Voltam egyszer egy környezetvédelmi témájú előadáson, ahol egy filmrendezőt kértek fel az érzékenyítésre. Nem volt egyszerű, hiszen az előadó a vizuális megjelenítéshez szokott, de jelen esetben félszáz emberrel találta magát szemközt – kamerák és projektor nélkül – egy fél doboz szeméttel. Életem egyik legjobb előadása volt. Hadd meséljem el nektek ezt az általa ihletett történet második részét! A feladat: Képzeld el! Lásd meg a tanulságot!
Reggel van, indulhat a nap. Félálomban elbaktatok a fürdőszobába. Üdvözöllek a fogporok és fogtabletták világában! A hagyományos fogkrémek borítása és tartalma sem környezetkímélő: a fogkrémek végén lévő színes jelzések ugyan a legendákkal ellentétben nem mutatják meg nekünk, hogy mennyire természetes a fogkrém tartalma, de az összetevőlistából kiderül, hogy nem kevés úri huncutság kerül beléjük. Persze, típusa válogatja. De ez csupán a tartalom. Bár számos bioboltban megannyi gyógynövényes opcióval találkozhatunk, a csomagolás mégsem változott. Ebből a szempontból is talán a fogporok és a fogtabletták lehetnek a legideálisabb alternatívák.
Kiveszem a bambusz fogkefém és átfut az agyamon: évi négy darab műanyag fogkefe nem tűnik sok hulladéknak, de ha családi szinten, vagy ha több év átlagában nézelődünk, akkor bizony nagy kupacnyi műanyagot használunk el szájápolásra. Holott könnyen elérhető alternatívákból számtalan áll már az üzletek polcain, méghozzá megfizethető áron. Olcsóbb megoldás lehet például a bambuszból készült, újrahasznosított műanyagsörtés, vagy a drágább, fából és sertéssörtéből készült verzió. Ha még egy fokkal tovább mennénk, akkor kipróbálhatjuk az úgynevezett Miswakot is, amely egy Közel-Keleten hagyományos, faalapú szájápolási mód. Egy körülbelül 20 centis arakfa-ág sörteszerű végét rózsavízbe áztatják, hogy megpuhuljon, és azzal tisztítják a fogukat.
Ha már alternatívák, akkor a fogselyem sem maradhat ki. A legnépszerűbb talán a kukoricarostból készült változat, amit mentaolajjal tesznek illatossá, majd az egész kap egy üvegcsomagolást.
Végezve a fogmosással, irány a tusoló – persze, műanyagmentesen!
Mióta világ a világ, én a szappant preferálom. Itt is kimeríthetetlen a választék, és szerencsére nagyon népszerűek a kézműves termékek, de nem kevesen vannak, akik odahaza is belefognak a szappankészítés varázsos művészetébe. Én még nem próbáltam, de előszeretettel használom a kézműves szappanokat. A fenntartható tusoláshoz vezető első lépés talán az időnél kezdődik, hiszen minél hamarabb végzünk, annál kevesebb vízfelhasználást tudhatunk magunk mögött. A következő lépés a megfelelő tisztítószer megválasztása. Én kerülöm a műanyag csomagolást, ami sokszor nem egyszerű, de megnyugtató látványt nyújt, hogy egyre kevésbé roskadozik a tusolóban lévő öntapadós polc. A szappan jó dolog: hatékony, és könnyen beszerezhető már a pálmaolajmentes változata is, de itt sem feledkezhetünk el a csomagolásmentességről!
Indulhat a nap…
Folytatása következik!
gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász
geográfus, projektmenedzser
jogi szakokleveles közgazdász
okleveles természetvédelmi mérnök
a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója
ökológus
környezetgazdálkodási agrármérnök
a Természettár vezetője
többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó
a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere
kertészmérnök
Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke
biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója
az NI Hungary Kft. vezérigazgatója
természetvédelmi mérnök
tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor
a Debreceni Egyetem adjunktusa
rádiós műsorvezető
kommunikációs szakember
a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense
a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója
önkormányzati tanácsadó
divattervező, környezettervező
Természetvédelmi mérnök
a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója
környezetmérnök, fotográfus
az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője