább is lehet, mint egy benzines. De itt annyi árszabás, fogyasztás és számolás van, hogy nehéz egzakt előnyt garantálni. Sőt otthon napelemmel megtermelve esetleg eltárolva meg sokkal olcsóbb lesz, ráadásul magunknak is megtermelhetjük az energiát, ami a benzinnél biztos, hogy nem tehetünk meg. 
  4. Csendes. A villanymotor hangja szinte nulla.
  5. Kisebb az ökolábnyoma. Ez egy vitatható állítás, de csak attól függ, milyen életciklussal számolunk. Az tény, hogy a villanyautó legyártása az akkumulátort is beleértve nagyobb CO2 kibocsátással és terheléssel jár, de ha 200.000 km futásteljesítményt veszünk, ott már simán jobb az EV (electric vehicle). Hogy mikor fordul át, az számítási módszertan és sok változó függvénye.
  6. Biztonságosabb. Ezt tapasztaltam, hiszen nem fullad le, és azonnal lehet vele gyorsulni egy necces helyzetben is.
  7. Nincs vibráció, bár a mai hagyományos motorok ebből a szempontból alapjáraton tényleg elképesztően észrevehetetlen módon működnek, de terhelés alatt halljuk, érezzük.
  8. Számos szubvenció/támogatás van a villanyautókra: ingyenes parkolás, gépjárműadó mentesség, cégautó mentesség, vagyonszerzési illeték mentesség, regisztrációsadó mentesség.
  9. Sokkal több töltő/konnektor van, mint benzinkút, emiatt bárhol tankolható/tölthető.
  10. Nincsenek hidegindítási, melegítési problémák, azonnal megy, amint a kulcs elfordult.

Városban, otthon töltve ideális a villanyautó. Hosszabb távokra használva azonban most még vannak kompromisszumok. Ilyen kompromisszum pl. hogy még egy nagyobb hatótávú autóval is be kell iktatni egy-egy töltést 2-300 km-enként, illetve a szerviháttér még csak most van kiépülőben.

A következő cikkben a villanyautókat körülvevő tévhiteket fogjuk átnézni.

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!