Fenntartható női higiénia - Future of Debrecen

Fenntartható női higiénia

Ma még sok helyen tabutémának számít a menstruáció és a menstruációs eszközökről való párbeszéd. Pedig a női ciklus az élet természetes része és minden nőt érint. 

A legtöbb környezetvédő nő bizonyára már legalább egyszer elgondolkozott azon, hogy mi történik a menstruációkor keletkező hulladékkal.  El kell szomorítsak mindenkit: egy műanyag alkotórészekből álló eszköz nem szűnik meg létezni, amint elviszi a szemétszállító. Egy szeméttelepen elaprózódik, mikro- és nanoméretű műanyagokká esik szét. 

Ha a menstruációs eszközünket nem megfelelően kezeljük – például lehúzzuk a lefolyón –, akkor dugulás okozhat, a vizeinkbe, környezetünkbe kikerülve elszennyezi azt. Azt se felejtsük el, hogy a használt menstruációs eszközök veszélyes hulladéknak számítanak!

Mi tehát a megoldás? 

Ha nem vagyunk nyitottak a hulladékmentes megoldásokra, akkor törekedjünk a zöldebbekre: például biopamut-alapanyagú termékeket válasszunk, a csomagolást pedig gyűjtsük szelektíven!

Tudtad? Egy felmérés szerint egy átlagos nő 16.800 tampont és eldobható betétet használ élete során, ami 100-150 kg szemetet jelent.

Ha nyitottak vagyunk az új megoldásokra és szívünkön viseljük a Föld sorsát, akkor próbálkozhatunk többször használatos menstruációs eszközökkel. Ilyenek a mosható betétek, a menstruációs bugyi vagy az intimkehely. A mosható betét első hangzásra szörnyen hangzik, hiszen ez olyan, mint mikor ősanyáink rongyokkal szaladgáltak. Pedig a mai modern betétek egyáltalán nem ilyenek! Ma már ezek az eszközök úgy vannak megvarrva, hogy a nedvességet elnyelik, azonban a vízzáró PUL-rétegnek köszönhetően nem áznak át. Ezek mellett pedig nagyon könnyen tisztán is tarthatók. Használat után egyből hideg vízzel ki kell mosni őket és mehetnek a mosógépbe!


Számtalan mosható betét létezik már. Az egészségügyi betétek mellett találunk tisztasági betétet és szülés után használhatót is a magyar készítőknél. 

Az intimkehely sem újdonság a piacon. Ennek a használata elsőre talán bonyolultnak tűnik, de egy-két ciklus alatt megtanulható. Hatalmas előnye, hogy a tamponnal ellentétben nem szükséges pár óránként cserélni, és szárazságot sem okoz. Ha kehelyvásárlásra adja az ember lánya a fejét, akkor a legfontosabb a körültekintő választás. A piac szinte telítve van mindenfajta, méretű, anyagú, színű, formájú kelyhekkel. Érdemes a vásárlás előtt tájékozódni és tudatos döntést hozni, így egy kehely akár 5-10 évig is kiszolgálhat bennünket. Ráadásul az árát is hamar visszahozza. Bár elsőre rémisztőnek hathat az akár 10 ezer forintos ár, azonban, ha egy intimkelyhet öt éven át minden hónapban használunk, akkor az átlagosan havi 170 Ft körüli összeget jelent. Lássuk be, az eldobható eszközök ennél sokkal drágábbak hosszú távon.

Ha bővebben érdekel a téma, akkor a legtöbb információt egy jól moderált magyar Facebook-csoportban található meg. Ha nyitottak vagyunk a fenntartható termékekre, akkor ide érdemes csatlakozni és tájékozódni vásárlás előtt: 


Az EREDETI Intimkehely és mosibetét kérdések és válaszok (csak nőknek) ©

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

a Debreceni Gönczy Pál Általános Iskola intézményvezető helyettese

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Szabó Fruzsina Magdolna

természetvédelmi mérnök

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök-hallgató, az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportjának titkára, önkéntes madármentő

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Szalacsi Árpád

a Nyírerdő Zrt. vezérigazgatója

Csatlakozz hozzánk!