Avarégetési kisokos, avagy: miért ne? - Future of Debrecen

Avarégetési kisokos, avagy: miért ne?

Duzs László

Elfáradt a nyár. Amikor reggel kitesszük a lábunkat az ajtón, már egyre kevésbé opció a vékonytalpú vászoncipő. Ezt tudja a kert, a benne élő növények is. Az ősz már nem csak az ajtón kopogtat, már fészket rakott a természetben. A megsárgult levelek hullani kezdtek és mint minden évben, most is előkerült hazánk egyik legnagyobb természetvédelmi problémája: az avarégetés.  

Habár a január 1-jétől érvénybe lépett szabályok szerint országszerte tilos az avar és a zöldhulladék égetése, sajnos sokan gyakorolják még.  Bár országos szinten – a koronavírus-járvány okozta átmeneti időszakban – még nem él az avar és a zöldhulladék égetésének év elejére kitűzött teljes tilalma, az önkormányzatok helyi szinten betilthatták azt.

A kertben képződő zöldhulladék azonban nem fog ebbe a kategóriába tartozni, hiszen a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről 27. §-a szerint lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos, és ettől eltérni önkormányzati helyi rendeletek alapján sem lehetséges.

Debrecenben az égetés tilalma van érvényben. Aki megszegi e jogszabályt és mégis elégeti a kerti hulladékot a kertben, az 100.000 Ft-os bírságot is kaphat.

A zöldhulladék kategóriájába a kertben vagy kertészeti tevékenység során képződő növényi eredetű hulladék tartozik, melyek jellemzően növények nyesedékei, elszáradt zöldek, gallyak, illetve levelek. 

Jó tudni, hogy a zsákokban összegyűjtött avart az AKSD Kft. ingyen elszállítja és hasznosítja azt. 

Egy 2021-es felmérés rávilágított arra a tényre, hogy – a megkérdezett 3000 fő válaszai alapján – a magyar lakosság közel fele (46%) nem ismer alternatívát az avarégetésre. Pedig mennyivel esztétikusabb egy komposztáló láda, mint egy tűz által kiégetett folt a gyepen? A helyigénye is közel megegyezik. Égetéssel azonban azt a tápanyagot füstöljük el, amelyért később virágföld, vagy tápoldat formájában fizetünk. A felmérésben a válaszadók közel negyede évente kétszer rak tüzet, azonban a „sok kicsi sokra megy” elve alapján sok kisvárosban rosszabbá vált a levegőminőség, mint fővárosunkban. Az égetést pártolók egyik legerősebb érve a diófúró légy terjedésének megakadályozása, illetve az, hogy a diófalevelek nem komposztálhatók.

A válasz pedig egyszerű: a diófa levele komposztálható. Az emberek többsége idegenkedik a diólevél komposztálásától, hiszen olyan allelokemikáliákat tartalmaz, amik hatással vannak a növények növekedésére, ezáltal károsan hatnak az általános komposztra. Egy tanulmány viszont kimutatta, hogy a helyes komposztfejlődés során a diólevél 9 hónap alatt elveszíti e kedvezőtlen hatását. Érdemes azonban külön halomban komposztálni. A diófúró légy ellen pedig okszerű növényvédelemmel lehet védekezni. 

Érdemes tehát a leveleket meghagyni a komposztba, de ha nincs meg a kellő elszántságunk, az sem baj: az AKSD Kft. továbbra is ingyen szállítja el a leveleket zsákos formában.

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

a Debreceni Gönczy Pál Általános Iskola intézményvezető helyettese

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Szabó Fruzsina Magdolna

természetvédelmi mérnök

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök-hallgató, az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportjának titkára, önkéntes madármentő

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Szalacsi Árpád

a Nyírerdő Zrt. vezérigazgatója

Csatlakozz hozzánk!