Zero waste sorozat II. rész: A zw életmód első alapelve - Future of Debrecen

Zero waste sorozat II. rész: A zw életmód első alapelve

Előző cikkünkből megismerhettétek Bea Johnson könyvét és munkásságát, most pedig folytatásként az általa használt zero waste alapelvekről fogunk beszélni. 

A hulladékmentesség 5 alapelve piramisként is értelmezhető. Ezt látjátok ezen a képen is.  Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy miért nem az újrahasznosítás van a piramis alján, hiszen a város tele van szelektív konténerekkel, és mindenki az újrahasznosítás fontosságát szajkózza. Igen ám, de az újrahasznosítás rengeteg energia és idő! Persze, jó megoldás a szelektív hulladékgyűjtés, ha már rendelkezünk egy bizonyos hulladékkal és azt megfelelően szeretnénk kezelni, de nem szabad csak az újrahasznosításra alapozni, mivel kettő lépcsőfok megelőzi azt. Nézzük is ezeket sorba.

Az alapelveket most sorban górcső alá vesszük. Ez a cikksorozatunk első része, amikor is a legalsó piramislépcsőt vizsgáljuk meg.

Az első az Utasítsd vissza! lépcső. Ez elméletben egyszerű, de gyakorlatban már kevésbé. Lényegében azt jelenti, hogy mondjunk nemet mindenre, amire nincs szükségünk, vagy csak rövid ideig tesz jó szolgálatot.

Igazából rengeteg mindenre nincs szükségünk, amiket kapunk.

A hétköznapi témánál maradva egyáltalán nincs szükségünk a rengeteg nejlonzacskóra, amit egy-egy vásárlás során kapunk. Ez szinte minden egyszerhasználatos műanyag eszközre igaz. Ezekre – a túl hamar szemétté váló tárgyakra – érdemes alternatívát keresni, de csak akkor, ha amúgy tényleg használnánk azt hosszú távon is. Gondolok itt egy vászontáskára, ami kiváltaná a nejlon táskát. Kifejezetten veszélyes terep lehet egy konferencia vagy üzleti találkozó, amikor rengeteg kéretlen ajándékcsomagot, tárgyat kapunk, és azt kell visszautasítanunk. Nem is beszélve a névjegykártyákról! Jó tipp lehet, hogy az elérhetőségeket csak lefényképezzük, és a kártyát nem visszük magunkkal.  Az ingyenes promóciós termékek esetében szerencsére egyre több cég próbál meg értelmes, jól használható logózott ajándéktárgyat adni, mint például kulacsot vagy újrahasznosított papírból készült füzetet. De ezt is csak akkor fogadjuk el, ha valóban szükségünk van rá. Persze mondhatjuk, hogy benne volt az árban, hogy a hotelban kapunk mini pipere cuccokat, de valóban szükségünk van rá? 

Úgy gondolom, megér annyi áldozatot a földünk védelme, hogy ezekre a termékekre nemet mondunk. Ráadásul a rend megtartása is egyszerűbb, ha kevesebb a felesleges holmink.

A postaládánkba kéretlenül bedobott reklámanyagokról is ejtsünk pár szót. Tipp: érdemes a postaládánkon feltüntetni, hogy nem kérünk szóróanyagot. Ehhez számos matricát találunk az interneten. Ha szeretnénk magunknak kinyomtatni egyet, akkor ezeket is nyugodtan használhatjuk:

(A nyomtatásnál figyeljünk arra, hogy takarékos módot és lehetőleg újrahasznosított papírt használjunk! S, hogy ne pocsékoljunk el egy fél vagy ¾-ed lapot, nyomtathatunk több darabot a matricákból, és felajánlhatjuk szomszédainknak is.)

Az ingyenes “kacatok” és az egyszerhasználatos eszközök mellett egy harmadik szempont is megjelenik. Itt nem csak másnak, hanem önmagunknak is nemet kell mondanunk. Nemet kell mondanunk például a felesleges csomagolásra. A szokás, hogy egyenként duplán csomagoljuk az uzsonnát, teljesen felesleges és nem fenntartható. Érdemes alternatívát keresni, például egy uzsonnás doboznak használni egy ételest, ami jó eséllyel már van is otthon, vagy „újraszalvétát” készíteni, beszerezni. A boltban, üzletben, a piacon is nemet kell mondanunk, ha valamilyen termék nem megfelelően van csomagolva. Minél többször mondunk nemet és jelezzük a gyártó felé, annál hamarabb történik változás. A piacon akár másodpercek alatt történhet változás, hiszen a felesleges zacskót nem kapjuk meg, és lehet, hogy más vásárlók is követik majd a példánkat, esetleg kapunk pár forint kedvezményt. Nagyobb cégeknek azonban több idő változtatni, ha változásra adják a fejüket. Ez általában akkor következik be hamarabb, ha elegen jelzik a gyártó felé a problémát. 

A következő részben a Csökkentsd! lépcsőfokról fogunk beszélni, akkor is tartsatok velünk! 

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

a Debreceni Gönczy Pál Általános Iskola intézményvezető helyettese

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Szabó Fruzsina Magdolna

természetvédelmi mérnök

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök-hallgató, az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportjának titkára, önkéntes madármentő

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Szalacsi Árpád

a Nyírerdő Zrt. vezérigazgatója

Csatlakozz hozzánk!