Pedelec, ami a jövőbe visz - Future of Debrecen

Pedelec, ami a jövőbe visz

Grasselli Gábor

A környezeti állapot javításának egyik legfontosabb célja, a levegő minőségének javítása. Ebben segítenek a meglévő és telepítendő fák és növények. Debrecenben a zöldfelület növelésének fontos támogatója lesz a megvalósítás alatt lévő Civaqua projekt, amely biztosítja a növényzet fejlődéséhez szükséges vizet. A vizet, amelynek Debrecen mindig szűkében volt. A lakosság által kibocsájtott káros anyagok mennyiségét  tekintve a hőtermelés (fűtés) mellett a közlekedés okozta levegőszennyezés jelentős. Ezért minden lehetőséget fel kell használni a közlekedésből származó káros anyagok mennyiségének csökkentésére.

A közlekedésben károsanyag kibocsájtás csökkentése szempontjából leghatásosabb és legkedvezőbb tulajdonságokkal az e-mobilitás rendelkezik. Ez nem kizárólagos, egyes kutatások szerint a digitalizáció (ilyen pl. közlekedési lámpák forgalomfüggő vezérlése, az optimális útvonal kiválasztása) a meglévő utak kapacitását 30 százalékkal is növelheti. Az elkerülő utak tehermentesítik a sűrűn lakott településközpontokat.

Az e mobilitás már ma is jelen van városunkban, a zöld buszok működtetése, a hibrid, vagy csak elektromos járművek terjedése sokat segít az említett levegőtisztasági probléma megoldásában.

A modern ember lényegesen mobilabb, mint ahogyan az elmúlt néhány évtizedben ez jellemző és megszokott volt. Néhány szolgáltatás koncentrálódott, ilyen például a bevásárlóközpontok létrejötte, néhány szolgáltatás pedig (pl. a sport- és kulturális létesítmények) csak a lakhelytől távolabb érhető el. És ma már alapvető igény ezek gyors és kényelmes elérése. 

Ma a legkényelmesebb és leggyorsabbnak tartott közlekedési eszköz az autó. De néha azért kételyek is ébrednek bennünk, mikor a dugóban több mint fél óra alatt teszünk meg tíz kilométert, mindenhova késve érkezünk meg, mire a klíma lehűti az autót már átizzadtuk a ruhánkat, vagy a harmadik kört tesszük meg a bolt körül egy üres parkolóhelyet keresve, nem is beszélve arról az érzésről, amikor elő kell venni a bankkártyánkat a benzinkúton…..

A fentiek és sok más egyéb tényező eredménye az, hogy egyre több kerékpárút épül, ezt várják el a település lakói, a fiatalok, a környezettudatosan cselekvők és a jövőben is felelősen gondolkodók. A kerékpárutak már nemcsak a településeken belüli, hanem a települések közötti mobilitást is szolgálják, és a hétvégi kirándulások céljaihoz is elvezetnek.

A kétkerekű járművek között izgalmas és fontos szerepe van és lesz a jövőben a PEDELEC-nek. A pedelecről leegyszerűsítve az mondható, hogy egy olyan kerékpár, ahol a pedálozást egy elektromotor segíti. Egy hibrid jármű, két energia forrása van, az emberi erő és az elektromos energia. A motor az elektromos energiát egy akkumulátortól kapja, ami a kerékpárról egy mozdulattal levehető, és egy töltő segítségével a megszokott konnektorból (dugalj!) 6-8 óra alatt feltölthető. 

Eltekintve a technikai részletkérdésektől a használati értékeket érdemes megnézni. A pedelec egy többsebességes kerékpár, ami használható csak pedálozással vagy pedálozással és elektromos rásegítéssel együtt. Ez a rásegítés azonban csak akkor működik, ha a kerékpáros pedáloz, azaz a pedált hajtja. Az általánosan használt és elterjedt típusoknál az elektromos rásegítés 25 kilométer/óra sebességnél már kikapcsol, lehet ugyan a kerékpárral gyorsabban menni, de csak izomerővel. Ez a megoldás a biztonságot szolgálja, mivel megakadályozza a felelőtlen „száguldozást”. Az elektromos rásegítés mértéke pedig szabályozható általában 1-3 három fokozatban.

Annyit azért még el kell mondani a technikai részletekről, ha az elektromotor az első kerékagyba van szerelve, akkor húzza a kerékpárt, picit nehezebb a kormányzás, ha a hátsó kerékagyba szerelt akkor tolja (az autósok ezt tudják: elsőkerékhajtás, valamint hátsókerékhajtás előnyei és hátrányai). Ezeknél a kialakításoknál a rásegítés mértékét kézzel kell kiválasztani. Amikor az agyba, tehát a pedálhoz van szerelve a motor, akkor a rásegítés mértéke attól függ, mennyire tapossuk a pedált.

Még egy technikai részletkérdésre érdemes figyelni, a váltó lehet láncos, vagy agyváltó. Mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai. Az agyváltó előnye elsősorban az, hogy ha megállunk egy kereszteződésnél és elfelejtettünk alacsonyabb sebességfokozatba kapcsolni, ez egyetlen gombnyomással megtehető. A láncos sebességváltó előnye a több sebességfokozat.

Hogy kinek és miért jó a pedelec, azt érdemes a használati cél szerint és korosztályonként is megvizsgálni.

Nagyon jó munkába járni, akár 10-15 km távolságra is. Mivel segítséget kapunk a pedálozásnál, nem izzadtan érkezünk meg a munkahelyre. Ha az útvonalunk a városközpontot is érinti, a pedeleces kerékpáros sebessége csúcsidőben megegyezik az autóval közlekedőkével, ami átlagban egyébként sem haladja meg a 20-30 km/órát. 

Nagyon jó a gyerekek szállítására is, óvodába, iskolába. Ez működhet hagyományos módon a pedelecre szerelt szabványos gyermeküléssel, de még jobb a kerékpárhoz kapcsolt gyermekszállító utánfutó, amiből van egy vagy kétszemélyes, és ami nem mellékes, eső ellen is véd, vagy bevásárlásnál is hasznos. Egyes utánfutó típusok joggingra is néhány mozdulattal átszerelhetők és magunkkal vihetjük a gyermekünket is.

Külön kategóriát alkotnak a teher- és áruszállító pedelecek. A világban egyre jobban terjednek, megoldást jelent a városon belüli kisebb (max. 50 kg) áruk célbajuttatására, de gyakran használják az ételfutárok is. Kapható teher és áruszállításra kialakított teher utánfutó is, többféle kialakításban, eső ellen védő tetővel. Nagy segítséget nyújthat a regionális, helyben termesztett, akár kisebb mennyiségű, friss zöldség, gyümölcs és egyéb mezőgazdasági termékek piacra juttatásában, kis költséggel, fáradtság nélkül és környezetbaráton módon.

A pedelec lehet a nagymama kerékpárja (na meg a nagypapáé) is. Az idősebb korosztály a pedelec segítségével is intézheti kisebb bevásárlásait, és vállalkozhat hosszabb, 10-15 kilométeres túrákra, sőt együtt kirándulhat a fiatalokkal, nagyobb megerőltetés nélkül, tartva a tempót.

A fiatalabb korosztály életvitele, kapcsolata sokrétűbb és kiterjedtebb az idősebb korosztályékoknál, igy a naponta elérendő célok száma is több. Ez könnyen megoldható a pedeleckel, akár napi 40-50 kilométer is könnyen és időben teljesíthető. A pedelec lehet a közlekedési eszköze a 14-15 éves korosztálynak is, nem szükséges robogóra ülniük, (ami lehet nagyon környezetszennyező is), jogosítvány nélkül vezethető, kerékpárúton is közlekedhet és a motorral támogatott sebessége korlátozott 25 km/órában. 

Azt is felmérték már, hogy a pedeleckel közlekedők ritkábban hajtanak át a kereszteződésben a piroson, mert pedeleckel könnyebb újra elindulni.

Azt persze tudjuk, hogy néha esik az eső, vagy a hó, csúszik az út, viharos erejű szél fúj, és még a kutyát sem verik kik a házból. Ilyenkor ott a villamos meg a busz és ha van, a saját autó. De ez évente csak 2-3 hónap.

Azt is tudjuk, hogy a pedelec többe kerül, mint egy hagyományos kerékpár, de jóval többre is képes. Érdemes még egy sisakot, meg egy kesztyűt is venni, ha gyakran használjuk, jó ha van egy kerékpáros összehajtható esőköpenyünk, amit mindig magunkkal vihetünk. Meg féltjük is a pedelecünket, mikor viszi el valaki, anélkül, hogy kölcsönkérné. Egy jó, minősített biztonsági lánc vásárlása elkerülhetetlen.

Mindezek mellett és ellenére érdemes lenne kipróbálni, hátha megszeretjük és mi magunk is tudunk valamit tenni Debrecen tiszta levegőjéért, meg a saját egészségünkért. A város és a kereskedők segíthetnének a bemutató megszervezésében.

A kormány a pedelec vásárlását támogatja, 50.000 ill. 150.000 forinttal. Lehet pályázni.

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

a Debreceni Gönczy Pál Általános Iskola intézményvezető helyettese

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Szabó Fruzsina Magdolna

természetvédelmi mérnök

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök-hallgató, az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportjának titkára, önkéntes madármentő

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Szalacsi Árpád

a Nyírerdő Zrt. vezérigazgatója

Csatlakozz hozzánk!