Ha zavar az avar - Future of Debrecen

Ha zavar az avar

Duzs László

– Hová is lett a tavalyi nyár?

– Hol máshol van, ha nem a talpunk alatt?

Az avar nem az ellenséged, hanem egy csodálatos körforgás része. A lombhullató fák évről évre tárják fel a föld mélyén lévő tápanyagokat, részt vesznek a talajképzésben, óvják azt, és még a levegőt is tisztítják. De ez csak néhány több tucat pozitív hatásuk közül. Ősszel lehulló lombjukkal avart képeznek a föld felszínén, védik azt a hidegtől, miközben fontos szerepet vállalnak termékenységének fenntartásában. Hisz a körforgás mindig mozgásban van. És mi erre a bizonyíték? Ha nem így lenne, már nyakig gázolnánk az évmilliók alatt lehullott falevelekben. De az avar nem csak védelmi szereppel bír, hanem kiváló búvó- és táplálkozóhelyet biztosít a kert és az erdő élőlényei számára. 

Persze közterületeken más a helyzet, itt tényleg komoly szereppel bírhat a lehullott falevelek elhelyezése, komposztálása. Ezekben a „mesterséges” rendszerekben másképp biztosított a tápanyagutánpótlás, ám itt is érdemes egy-egy szigetet kialakítani az áttelelő kisemlősöknek.

De nézzünk szét odahaza! Mik a lehetőségeink, ha az avarról van szó?

1.Az avar bizonyos esetekben nem tesz jót a gyepnek, a vastag avartakaró szigetelheti azt, ami párásodáshoz, fényhiányhoz és előbb-utóbb gombás megbetegedésekhez vezethet. Egy szellősebb avartakaró azonban nem csak, hogy védi, de fontos tápanyagokkal is képes ellátni területünket. Jelenlétével diverz élőhelyet hozhatunk létre.

2. Az összeszedett avart  zsákokba gyűjtheted és kiteheted a szemétszállítóknak, akik a megadott időpontban el fogják azt szállítani. Nagyon egyszerű, gyors megoldás, és a gyűjtőzsákok nagy többsége lebomló műanyagból készül. Minden esetre érdemes erre odafigyelni. Mivel ez némi logisztikával jár, így kevésbé környezetbarát, de egy lépéssel már közelebb kerültünk vele egy zöldebb megoldáshoz.

3.  Komposztálhatod is a leveleket. Üss le négy oszlopot, majd vond körbe hálóval. Ebben tudod tárolni az összegyűjtött faleveleket. Csak néha meg kell forgatnod, illetve érdemes keverni is (C:N arány), de a folyamatnak hála, kevés ráfordítással könnyen rendezett kertet varázsolhatsz magad köré. Közben a talajt is javítod, sőt, a virágfölded is elkészítheted.

4. Használhatod talajtakaróként. Fedd be vele az ágyásaidat, különösen azokat, amelyek nem üresek, mert vetettél beléjük valamit. A levelek beengedik a levegőt, s bent tartják a hőt, így a talajban élő hasznos lakók nyugodtan tudják folytatni talajjavító munkájukat hideg időkben is.

5. Halmozd fel a leveleket a fák és bokrok tövében! Így megvéded a talajt a hidegtől, és a friss humusz – ami idővel válik belőle – is jót fog nekik tenni. Ha még marad a fák és bokrok alatt levél tavasszal, távolítsd el, hogy az első tavaszi napsugarak már teljes valójukban érhessék a növényeidet.

6. Csinálj sünimenedéket! A sünök telelésénél létfontosságú, hogy védett, biztonságos helyet találjanak. A kertben hagyott avarkupacok pedig tökéletes védelmet biztosítanak számukra.

7. Az avar egy részét érdemes lehet a sövényed alá tenni. Egyrészt megóvja a sövényt a fagytól, másrészt kitűnő tápanyag lesz belőle a lebomlás után.

8. Használd fel a legszebb leveleket dekorációként. Nekem idén ez is bakancslistás!

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Szabó Fruzsina Magdolna

természetvédelmi mérnök

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök-hallgató, az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportjának titkára, önkéntes madármentő

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!