Mentsük meg a világot a fürdőszobában! - Future of Debrecen

Mentsük meg a világot a fürdőszobában!

Mivel a háztartási vízfogyasztás harmadát a fürdés és zuhanyzás teszi ki, érdemes lehet átgondolni, hogy mennyi vizet is pancsolunk ki. 

Energetikai szempontból sem mindegy!
Otthonunkban a fűtés és hűtés után a víz felmelegítésére megy el a legtöbb energia. Napi szinten átlagosan 90 liter ivóvizet használunk fel a tisztálkodásunk során, és nagyságrendileg 9 percet töltünk el zuhanyzással. Ha a zuhanyzás idejét le tudnánk szűkíteni 5 percre, tehát ha a harmadik nóta dúdolásába nem kezdünk bele, már nagyon sok vizet meg tudunk spórolni. Nem csak a környezetünknek, de a pénztárcánknak is jó tehetünk vele. 

Víztakarékos zuhanyfejek

A perlátorral ellátott zuhanyfejek bár beszerzésükkor többe kerülnek, mint konvencionális társaik, mégis észrevétlenül, de hamar lefaragják az árkülönbségüket. „Funny fact”, de képzeljétek el, hogy ha minden amerikai „WaterSense” matricával ellátott zuhanyfejre cserélné le rózsáját, együttesen évente 1,5 milliárd dollárt spórolhatnának a vízszámlájukon. ITT IS IGAZ A MONDÁS: Sok kicsi sokra megy.  A vízszámlánál viszont nem állt meg az imént említett kutatás, hiszen ezt a vízmennyiséget fel is kellett melegíteni, ami energiába kerül. Szóval, a fent említett amerikai lakosság további 2,5 milliárd dollárt takaríthat meg a villanyszámlája kapcsán. Persze, ezek az adatok a konvencionális háztartásokra értendőek, a víz melegítésére már tucatnyi fenntartható megoldás is létezik. 

Ha a fogtündér elviszi a kiesett fogainkat, miért nem viszi el az elhasznált fogkeféinket is?

A válasz egyszerű!

Nincs rá szüksége. Bár cikkünkben fedje rejtély, hogy a fogakkal mi lesz, környezetvédelmi szempontból a fogkeféinknek lesz nagyobb jelentősége. Életünk során több száz fogkefét elhasználunk, amelynek nem csak a fogorvosok, de a fogkefe-forgalmazók és -gyártók is roppant mód örülnek. Persze, sok fogkefe számára „második felvonás” nyílik az utolsó fogmosást követően. Ideális választás a mosogató, vagy épp a kerékpárlánc megsikálására is. Ez már egy lépés előre, de miért ne lépnénk többet?

– Nemzetközi szinten 3,5-4,7 milliárd műanyag fogkefét vásárolunk évente. Ezek nagy része hulladéklerakókban, vagy természetes vizeinkben végzi, illetve az energetikai hasznosítás is opció tud lenni. 

Fogkefe fából?

Nem újkeletű dolog – és korábbi cikkeink során volt a témában egy átfogóbb írás –, de mindenképp ki kell rá térjünk. Léteznek félig szintetikus fogkefék, melynek nyele fából készül, sörtéi azonban műanyagból vannak. Ez már egy nagyon nagy segítség tud lenni a világnak, hiszen így műanyaghulladékaink mennyisége 0,3 gramm/fogkefére korlátozódik fogmosáskor. Aki nem ijed meg az ennél is nagyobb változásoktól, az nyithat a bambusz fogkefesörték felé is.

Vizelet, végtermék, vécépapír

Sajnos meg kell említeni, de tényleg nem viccből van kiírva közterületeken lévő mosdók faléra, hogy miket szabad lehúzni a wc-n. A brit vízszolgáltatók évente nagyjából 42 milliárd forint összeget költenek az eldugított vízvezetékek kitisztítására, helyreállítására. A nedves törlőkendők, fültiszítók és intimhigiéniai termékek tényleg nem szerepelnek a wc-n keresztül lehúzandó anyagok között!

Na, de hogyan tovább?

  1. Szerezz be víztakarékos kütyüket!
  2. Használj természetes, vagy bilógiai úton lebomló kozmetikumokat!
  3. Organikus törölközőket használj!
  4. Természetes zuhanyfüggönyt szerelj fel!
  5. Kezdd meleg vízzel a zuhanyzást, majd lassan lassan válts át a hidegre! Nem csak a világnak, de a testednek is jót tehetsz vele!

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök-hallgató, az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportjának titkára, önkéntes madármentő

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!