Miért érdemes mélymulcsos kertgazdálkodást folytatni? - Future of Debrecen

Miért érdemes mélymulcsos kertgazdálkodást folytatni?

Az utóbbi években átélt pandémia és gazdasági válság egyik pozitív hozadéka, hogy egyre többen kezdünk bele az otthoni növénytermesztésbe. Lehet egy kis virágládánk a balkonon, magaságyásunk vagy akár a kert egyik részében is gazdálkodhatunk,  érdemes megtölteni azt értékes komposzttal. Tavasszal vessünk friss rukkola- és salátamagokat és ültessünk pár paradicsom palántát, mert nincs is finomabb, mint a frissen szedett, saját termés. 

Egy kis odafigyeléssel és utánajárással optimalizálhatjuk a locsolást és még kevesebb gyomlálási feladatunk is akad, ehhez nem kell mást tennünk, mint bevezetnünk a veteményesünkbe a mélymulcsozást, vagy más néven síkkomposztálást.

Ez az eljárásforma mindig is ott volt az orrunk előtt a természetben. Ha megfigyeljük az erdőket, akkor rájövünk, hogy az erdő tulajdonképpen “saját magát mélymulcsozza”, hiszen a lehulló lombozat betakarja a felszínt, megvédve azt a kiszáradástól, az eróziótól és a fagytól, amiből hosszú idő elteltével humusz képződik, mely értékes tápanyagul szolgál az ott élő növényeknek. 

A módszer lényege tehát, hogy a felszínborítás folyamatos legyen, mely megtartja a vizet, megújítja a talajt, megakadályozza a talajtömörödést és a talajkopást is, illetve mérsékli a tápanyag kimosódását. Nem kell megijednünk, egyáltalán nem olyan bonyolult a módszer, mint amilyennek elsőre hangzik.

Hogyan kezdjünk neki?

A legegyszerűbb módszer az egyféle anyaggal való talajtakarás. Ennek háromféle változata van: föld-mulcs; szalma-mulcs; zöld-mulcs. A föld-mulcs a talaj humusszal való takarását jelenti, amikor humusz tartalmú fel-talajjal, vagy komposzttal takarjuk be a talajt. Ez a módszer tökéletes választás akkor, ha már van egy érett humuszunk a komposztálónkban és el szeretnénk azt helyezni. A szalma-mulcs esetében szalmával (vagy szénával) takarunk, míg a zöld-mulcs a kertből kikerülő zöld növényzet maradványait (pl. levágott fű) használja fel takaróként. Ezeknél a módszereknél általában 10-20 centiméter vastagság terítése ajánlott. 

A másik, összetettebb módszert Dr. Gyulai Iván ökológus, az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány elnöke alkotta meg, ez az ún. erdőalja gazdálkodás. Erről bővebben a Humusz Szövetség oldalán tudtok tájékozódni. Az alapja, hogy 70% széntartalmú (barna rész) és 30% nitrogéntartalmú, friss növényi rész (zöld rész) keveréket készítsünk, körülbelül 60 cm vastagságban.

Mikor kezdjük el? 

A növényi részeket, levágott füvet, szénát és a szalmát érdemes már most gyűjteni és ősszel berétegezni az ágyásunkat, hogy tavasszal már veteményezhessünk is az előkészített területre. 

A mélymulcsos módszer tulajdonképpen talajfelszínen történő komposztálás. A módszer eredménye, hogy többé nem kell ásnunk, gyomlálnunk, műtrágyákat alkalmaznunk és sokkal kevesebbet is kell locsolnunk a növényeket. Ezzel a technikával egészséges talajt biztosítunk a kiskertünkben, melyből öröm fogyasztani a zöldségeket.

Az ökomenedzser iroda címe: Debrecen MJV Polgármesteri Hivatal Zöldterületi Osztály, 4024 Debrecen, Piac utca 20. 211. sz. iroda 
Ökomenedzserek: Tornainé Kicsák Edit, Ulveczki Csaba
E-mail: hungairy@ph.debrecen.hu
Telefon: 06 52 511 408


HU V Az Eur¢pai Uni¢ t†rsfinansz°roz†s†va_POSU:\palfi.zsuzsa\02_LIFE_Megvalósítás\2020\E akció\Kommunikációs eszköztár\hungairylogo.png
A HungAIRy LIFE integrált projekt 2019-ben indult 10 településen, köztük Debrecenben, amelynek fókuszában az egyik legjelentősebb környezetvédelmi probléma megoldása; a levegőminőség javítása áll. Ezt többek között emissziós adatbázisok fejlesztésével, átfogó szemléletformáló, tájékoztató tevékenységgel és egy országos szakértői, tanácsadói hálózat felállításával valósítják meg a projektben részt vevő partnerek. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata ezen célok mentén olyan zöld felületeket alakít ki, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy tisztább legyen a levegő.

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!