Ember és természet – a globális túlfogyasztás - Future of Debrecen

Ember és természet – a globális túlfogyasztás

A Föld népessége rohamosan növekszik. Ezzel párhuzamosan az energia és a természeti erőforrások felhasználása is egyre nagyobb méreteket ölt, amit a keletkező hulladékok és melléktermékek mennyiségének fokozatos növekedése kíséri. Az előzőek mellett az urbanizáció, az életszínvonal-növekedés és a gazdasági fejlődés következtében az 1970-es évek óta folyamatosan több természeti erőforrást használunk fel, mint amennyit a Föld reprodukálni képes. Jelenleg egy év alatt annyit fogyasztunk, amennyinek az újratermeléséhez körülbelül bolygónk méretének másfélszeresére lenne szükség.

Az emberiség „túlfogyasztásának” szemléltetése céljából a Global Footprint Network minden évben kiszámítja, hogy az adott évben mennyi erőforrás érhető el, illetve mennyit képes a Föld megújítani, hogy ellensúlyozza az ember ökológiai lábnyomát.

Ennek megfelelően a globális túlfogyasztás napja az esztendőben azt a dátumot jelöli, amelyet követően az emberiség már többet használt fel a Föld erőforrásaiból, mint amennyit a bolygó egy év alatt megújítani vagy megtermelni képes. 

Ahogy a fenti ábrán látható, 1970 körül még éppen annyit fogyasztottunk, amennyi a Föld által megújítható volt. Az utóbbi 50 évben azonban (kisebb mértékű, főleg a válságok és recessziók idején jelentkező csökkenéseket leszámítva) folyamatosan romló tendencia volt megfigyelhető. 

A 2020-as év ebből a szempontból kivételesnek számít, ugyanis az elmúlt évben az utóbbi évtizedek legnagyobb „javulását” figyelhettük meg, melynek okai egyértelműen a koronavírus és annak emberi tevékenységre gyakorolt hatásaiban keresendők. A kalkulációk alapján 2020-ban augusztus 22-re esett a globális túlfogyasztás napja – az év hátralévő részét már a „vörös tartományban” töltöttük. 

Magyarországon ez a dátum 2020-ban június 14-re esett, amely a világátlaghoz képest bő két hónappal korábbi időpontot jelöl. Ez alapján hazánk esetében a rendelkezésre álló terület több mint kétszeresére lenne szükség a felhasznált erőforrások megújításához.

Az elkövetkező évtizedekben tehát az energia-, a víz- és az élelmiszerigény jelentős emelkedésére lehet számítani, amely komoly kihívás elé állítja a fejlődő és a fejlett országokat egyaránt. A nemzetközi szervezetek felhívják a figyelmet arra, hogy az említett területeket együttesen, egymással összefüggésben szükséges kezelni, vagyis nem állítható fel fontossági sorrend a különböző területek között. Ennek megfelelően a jövőben még inkább megnő az igény a fenntartható modellek iránt az élet minden területén. A kedvezőtlen környezeti jelenségek mérséklésének és lehetőség szerint megszüntetésének kiemelten fontos elemei mind a különböző megelőző intézkedések ösztönzése és megvalósítása, mind a tünetkezelés lehetőségeinek felmérése és támogatása. 

További információ: a következő linkre kattintva az összes ország esetében megtekinthető a túlfogyasztás napja: Country Overshoot Days

Szerző: Dr. Gabnai Zoltán

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

a Debreceni Gönczy Pál Általános Iskola intézményvezető helyettese

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Szabó Fruzsina Magdolna

természetvédelmi mérnök

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök-hallgató, az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportjának titkára, önkéntes madármentő

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Szalacsi Árpád

a Nyírerdő Zrt. vezérigazgatója

Csatlakozz hozzánk!