Mikor térül meg a „slow fashion"? - Future of Debrecen

Mikor térül meg a „slow fashion”?

A fast fashion kifejezés egyre jobban beékelődik a társadalom tudatában. Ez szó szerint azt jelenti: gyors divat. A ruhák zúdulnak ránk a boltokból – ami az egyik héten divat volt, az a másik héten már mehet a kukába, heti egy kollekció pedig kikerül a polcokra az üzletekben. Ez a felgyorsult divat pedig nem tesz jót sem a Földünknek, sem a pénztárcánknak. 

De nem mindig volt ez így! Szerencsésnek mondhatom magamat, mert már gyerekként is megtanultam a minőséget a mennyiségnél többre értékelni. Sosem fogom elfelejteni például azt a magyar márkájú hátizsákomat, ami az általános iskola felső tagozatában végig hű társam volt. Ráadásul azt sem fogom elfelejteni, hogy két szín közül kellett választanunk! 

A rohanó divat, a halmozott ruhák és az egyre több szemét problémáját több, mint tíz éve ismerte fel egy amerikai hölgy, Kate Fletcher. A slow fashion is az ő nevéhez fűződik elsősorban. A mozgalom célja, hogy a folyton változó divat helyett válasszuk megbízható forrásból, fenntartható, tartós anyagú ruhákat és kiegészítőket, lehetőség szerint olyanokat, melyeket hozzánk közel gyártanak. A slow fashion azonban nem lesz rögtön kifizetődő: az idő múlásával terül meg az ára. 

Évek óta próbálkozom egyre kevesebb, azonban egyre jobb minőségű darabok beszerzésével. Decemberben tudatosult bennem, hogy szükségem van egy hátizsákra, ami elegáns de belefér a laptopom. A táska megálmodása után nem sokkal rátaláltam egy helyi bőrművesre, akinek a táskakészítés a profilja. A táskám egy hét alatt elkészült! Ennyi idő alatt még a külföldi oldalakról rendelt ruhák sem érkeztek volna meg, főleg nem karácsony előtt! Na, de mi a helyzet a megtérüléssel? Egy bőr termék akár egy életen át is társunk lehet, de legalább is sok éven át ki fog tudni szolgálni. Azonban megvan az ára. Összehasonlítva az általános darabokkal, valószínűleg 2-3 hátizsákot tudtam volna ezért az árért kapni egy sportboltban. 

Számomra minden vásárlásnál bevált módszer megkérdezni magamtól: hányszor fogom viselni az adott darabot? Ha egy ruha vagy kiegészítő tegyük fel 20 ezer forintba kerül, viszont csak egy alkalmat tudok mondani, ahol azt viselni fogom, akkor nem érzem megtérülőnek a megvásárlását. Ezért igyekszem úgy választani, hogy a darabok időtállóak, jól kombinálhatóak és a meglévő ruhatáramba is beleilleszthetőek legyenek. Táskáknál az is fontos, hogy a ruha mellett milyen cipővel lehet kombinálni és van-e már olyan darabom.

Ezen felül van valami varázsa annak, ha tudod, hogy az a tárgy neked készült. Így voltam én is a táskámmal. Egy nagyon különleges pántú táskát álmodtam meg magamnak. Szerettem volna a kerékpározás miatt háti táskaként hordani, azonban elegánsabb alkalmakkor oldaltáskaként is elkelt volna. Nagyon örültem neki, amikor Éva, az „itsevas” márka megálmodója, a Debrecenben élő táskakészítő elvállalta a táskám készítését.

Azonban csak jóval később derült ki, hogy az általam választott patentos zár kerékpározás közben egy-egy bukkanó miatt kicsatolódhat. Viszont ezt egy délután alatt orvosoltuk egy csattal, azóta is töretlen a táskámmal való szerelem. Na, ez az a plusz, amit nem tud egy messziföldről érkezett tömegtermék! 

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!