Egy napunk Stanzban - Future of Debrecen

Egy napunk Stanzban

Duzs László

-a Smart Rural 21 Workshop tapasztalatai –

A kétlakiság egyik legnagyobb előnye, hogy egy város és egy falu életében is jelen tudok lenni. Így volt ez most is a Smart Rural 21 workshopján, Stanzban (Ausztria). Negyed 7-kor találkoztam Olaszfa első emberével, akivel egyenesen Ausztria felé vettük az irányt a már említett workshopra. A projektben – bár nem most kezdődött –, a falu sikeresen pályázta meg a részvételt, és ugyan ebben a szakaszban még nem volt lehetőségem részt venni a munkában, bízok benne, hogy én is zöldíthetem majd a falu jövőjét. De ne szaladjunk ennyire előre… Ausztria gyönyörű! Mindig szerettem az olyan környezetvédelmi témájú dokumentumfilmeket, amelyek jó példákat mutatnak be, és most én is egy ilyen helyzetben találtam magam. Utolért a „megérkezés élménye”. A program helyszíne Stanz városa volt. Korábban érkeztünk a tervezettnél, így körbe tudtunk nézni a falu szívében. Láttuk a nemrég felépült gátat, melynek mérete irreálisan nagynak hatott az alatta csörgedező patakhoz képest, majd egy biomassza-erőműre lettünk figyelmesek. A hideg idő és a komposztálódás során felszabaduló hő okozta gőz nagyon látványossá tette az egyébként is elragadó látképet. És ez még csak a kezdet volt! Érkezésünkkor rögtön kezdetét vette első programunk, melynek során minden résztvevő náció bemutatta a saját települését: Ansó (Spanyolország), Remetea (Románia), Stanz (Ausztria), Šentviška Gora Plateau (Szlovénia), Virtsu (Észtország), Olaszfa (Magyarország), Mukařov (Csehország). Minden vidéknek megvolt a maga büszkesége és a bemutatkozás során elmondták nekünk terveiket, nehézségeiket, melyek között megannyi hasonlóságot véltem felfedezni. Az emberek elvándorlása a kistérségekből, a torzuló korfa, a vidéki munkahely és a munkaerőhiány szinte kivétel nélkül jelen voltak a résztvevők problémái között.

De a problémák mellett az erősségeiket sem feledték el, és miközben hallgattuk az előadókat, én bővítettem a „bakancslistámat”. A következő programelem során három részre oszlottunk. A közösségépítés témakörében az úgynevezett energiaközösségeket mutatták be mint jövőbeli elképzelést, és esetleges választ az energiaválságra. A „smart grid” rendszerben minden résztvevő rendelkezik egy saját, megújulóenergia-állomással. A saját fogyasztás és a felesleg megosztása teszi ezt közösségivé. A második fordulóban górcső alá vettük Stanz energiaellátását. A falu szélenergia-hasznosításában a délutáni program során még jobban elmélyülhettünk. A harmadik és egyben legkedvesebb állomás egy bolt volt, ahol a helyi termékek történetét fotókon láthattuk. A bolt sajátos módon védi a hazai termékeket. Egy fotós csapat azonos stílusban örökíti meg az összes termelőt a termékeikkel együtt otthoni környezetben. Mindenütt mosolygós arcok! Látszik, hogy szeretik azt, amit csinálnak. A bolt épületének másik része pedig otthont ad fiataloknak és idősebbeknek. Azért is fontos ezt kiemelni, mert azok az idősek laknak ott, akik valamilyen okból kifolyólag egyedül élnek és társaságra vágynak. Velük szemben pedig azok a fiatalok, akiknek szükségük van/lehet segítségre (például kisgyermekesek). A nap felénél jártunk, amikor elkezdtük a terepi programokat. Megnéztük a helyi szélerőmű-parkot, amelyben 100 méter magas, 40 méteres lapátokkal rendelkezdő erőműveket láttunk.


Tudtátok, hogy egy ilyen méretű szélgenerátor akár 4 méteres oldalirányú kilengéssel is dolgozhat, és átlagosan 25 évig működik? Az utolsó állomásunk a már említett gát volt. A kis patak veszélyesebb, mint az első látásra gondolnánk. A gát tőle védi meg a falut. A heves esőzések következtében akár 6 méteres árhullámok is kialakulhatnak egy-egy áradáskor, és ez korábban óriási problémákat okozott a község életében. Tényleg nagyon nehéz elhinni, de az 5.000 köbméteres víztároló is csak 10 órás védelmet tud biztosítani a lezúduló víztől. Grátisz program volt egy újrafelhasználásra szánt termékeket árusító bolt meglátogatása, ahol a „ha hozol, vihetsz” elv alapján én is sikeresen megkaparintottam egy igazi stájer népviseletet. Egy szó, mint száz: Stanz mert nagyot álmodni és nem fél megélni azt. A falvakban óriási potenciál van!

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!