Minden, amit az Everglades-ről tudni érdemes - Második rész - Future of Debrecen

Minden, amit az Everglades-ről tudni érdemes – Második rész

Az előző cikkben szó esett általánosságban az Everglades élővilágáról, érintve pár történelmi eseményt. A soron következő részben tovább kalandozunk a mocsár mélyebb, részben már eltemetett titkai felé. 

Az aranynál is drágább madártoll árak miatt a kapzsiság nem ismert határokat, és százezrével pusztították a mocsár repülő ékköveit. 1901-ben törvényben kellett szabályozni a madarak kilövését, és 1902-ben őrt is szolgálatba állítottak a madarak védelme érdekében.  Guy Bradley volt az Everglades őrzője. Hajójával folyton járta a vizet, hogy tájékoztassa a vadászokat, halászokat az új törvényről. A kócsag, gém, íbisz madárállomány növekedésnek indult, de ezek után is voltak puskával a kezükben portyázó, illegális vadászok, akiket letartóztatni nem volt könnyű.

Walter Smith többször is életveszélyesen megfenyegette Guy Bradley-t, majd végül agyonlőtte. Ő volt ez első, aki életét áldozta a természetvédelemért. Ezek után Smith kapitány hazament, majd közölte a feleségével, hogy Key Westre megy és feladja magát. Sajnos a szerteágazó politikai kapcsolatai miatt nem ítélték el. Guy halála azonban nem volt hiába való: Washington DC-ben pár évre rá törvényben tiltották meg a védett madarak tollkereskedelmét, így megmenekült az Everglades madárvilága is.

Bakcsó (Nycticorax nycticorax)

A klímaváltozás nagy hatással lehet az Everglades-re. Tengerszint feletti magassága elenyésző, ezért, ha a tenger vízszintje megemelkedik, akkor a térség ökoszisztémája könnyen felborulhat, elpusztulhat.  Az édesvízi élőhelyeknek ugyanis nincs toleranciája a sós vízzel szemben, így annak betörése megöli az adott társulást. Ezt jól lehet látni, mikor időnként a hurrikánok miatt viharhullámok csapnak be a területre, így részlegesen pusztítva az élővilágot. Szerencsére Florida az egyik legritkábban lakott terület az államban, így mérsékelt az emberi hatás. (https://ng.24.hu/Termeszet/2014/12/22/A-vilag-egyik-legnagyobb-mocsara/) 

A nyári és az őszi hónapokban a sok eső és a magasabb páratartalom miatt a szúnyogállomány jelentősen felszaporodik. Ilyenkor a Nemzeti Park csak részben látogatható, mivel egyes helyein annyi a vérszívó, hogy képtelenség odakint tartózkodni. Legendák is keringenek arról, hogy az éjszakára kint hagyott lovakat, teheneket reggelre a szúnyogok megölték, mert kiszívták a vérüket, vagy épp az őrületbe kergették őket. Ezt a saját bőrömön tapasztaltam, mikor bemerészkedtem egy árnyékos helyre lepkefotózás céljából. A fotó nem sikerült. A turistáknak azonban még ilyenkor is sok élményben lehet részük! Az aligátor farmon megkóstolhatják az aligátorhúst, lehetőségük van a mocsár feletti, cölöpökön álló fasétányon sétálni, rácsodálkozni a vad aligátorokra;  teknősöket, madarakat, szebbnél szebb rovarokat megismerni és gyönyörködni a tájban. Aki kalandvágyát szeretnék kielégíteni, az felülhet az airboatra, mely beljebb viszi a mocsárba. 

Hóbatla (Eudocimus_albus)

Az airboat létrehozásában nagy szerepe volt az este dolgozó békavadászoknak. Johnny Lamb egy éjszaka 34 kilónyi békacombot gyűjtött össze. A válság idején ezzel kereste kenyerét. Ez azonban kemény munka. A bejárni kívánt terület hatalmas. Sétálni alig lehet, a motorcsónaknak pedig túl sekély a víz. Így Johnny Lamp és barátja, Russell Howard megálmodtak egy lapos fenekű hajót, melyet egy 75 lóerős repülőpropellerrel hajtottak. Azonban nem ők voltak az egyetlenek – vagy ha úgy tetszik, az elsők -, akik építettek az Everglades-en airboatot. Az 1900-as évek elején Glenn Curtiss telente Miamiba utazott, hogy vadászhasson az Everglades-en. Az békavadászokkal ellentétben neki volt bőven pénze, hogy egy modernebb közlekedései járművet építsen, mely fél tucat érdeklődő kényelmes, széltől védett utazását tette lehetővé. Scooternek nevezte el a hajóját. 

Mára a modern airboatok száma eléri a háromezret az Everglades-en. Ezeket használják vadászatra, halászatra, a gyomfajok kiszorítására és a turisták szórakoztatására is (True Tales of the Everglades by.: Stuart McIVER).

Az Everglades Nemzeti Park atyja, a kertész Ernest „Tom” Coe volt (1866- 1951), akinek nevét egy látogatóközpont is viseli. Connecticutban élt, majd hatvanéves korában költözött Miamiba. Azonnal beleszeretett a mocsárvilágba. Látta annak értékeit, illetve az emberi pusztítás mértékét, így kezdetét vette húsz éves munkája, a nemzeti park létrehozása. Egyedül bejárta többször is a területet hajóval, gyalog. Sokszor a földön aludt – fejét pálmalevelekkel védve a szúnyoghadtól. 1928-ban létre is hozta az Everglades Trópusi Természetvédelmi Egyesületet. Ragaszkodott a trópusi jelzőhöz, mivel a klíma közel trópusi. Ez adja az Egyesült Államokon belül a terület egyediségét. Sorra kereste fel a befolyásos politikusokat, akiknek ajándékokat küldött és meg is invitálta őket egy-egy túrára. 1930-ban volt egy nagy terepszemle, amikor is egy nap autóban, egy nap hajón és egy nap léghajón telt. Láthatták a politikusok azon természeti értékeket, mellyel a terület rendelkezik. 1947. december 6. óta immár hivatalosan is létezik az Everglades Nemzeti Park a maga 6105 km2 kiterjedésével. Létre azonban nem jöhetett volna Ernest Coe állhatatos munkája nélkül. 1997-ben a 105. kongresszus elismerte Coet az Everglades atyjának.  

(Lepisosteus_platyrhincus)

Ma illegális a Nemzeti Parkban található őshonos növények és állatok engedély nélküli pusztítása, gyűjtése. Jelenleg a védelem mellett a terület megőrzése és visszaállítása a világ legdrágább környezetjavítási kísérlete.

Füles kárókatona (Phalacrocorax_auritus) háttérben hókócsag (Egretta thula)

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

a Debreceni Gönczy Pál Általános Iskola intézményvezető helyettese

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Szabó Fruzsina Magdolna

természetvédelmi mérnök

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök-hallgató, az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportjának titkára, önkéntes madármentő

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Szalacsi Árpád

a Nyírerdő Zrt. vezérigazgatója

Csatlakozz hozzánk!