Hogyan mentsük meg a világot? - Future of Debrecen

Hogyan mentsük meg a világot?

Néhány nappal ezelőtt érte el világ népessége a 8 milliárd főt. A globális felmelegedés hatásait a saját bőrünkön érezzük, élelmiszerválság van, és még folytathatnánk a sort. Szóval jogos lehet a kérdés, hogyan is menthetnénk meg a világot. Erre nem egyszerű a válasz. Vagy mégis?

Mindennapjaink során folyamatosan döntéseink százait hozzuk meg. Következő sorozatunkban áttekintjük, melyek azok a döntések, amelyekkel észrevétlenül, csupán kis odafigyeléssel tudunk jó példát mutatni, miközben saját ökológiai lábnyomunkat csökkenthetjük.

Mentsük meg a Földet… öltözködés közben

Nem is gondolnánk, de a textilipar az egyik legnagyobb környezetszennyező. Az ipari forradalom egyik nagy mozgatórugójáról beszélgetünk. A gőzgép elterjedéséhez nagyban hozzájárult, a gépek váltották le az addig nagy mértékben használt és ismert vízenergiát. Az emberek eltávolodtak a természettől, a megújuló energiaforrásoktól, és egyre távolabb kerültek a víztől, globalizálódtunk. Persze ez nagyon sematikus ábrázolás, de talán jól kifejezi a textilipar akkori jelentőségét, ami azóta sem csökkent, sőt. A pamut alapanyagának termeléshez használt víz, műtrágya és rovarirtószerek mind-mind negatívan befolyásolják a textilipar megítélését, a ruhagyártáshoz használt óriási mennyiségű vegyszererről nem is beszélve.

Mindegy, hogy fontos számodra a divat, vagy sem, ruhát mindenképpen hordasz. Azonban nem mindegy, hogy ezek a ruhák milyen forrásból származnak. Szerencsére, léteznek már olyan minőségi, organikus alapanyagból, helyben vagy a Fair Trade alapelveinek megfelelően gyártott ruhadarabok is, amelyekhez tiszta lelkiismerettel közeledhetünk. Sok esetben a vételáruk magasabb a „fast fashion” daraboknál, de hosszú távon ezek preferálásával mindenképp spórolni fogsz. Saját tapasztalatból mondhatom, hogy ezek a ruhák tényleg tartósabbak. Érdemes minimalista stílusban készült darabokat kiválasztani, amelyek időtállók maradnak. A másik opció a használt ruhák vásárlása. Ezekbe a boltokba adományboltokban lerakott ruhák kerülnek zsákos kiszerelésben és válogatva – vagy válogatás nélkül a „second hand” boltok polcaira. Én ebből is nagy részt tudhatok magaménak, mivel én elsősorban innen ruházkodom. Megvannak azok a bevált helyeim, ahol mindig találni egy ez örök darabot. Az USA-ban az adományboltokba került ruhadarabok 10%-a, Ausztráliában pedig 30%-a talál új gazdát. Az Oxfam (ez egy jótékonysági szervezetekből álló konföderáció, amely a globális szegénység enyhítésére összpontosít) adatai alapján az adományboltokba került ruhadarabok átlagosan 70%-a Afrikába kerül.

Ha szerencsések vagyunk, a ruhatárunk nagyját használtruha-boltokból beszerezhetjük, azonban a fehérneműink esetében nem ennyire egyszerű a helyzet. 

Pamutra fel?!

A pamut előállításának környezeti hatásait már pár szóban említettük, a helyzet ennél azonban sokkal komplikáltabb. Az ethicalconsumer.org (ez egy brit nonprofit kampányszervezet, amely információkat tesz közzé többek közt a kereskedelmi igazságosság és az etikus fogyasztás kérdéseiről) adatai alapján az exportra termesztett indiai gyapot öntözéséhez 2013 folyamán felhasznált víz mennyiségének 85%-ából India lakossága (ami nagyjából 1,24 milliárd ember) számára minden napra 100 liter vizet biztosíthattak volna. Ugyanebben az évben Indiában több, mint 100 millió ember nem jutott tiszta ivóvízhez. Ennek tudatában elmondhatjuk, hogy ez az egyik legpiszkosabb iparág.  

Azonban a műszál sem megoldás…

Ezek gyártása ugyanis fosszilis tüzelőanyagok felhasználásával zajlik. Dinitrogén-oxid (amely a CO2-nél 300-szor károsabb üvegházgáz), dimetilformamid (ez egy oldószer), ftalátok (elsősorban a műanyagiparban használt lágyítószerek) és azoszínezékek (kőolajból előállított színezékek) – csak néhány olyan anyag, amely közvetett, vagy közvetlen módon hatással vannak környezetünk és testünk egészségére. 

No, de milyen alternatívák állnak rendelkezésünkre?

  1. Válaszd az organikus pamutot: Vízigényes, de termesztéséhez nem használnak fel káros rovar- és gyomirtó szereket.
  2. A bambusz, mint alapanyag: A pamut és műszálas anyagok zöld alternatívája. Gyorsan nő, nem zsákmányolja ki a talajt, rovar- és gyomirtó szerek nélkül is termeszthető. 
  3. Légy nyitott: A bambuszon túl már elérhetőek ruhadarabok lenből, kenderből és Tencelből (ez egy cellulóz-alapú, oldószert is tartalmazó, de biológiailag lebomló alapanyag márkaneve) is.
  4. Preferált a Fair Trade termékeket!
  5. Vásárolj kevesebb ruhát! Amit így megspórolsz, a minőség növelésére fordíthatod.
  6. Viselj használt darabokat, s egyszerre légy zöld és eredeti!
  7. Javítsd, vagy javíttasd meg ruháidat! A minőségi darabok nem csak tovább bírják, de megéri őket javítani is.

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök-hallgató, az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportjának titkára, önkéntes madármentő

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!