Az élelmiszerpazarlás csökkentése

Az ENSZ egy korábbi szakosított szervének kutatása kimutatta, hogy világszinten az előállított élelmiszerek közel 1/3-a veszendőbe megy. Ez óriási arány, de ami mögötte van, még súlyosabbá teszi a fent említett problémát, hiszen a mezőgazdasági termelés felel az üvegházhatású gázok kibocsátásának 8 százalékáért. És ez csak EGY mérőszám. Emberek munkája, természeti erőforrások felhasználása, a talajok degradációja – és még sorolhatnánk – vész kárba egy olyan világban, ahol mégis közel 1 milliárd ember éhezik. A fent említett problémák mind-mind kapcsolatban állnak egymással, és közös metszéspontjuk a tányérunkban – és amögött – keresendő. Mi, magyarok sem maradunk ki a szórásból, hiszen kilogrammra lebontva egy átlagos magyar háztartásban fejenként 65 kilogrammnyi élelmiszer-felesleg keletkezik évente, pedig ezt akár a felére is csökkenthetnénk, sőt, meg is szüntethetnénk, de hogyan?

2021. december 14-én fogadta el az Országgyűlés az élelmiszerpazarlás csökkentését célzó törvényt. Az új szabályozás célja, hogy az állam mérsékelje az élelmiszerhulladék keletkezését oly módon, hogy közben az élelmiszerek újraelosztásával segítse a szegénység elleni küzdelmet. 

De hol is keletkezik élelmiszerfelesleg?

A probléma egyéni és társadalmi szinten is jelen van. Gondoljunk csak bele, mennyi hulladék kerül a kommunális hulladékok közé? A válasz persze egyénenként változik, de valamilyen szinten sokan érintettek vagyunk, érintettek lehetünk. A háztartásokban, a vendéglátásban és a kiskereskedelemben egyaránt megjelenik ez a probléma. A fent említett törvény az élelmiszer-kiskereskedők számára kötelezővé teszi a közeli minőségmegőrzési lejárati idejű, várhatóan hulladékká váló – sok esetben előre csomagolt – élelmiszerek felajánlását a rászorulók részére.

De hogyan?

Az élelmiszer-kiskereskedőknek az úgynevezett élelmiszerhulladék-csökkentési tervben kell majd meghatározniuk, hogy milyen eszközöket használnak a náluk keletkezett élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentésére.

A törvény szerint a megmaradt élelmiszerekre a kötelező felajánlást legalább 48 órával a minőségmegőrzési idő lejárata előtt kell megtenni. A fogyaszthatósági idővel, valamint a 48 óránál rövidebb minőségmegőrzési idővel rendelkező élelmiszerekre nem vonatkozik a szabályozás. A hatékony és eredményes megvalósításhoz pedig élelmiszermentési felelőst is ki kell nevezniük az élelmiszer-kiskereskedőknek. A felajánlott élelmiszerek elosztásának koordinálására létrehozzák a 100%-ban állami tulajdonú, nonprofit Élelmiszermentő Központot. 

Jogos kérdés lehet, hogy milyen lehetőségük van a pazarlás csökkentésére a vendéglátó egységeknek?

A válasz akár a Munch-mozgalom is lehet. Te hallottál már róla?