Mindenekelőtt leszögezném: nem vagyok anyagszakértő, de a tapasztalataim szívesen megosztom veletek.
A „zöldre festésnek” mindannyian áldozatai vagyunk. Szeretnénk tenni a környezet védelméért, de sorra derülnek ki bizonyos termékekről, nemhogy nem hasznosak a környezet védelme szempontjából, de még árt(hat)unk is velük. Személy szerint így vagyok a lebomló termékek kérdéskörével is. Az ehető tányérok és társaik most nem kerülnek górcső alá, maradjunk egyelőre a „lebomló” szatyroknál, illetve a lebomló evőeszközöknél. Mindezekre már egész iparágak épültek, amire nem is térnék ki külön. A lényeg az, hogy vannak sajnos lebomlónak híresztelt műanyagok, melyek valóban lebomlanak, nem alkotnak nagy egységet idővel, de a lebomlás tulajdonképpen csak szétaprózódást jelent. Így egyre kisebb és kisebb darabka lesz a szatyorból.
Vannak azonban részben vagy teljesen természetes alapanyagokból előállított termékek is, melyek zöld mivoltukkal kecsegtetnek. Az esetek nagy részében ezek valóban lebomlanak, de csakis ipari körülmények között, melyre hazánkban (tudomásom szerint) még nincs kiépítve a megfelelő technológia. Így ezek a termékek is nagyrészt a kommunális hulladék gyűjtésére szolgáló kukákban végzik. A hulladékdombokon pedig az esetek többségében nincsenek meg a megfelelő körülmények a bomláshoz.
Néhány éve egy kukoricakeményítőből készült szatyor lebomlását is élőben lehetett követni az interneten. Sajnos nem bomlott le a szatyor. (Persze, hogy nem bomlott le a csodazacskó, és el is mondjuk, miért – Qubit)
Én is felbátorodtam és belefogtam egy kísérletbe: 2018 októberében lebomlónak nevezett poharakat és evőeszközöket helyeztem el a szabad levegőn, félig elásva, illetve a komposzt közepére beásva. A komposztálódás csúcsán akár 70 °C is lehetséges, ami a bomlás egyik tényezője. A mai napig (2022. február 23.) nem bomlott le egyik pohár és evőeszköz sem. Persze, itt csak egy tényezőt ragadtam ki a sok közül, de szerintem ez is elég ahhoz, hogy szemléltesse: otthoni körülmények között gyakorlatilag „meg vagyunk lőve” a lebomló termékek „bontásával”. Vagy én csináltam valamit rosszul?
gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász
geográfus, projektmenedzser
jogi szakokleveles közgazdász
okleveles természetvédelmi mérnök
a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója
ökológus
környezetgazdálkodási agrármérnök
a Természettár vezetője
többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó
a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere
kertészmérnök
Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke
biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója
az NI Hungary Kft. vezérigazgatója
természetvédelmi mérnök
tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor
a Debreceni Egyetem adjunktusa
rádiós műsorvezető
kommunikációs szakember
a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense
a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója
önkormányzati tanácsadó
divattervező, környezettervező
Természetvédelmi mérnök
a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója
környezetmérnök, fotográfus
az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője