Lebomló-e a lebomló? - Future of Debrecen

Lebomló-e a lebomló?

Mindenekelőtt leszögezném: nem vagyok anyagszakértő, de a tapasztalataim szívesen megosztom veletek. 

A „zöldre festésnek” mindannyian áldozatai vagyunk. Szeretnénk tenni a környezet védelméért, de sorra derülnek ki bizonyos termékekről, nemhogy nem hasznosak a környezet védelme szempontjából, de még árt(hat)unk is velük. Személy szerint így vagyok a lebomló termékek kérdéskörével is. Az ehető tányérok és társaik most nem kerülnek górcső alá, maradjunk egyelőre a „lebomló” szatyroknál, illetve a lebomló evőeszközöknél. Mindezekre már egész iparágak épültek, amire nem is térnék ki külön. A lényeg az, hogy vannak sajnos lebomlónak híresztelt műanyagok, melyek valóban lebomlanak, nem alkotnak nagy egységet idővel, de a lebomlás tulajdonképpen csak szétaprózódást jelent. Így egyre kisebb és kisebb darabka lesz a szatyorból.

Vannak azonban részben vagy teljesen természetes alapanyagokból előállított termékek is, melyek zöld mivoltukkal kecsegtetnek. Az esetek nagy részében ezek valóban lebomlanak, de csakis ipari körülmények között, melyre hazánkban (tudomásom szerint) még nincs kiépítve a megfelelő technológia. Így ezek a termékek is nagyrészt a kommunális hulladék gyűjtésére szolgáló kukákban végzik. A hulladékdombokon pedig az esetek többségében nincsenek meg a megfelelő körülmények a bomláshoz. 

Néhány éve egy kukoricakeményítőből készült szatyor lebomlását is élőben lehetett követni az interneten. Sajnos nem bomlott le a szatyor. (Persze, hogy nem bomlott le a csodazacskó, és el is mondjuk, miért – Qubit)

Én is felbátorodtam és belefogtam egy kísérletbe: 2018 októberében lebomlónak nevezett poharakat és evőeszközöket helyeztem el a szabad levegőn, félig elásva, illetve a komposzt közepére beásva. A komposztálódás csúcsán akár 70 °C is lehetséges, ami a bomlás egyik tényezője. A mai napig (2022. február 23.) nem bomlott le egyik pohár és evőeszköz sem. Persze, itt csak egy tényezőt ragadtam ki a sok közül, de szerintem ez is elég ahhoz, hogy szemléltesse: otthoni körülmények között gyakorlatilag „meg vagyunk lőve” a lebomló termékek „bontásával”. Vagy én csináltam valamit rosszul?

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!