Rémálom a Műanyag utcában - Future of Debrecen

Rémálom a Műanyag utcában

2. rész

Voltam egyszer egy környezetvédelmi témájú előadáson, ahol egy filmrendezőt kértek fel az érzékenyítésre. Nem volt egyszerű, hiszen az előadó a vizuális megjelenítéshez szokott, de jelen esetben félszáz emberrel találta magát szemközt – kamerák és projektor nélkül – egy fél doboz szeméttel. Életem egyik legjobb előadása volt. Hadd meséljem el nektek ezt az általa ihletett történet második részét! A feladat: Képzeld el! Lásd meg a tanulságot!

Reggel van, indulhat a nap. Félálomban elbaktatok a fürdőszobába. Üdvözöllek a fogporok és fogtabletták világában! A hagyományos fogkrémek borítása és tartalma sem környezetkímélő: a fogkrémek végén lévő színes jelzések ugyan a legendákkal ellentétben nem mutatják meg nekünk, hogy mennyire természetes a fogkrém tartalma, de az összetevőlistából kiderül, hogy nem kevés úri huncutság kerül beléjük. Persze, típusa válogatja. De ez csupán a tartalom. Bár számos bioboltban megannyi gyógynövényes opcióval találkozhatunk, a csomagolás mégsem változott. Ebből a szempontból is talán a fogporok és a fogtabletták lehetnek a legideálisabb alternatívák.

Kiveszem a bambusz fogkefém és átfut az agyamon: évi négy darab műanyag fogkefe nem tűnik sok hulladéknak, de ha családi szinten, vagy ha több év átlagában nézelődünk, akkor bizony nagy kupacnyi műanyagot használunk el szájápolásra. Holott könnyen elérhető alternatívákból számtalan áll már az üzletek polcain, méghozzá megfizethető áron. Olcsóbb megoldás lehet például a bambuszból készült, újrahasznosított műanyagsörtés, vagy a drágább, fából és sertéssörtéből készült verzió. Ha még egy fokkal tovább mennénk, akkor kipróbálhatjuk az úgynevezett Miswakot is, amely egy Közel-Keleten hagyományos, faalapú szájápolási mód. Egy körülbelül 20 centis arakfa-ág sörteszerű végét rózsavízbe áztatják, hogy megpuhuljon, és azzal tisztítják a fogukat.
Ha már alternatívák, akkor a fogselyem sem maradhat ki. A legnépszerűbb talán a kukoricarostból készült változat, amit mentaolajjal tesznek illatossá, majd az egész kap egy üvegcsomagolást. 

Végezve a fogmosással, irány a tusoló – persze, műanyagmentesen!

Mióta világ a világ, én a szappant preferálom. Itt is kimeríthetetlen a választék, és szerencsére nagyon népszerűek a kézműves termékek, de nem kevesen vannak, akik odahaza is belefognak a szappankészítés varázsos művészetébe. Én még nem próbáltam, de előszeretettel használom a kézműves szappanokat. A fenntartható tusoláshoz vezető első lépés talán az időnél kezdődik, hiszen minél hamarabb végzünk, annál kevesebb vízfelhasználást tudhatunk magunk mögött. A következő lépés a megfelelő tisztítószer megválasztása. Én kerülöm a műanyag csomagolást, ami sokszor nem egyszerű, de megnyugtató látványt nyújt, hogy egyre kevésbé roskadozik a tusolóban lévő öntapadós polc. A szappan jó dolog: hatékony, és könnyen beszerezhető már a pálmaolajmentes változata is, de itt sem feledkezhetünk el a csomagolásmentességről!

Indulhat a nap…

Folytatása következik!

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!