Pá-pá, egyszer használatos műanyag - Future of Debrecen

Pá-pá, egyszer használatos műanyag

Duzs László

Az Európai Bizottság adatai szerint a tengerekbe kerülő szemét 80 százaléka műanyag. Ez az óriási tömegű hulladék felgyűlik a tengereken, óceánokon, és igazából bárhol. A legnagyobb mennyiségében mégis a nagy csendes-óceáni szemétszigeten végzik. Habár nem szegélyezünk közvetlenül óceánt, mi magunk is felelősek lehetünk, hiszen folyóvizeink szennyezésével közvetett úton mi is ezt a szemétszigetet gyarapítjuk – ha helytelen döntést hozunk. Fontos azonban megjegyezni, hogy általánosságban nem a műanyaggal, mint anyaggal van baj, hanem az egyszer használatos, eldobható műanyagtermékekkel, ezen belül is főleg azokkal, amelyeket nem hasznosítunk újra. Átfogó problémamegoldásra van szükség, melynek a legutóbb elfogadott 301/2021. (VI. 1.) Korm. rendelet is a része. 

Előzmények

Az EU 2019 májusában elfogadta azt a bizonyos egyszer használatos műanyag termékek tiltására vonatkozó irányelvet, amelynek a nemzeti jogszabályokba való átültetését 2021-ig várja el a tagállamoktól. A jogszabály által korlátozott használatú műanyagok az összes tengeri szemét 70 százalékát teszik ki.

A 301/2021. (VI. 1.) Korm. rendelet értelmében nem lehet majd forgalomba hozni az alábbi egyszer használatos műanyagtermékeket:

  • fültisztító pálcika;
  • evőeszköz (villa, kés, kanál, evőpálcika);
  • tányér;
  • szívószál;
  • italkeverő pálcika;
  • léggömbökhöz – kivéve az ipari vagy más, foglalkozásszerű felhasználásra szánt ballonokat, valaminta fogyasztók számára nem értékesített alkalmazásokat – rögzítendő és azokat tartó pálca, beleértve a léggömböt a pálcához rögzítő szerkezetet;
  • expandált polisztirolból készült ételtároló edény, azaz ételtartó, különösen doboz tetővel vagy anélkül, amely olyan étel tárolására szolgál, amely azonnal fogyasztható helyben vagy elvitelre, illetve fogyasztása általában az edényből történik, vagy készételként fogyasztható, azaz további elkészítést, különösen főzést, forralást vagy melegítést nem igényel, beleértve különösen a gyorsételekhez vagy egyéb készételekhez használt ételtároló edényt, kivéve az italtárolót, tányért és tasakot, valamint az ételt tartalmazó csomagolást;
  • expandált polisztirolból készült italtároló, beleértve a kupakját és a fedelét is;
  • expandált polisztirolból készült italtartó pohár, beleértve annak tetejét és fedelét is;
  • könnyű műanyag hordtasak, amelynek falvastagsága 15 mikron feletti, a biológiailag lebomló műanyagból készült kivételével. A nagyon könnyű műanyag hordtasakok, úgy fest, hogy maradhatnak – ezek falvastagsága 15 mikronnál kevesebb, és felhasználásuk higiéniai célokat szolgál, vagy amelyeket ömlesztett élelmiszerek elsődleges csomagolására használnak, így csökkentve az élelmiszerpazarlást.
  • oxidatív úton lebomló műanyagtermékek (ezek olyan adalékanyagokat tartalmazó műanyagok, amelyek oxidáció révén a műanyag mikroméretű részecskékre történő széttöredezését vagy kémiai lebontását idézik elő).

2023. január 1-ig kapott haladékot a nem expandált polisztirolból készült italtartó pohár, azután ennek is tilos lesz a forgalomba hozatala.

Bizonyos termékekre a rendelet hatálya nem terjed ki, így például a kisgyermekeknek készült poharakra vagy az orvostechnikai eszközként használatos szívószálakra és pálcikákra.

A cél egyértelmű, azonban a megoldás sokrétű. Ami biztos, hogy hosszútávon mindenképp szükséges fogyasztási szokásaink átformálására, hiszen a műanyagok használatának csökkentése alapvető fontosságú. A műanyagok helyettesítése számos problémát felvet. A legtisztább megoldás a papír és a fa használata volna, de e termékek előállítása és szállítása is jelentős többletterhelést jelent a környezet számára. A lebomló műanyagok használata csak akkor lehet jó megoldás, ha ipari komposztálóba kerülnének, mivel a kommunális hulladékokkal együtt gyűjtve nehezen bomlanak le. A körkörös gazdasági modellhez leginkább a visszaváltható termékek és csomagolóanyagok használata illeszkedne, ez azonban számos területen nem alkalmazható (vendéglátás, élelmiszeripar).

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Szabó Fruzsina Magdolna

természetvédelmi mérnök

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök-hallgató, az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportjának titkára, önkéntes madármentő

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!