Talán az 1990-es években volt nagy divatja az emlékkönyveknek. Emlékszem, leginkább a lányoknak volt ilyen, de a fiúk is szeretettel rajzoltak bele, ha megkérték őket rá.

Ezt a verssort viszont inkább most a tavasz hozta az emlékezetembe, hiszen akármerre nézünk, megannyi színt láthatunk! Virágillat kavarog a levegőben, a lágy vagy olykor erősebb tavaszi szél szirmokat fúj az arcunkba. Már a fák virágzása is bőven megindult, de olykor érdemes a lábunk elé is nézni.
Igaz, a fákat ugyan megmetsszük, tehát valamennyi hajtás úgymond kárba vész, de ha jól csináljuk, akkor hosszú távon előnyünkre válik. Viszont nem jellemző, hogy a fák rügyeit megdézsmáljuk. Egyszer egy romániai út során találkoztam a fenyősziruppal vagy fenyőszörppel. Ezt általában a friss, zsenge hajtásokból készítik. Hazánk erdősebb, dimbes-dombos vidékein is találkozhatunk hasonló nedűvel.
No, de mit tudunk még tavasszal gyűjteni? A gyermekláncfű tipikusan olyan növény, amelyet mindenki ismer, még ha nem is ez a legelterjedtebb neve. Talán a pitypang ismerősebben hangzik? Bizony, ez egy és ugyanaz a növény. 😊

Talán tudjuk, hogy milyen hasznos, lehet, találkoztunk is már vele vagy a belőle készült termékekkel a patikában vagy drogériában. De mégis, mi a manót kezdhetünk vele teljesen laikusként, ha bizonytalanok vagyunk a felhasználását, feldolgozását és az adagolását illetően?!
A legkézenfekvőbb: készítsünk belőle szörpöt!

A bátrabbak még virágzás előtti, zsenge állapotában kísérletezhetnek a levelével is, hiszen ebből saláta, főzelék is készíthető. De ha nagyon nem csörgedezik az a bizonyos botanikus vér az ereinkben, és biztosra akarunk menni, akkor várjuk meg a virágokat, mert ezeket már sokkal nehezebb összetéveszteni bármi mással. Ha már készítettél bodzavirág-szörpöt, akkor már szaladhatsz is a kertbe virágot gyűjteni, s a folyamat innentől kezdve tulajdonképpen teljesen ugyanaz. A konkrét receptúrát természetesen ízlésünk szerint alakíthatjuk, de íme egy, ami nekünk bevált:

Kb. két marék virág

1 kg cukor

1 citrom leve

1 liter víz

A mosott virágokat hideg vízben kezdjük el főzni. Mikor elkezd bugyogni, vegyük le a tűzhelyről és tegyük félre lefedve, s legalább egy éjszakát hagyjuk állni. Másnap nyomkodjuk ki a virágokat. Ha szükséges, szűrjük át a főzetet, és adjuk hozzá a cukrot és a citrom levét. Lassú tűzön kezdjük el melegíteni. Mielőtt forrni kezd, zárjuk el a lángot. Kissé hagyjuk hűlni, de még forrón töltsük be tiszta, jól záródó üvegekbe, majd azokat hagyjuk száraz dunsztban, amíg ki nem hűlnek teljesen. Így egész sokáig eltartható, de akár frissen is élvezhetjük a kellemes, tavaszias, virágos ízt!

Egészségünkre!