A Föld népessége rohamosan növekszik. Ezzel párhuzamosan az energia és a természeti erőforrások felhasználása is egyre nagyobb méreteket ölt, amit a keletkező hulladékok és melléktermékek mennyiségének fokozatos növekedése kíséri. Az előzőek mellett az urbanizáció, az életszínvonal-növekedés és a gazdasági fejlődés következtében az 1970-es évek óta folyamatosan több természeti erőforrást használunk fel, mint amennyit a Föld reprodukálni képes. Jelenleg egy év alatt annyit fogyasztunk, amennyinek az újratermeléséhez körülbelül bolygónk méretének másfélszeresére lenne szükség.
Az emberiség „túlfogyasztásának” szemléltetése céljából a Global Footprint Network minden évben kiszámítja, hogy az adott évben mennyi erőforrás érhető el, illetve mennyit képes a Föld megújítani, hogy ellensúlyozza az ember ökológiai lábnyomát.
Ennek megfelelően a globális túlfogyasztás napja az esztendőben azt a dátumot jelöli, amelyet követően az emberiség már többet használt fel a Föld erőforrásaiból, mint amennyit a bolygó egy év alatt megújítani vagy megtermelni képes.
Ahogy a fenti ábrán látható, 1970 körül még éppen annyit fogyasztottunk, amennyi a Föld által megújítható volt. Az utóbbi 50 évben azonban (kisebb mértékű, főleg a válságok és recessziók idején jelentkező csökkenéseket leszámítva) folyamatosan romló tendencia volt megfigyelhető.
A 2020-as év ebből a szempontból kivételesnek számít, ugyanis az elmúlt évben az utóbbi évtizedek legnagyobb „javulását” figyelhettük meg, melynek okai egyértelműen a koronavírus és annak emberi tevékenységre gyakorolt hatásaiban keresendők. A kalkulációk alapján 2020-ban augusztus 22-re esett a globális túlfogyasztás napja – az év hátralévő részét már a „vörös tartományban” töltöttük.
Magyarországon ez a dátum 2020-ban június 14-re esett, amely a világátlaghoz képest bő két hónappal korábbi időpontot jelöl. Ez alapján hazánk esetében a rendelkezésre álló terület több mint kétszeresére lenne szükség a felhasznált erőforrások megújításához.
Az elkövetkező évtizedekben tehát az energia-, a víz- és az élelmiszerigény jelentős emelkedésére lehet számítani, amely komoly kihívás elé állítja a fejlődő és a fejlett országokat egyaránt. A nemzetközi szervezetek felhívják a figyelmet arra, hogy az említett területeket együttesen, egymással összefüggésben szükséges kezelni, vagyis nem állítható fel fontossági sorrend a különböző területek között. Ennek megfelelően a jövőben még inkább megnő az igény a fenntartható modellek iránt az élet minden területén. A kedvezőtlen környezeti jelenségek mérséklésének és lehetőség szerint megszüntetésének kiemelten fontos elemei mind a különböző megelőző intézkedések ösztönzése és megvalósítása, mind a tünetkezelés lehetőségeinek felmérése és támogatása.
További információ: a következő linkre kattintva az összes ország esetében megtekinthető a túlfogyasztás napja: Country Overshoot Days
Szerző: Dr. Gabnai Zoltán
gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász
geográfus, projektmenedzser
jogi szakokleveles közgazdász
okleveles természetvédelmi mérnök
a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója
ökológus
környezetgazdálkodási agrármérnök
a Természettár vezetője
többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó
a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere
kertészmérnök
Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke
biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója
az NI Hungary Kft. vezérigazgatója
természetvédelmi mérnök
tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor
a Debreceni Egyetem adjunktusa
rádiós műsorvezető
kommunikációs szakember
a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense
a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója
önkormányzati tanácsadó
divattervező, környezettervező
Természetvédelmi mérnök
a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója
környezetmérnök, fotográfus
az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője