Körforgásos gazdaság és biodiverzitás - Future of Debrecen

Körforgásos gazdaság és biodiverzitás

Madaras Máté

A címben szereplő két fogalom egyre nagyobb szerepet játszik az életünkben, fontos lenne, hogy mindenki halljon róluk, a velük kapcsolatos problémákról és megoldásokról, de mielőtt kiveséznénk ezeket, tisztázzuk mit is jelentenek.

A körforgásos gazdaság egy modell, a termelés és fogyasztás fenntartható módja, ellentéte az egyszeri fogyasztásra épülő vagy másik nevén lineáris gazdasági modellnek. Utóbbi nem fenntartható, sajnos a világ népességének jelentős része ezt követi, vagyis pazarol. A különböző termékeket kopás, törés, meghibásodás esetén azonnal kidobja, nem keresve a helyrehozatal megoldását. A körforgásos gazdaság ezzel szemben az újrahasznosítást tűzi ki célul, vagy ha valami elromlik vagy tönkre megy, azt nem azonnal a szemetesbe dobjuk, hanem megjavíttatjuk, vagy ha a teljes egész már menthetetlen, akkor az alkatrészeit használjuk fel újra. Igaz lehet ez háztartási gépekre, okostelefonokra, ruhákra, játékokra, és még sorolhatnánk. Ezzel a termék vagy annak egy részének élettartama jelentősen meghosszabbodhat, így kevesebbet kell venni belőle, és kevesebb erőforrást használunk fel hozzá.

A biodiverzitás a minket körülvevő élőlények sokszínűségét jelenti. Az a rengeteg állat, növény, gomba, mikróba, ami a bolygón előfordul, mind a biodiverzitást képviseli. Egészséges környezet, egészséges rendszer csak ott jöhet létre, ahol a fajok és a genetikai állományuk diverz, vagyis sokszínű, ezáltal ellenállóbb bármilyen külső negatív hatás ellen. Sajnos az emberi tevékenységek miatt nap mint nap fajok tűnnek el, pusztulnak ki végleg, ezáltal a biodiverzitás csökken, és ha nem teszünk ez ellen valamit, úgy a rendszer összeomlik, és maga alá temet minket is.

Több kutató is egyetért abban, hogy a biológiai sokféleség csökkenésének 90 %-a a természeti erőforrások ésszerűtlen, mohó kitermelésének az eredménye. A földi élet függ a természettől és annak szolgáltatásaitól. A körforgásos gazdaság követésével tehetünk a sokféleség csökkenése ellen, és minél többen követik ezt az elvet, annál többet tudunk tenni az élővilágért. Ha, amit lehet, megjavítunk, újra hasznosítunk, valamilyen alternatív módon újra használjuk, úgy kevesebb erőforrást kell kitermelni az újra gyártására. A körforgásos gazdaságra való áttérés mindannyiunk közös célja.

A program a KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 azonosító számú, „Szemléletformálás, oktatás, tudatosítás” című projekt keretében valósul meg.

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!