Télen-nyáron frisset, avagy a csíráztatás titkai - Future of Debrecen

Télen-nyáron frisset, avagy a csíráztatás titkai

A téli hónapokban lényegesen kevesebb a szezonális, friss zöldség, ami a tányérunkra kerül, mint az év más időszakaiban. Erre a problémára kínál megoldást a csíráztatás, avagy a filléres praktika, ami gondoskodik egészségünk természetes „turbózásáról”. 

Mi is a konyhai csíráztatás? 

A csíráztatás során a magokban lévő enzimek biokémiai folyamatokat indítanak el: a fehérje aminosavvá alakul. Ahhoz, hogy a csíra minden részét el tudjuk fogyasztani, a magokat nem földben vagy egyéb közegben csíráztatjuk, hanem csak vízzel átitatott kerámiaedényben. Így a pár napos csíra könnyen leválasztható a tányérról és nem megy veszendőbe a gyökere sem.  

A csírák jótékony hatását már többen felismerték, és apró műanyag dobozokban megjelentek a multik polcain, aranyáron. Ha rendszeresen szeretnénk fogyasztani csírákat, inkább próbáljuk meg magunknak megtermeszteni őket. Mutatom, hogyan! 

Mire van szükség a csíráztatáshoz? 

Egy csíráztató edényre, csíráztatásra szánt magokra, vízre és türelemre. Az egészségünk érdekében csak kifejezetten bio, csíráztatásra szánt magokkal dolgozzunk! A magokat érdemes bioboltban keresni, de nekem már sikerült csomagolásmentes üzletben is vennem.  A saját, négy részes kémiai csíráztató edényemet – ez a csíráztatás alapja – sikerült másodkézből beszereznem. Sokfajta anyagból készült tálat lehet találni az interneten. Én a természetesség híve vagyok, így maradtam a kerámiánál. A csíráztatásra szánt edények általában úgy épülnek fel, hogy az emeleteken a lévő tálak alja lyukas, a legalsó tál pedig arra szolgál, hogy felfogja a lecsepegő vizet. 

A csíráztatásnak számos előnye van. Például az, hogy minden csíra egy apró „vitaminbomba”, amit pár nap alatt alacsony energiabefektetéssel megtermelhetsz magadnak télen-nyáron. Nincs szükség kertre, sőt, elég egy tányérnyi helyet feláldozni a konyhapulton. A csírák roppant egészségesek. Kalóriában szegény, rostban azonban gazdag, tápláló, minőségi ételek. S azt sem szabad elfelejteni, hogy csíráztatás közben megfigyelhetjük a növények fejlődését, a természet csodáját! 

A csíráztatás lépései nagyon egyszerűek, gyerekekkel is könnyen kivitelezhetőek! Először a magokat egy éjszakán át áztatjuk bő hideg vízben. Másnap a magokat a csíráztató tálba helyezzük szellősen és naponta 1-2 alkalommal friss vízzel meglocsoljuk. Ilyenkor általában 0,5-1 dl vizet öntök a legfelső tálba és hagyom, hogy az emeleteken keresztül csepegve az alsó tál gyűjtse össze a maradék vizet. Így mindegyik tálon végigfolyik a víz és minimális mértékben a kerámiaedény is beissza azt A tálat végig a konyhapulton tartom, az edény emeleteit pedig gyakran cserélgetem, hogy jól szellőzzenek a csírák, és egyenlően érje őket fény és árnyék. Vigyázzunk, hogy az alsó tál tartalmát mindig öntsük ki locsolás előtt, például egy szomjas szobanövényre! Magtól függően 2-4 nap alatt fogyasztásra készen állnak a csírák. Amint van egy 0,5-1 cm-es nagyságú csíra a tálon, onnantól érdemes őket fogyasztani. Hűtőben több napig tudjuk tárolni a csírákat, de nem érdemes sokáig várakoztatni őket. 

Ajánlom szendvicsekhez, húsokhoz, salátákhoz, vagy csak ehető dekorációnak a tányérunkra. 

Jó csíráztatást!

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Szabó Fruzsina Magdolna

természetvédelmi mérnök

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök-hallgató, az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportjának titkára, önkéntes madármentő

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!