Rémálom a Műanyag utcában - Future of Debrecen

Rémálom a Műanyag utcában

3. rész

Voltam egyszer egy környezetvédelmi témájú előadáson, ahol egy filmrendezőt kértek fel az érzékenyítésre. Nem volt egyszerű, hiszen az előadó a vizuális megjelenítéshez szokott, de jelen esetben félszáz emberrel találta magát szem előtt kamerák és projektor nélkül egy fél doboz szeméttel. Életem egyik legjobb előadása volt. Hadd meséljem el nektek ezt az általa ihletett történet harmadik részét! A feladat: Képzeld el! 

Folytatódik a nap… felöltözünk. Ha környezetbarát vagy fenntartható a ruházkodás, akkor nem kikerülhető a „second hand” sem, hiszen a használt ruhák mögött hihetetlen izgalmas szubkultúra rejlik. Nincs két egyforma darab és nagyon gyakran kiváló állapotú ruhákkal találja szembe magát az ember – az eredeti árnál sokkal olcsóbban. Ha öltözködés, akkor pedig divat! 

Engedjetek meg egy kis kitérőt! A divattervezők, influenszerek hatalmas ráhatással bírnak a társadalomra. Éppen ezért kell megválogatunk, hogy kiket követünk. Amikor elkezdtem a természetvédelemmel vagy a szemléletformálással foglalkozni, kialakult a mottóm, mely szerint: Legyen vonzó a környezetvédelem! Legyen a zöld, a természetes az érték!

Lehetőségeink tárháza nem merül ki csupán a „second hand” daraboknál. Megannyi fenntartható forrásból származó ruhát forgalmazó cég van már a piacon, mindemellett pedig a kisvállalkozásokat is érdemes támogatni. Saját történet következik. 

Szerettem volna páromat meglepni, és találtam egy vállalkozó lányt, aki saját kezűleg hímez mintákat ruhákra, azonban nem csupán új ruhákra. Mikor elkezdett a hímzéssel foglalkozni, a régi ruháit kezdte el díszíteni, és adott hozzájuk plusz értéket. Így nem csak egy szép, hanem egy egyedi darabot is magáénak tudhatott. Ne féljünk az egyedi megoldásoktól!

Felöltöztünk, és most jön a „fekete leves”, hiszen ételt kell csomagoljunk. Persze, opció a rendelés, nem ördögtől való a „jar food” sem, de anyagi szempontból is fontos dolog a tervezés. Mi heti háromszor főzünk, kétszer hétköznap és egyszer hétvégén. Egyszer pedig vásárolunk, így nem aprózva el az időnket felesleges menetekkel. Így pénztárcabarát és színes marad a táplálkozásunk. Érdemes szezonális, helyi termelőktől származó alapanyagokban gondolkodni!

A kávé a világ egyik legnépszerűbb itala, és az olaj után a második legmeghatározóbb gazdasági erejű anyag. Köztudott azonban, hogy a kávécserje nem él meg kis hazánkban, ennél fogva ökológiai lábnyoma semmiképpen sem elhanyagolható. Jó hír azonban, hogy zöldíthetünk a reggeli feketénken. Becslések szerint egy évben világszinten nagyjából 500 milliárd papírpoharat használunk el. Léteznek azonban megoldások erre a problémára. Az egyik ilyen a saját elviteles csésze. Megannyi cég forgalmaz már ilyeneket. Az én két nagy kedvencem a Boomerang re-pohár és a Cupler pohár. De nem csupán ez az egyetlen lehetőségünk zöldülni, hiszen a fenntartható forrásból származó kávébabok ott vannak az üzletek polcain. Érdemes tájékozódnunk azokról a minősítő szervekről, melyeknek logói utalnak arra, hogy jól választottunk. Ilyenek például a Fair Trade, a Rainforest Alliance, vagy az UTZ. A visszakövethetőség, az átláthatóság elengedhetetlen követelmény a minősítés során, így kizárható például a termőföld kizsákmányolása, a gyermekmunka, és biztosítható az etikus bér a kávétermelők számára. Mindez persze a felhasználói oldalon az árban is megjelenik, de csészékre lebontva ez elenyésző árrést jelent.

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

a Debreceni Gönczy Pál Általános Iskola intézményvezető helyettese

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Szabó Fruzsina Magdolna

természetvédelmi mérnök

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök-hallgató, az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportjának titkára, önkéntes madármentő

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Szalacsi Árpád

a Nyírerdő Zrt. vezérigazgatója

Csatlakozz hozzánk!