Ha mézest sütünk, általában karácsony előtti időszakban tesszük. Valahogy karácsonyi süti lett a mézeskalács.

Pedig Debrecenben nagy kultusza van a mézeskalács készítésének. Mindegy, milyen évszak van, nincs vásár mézeskalácsos nélkül.

Hagyományosan háromféle mézest is készítettek, melyek közül a leggyakoribb az ütőfás mézes volt. Ennek tésztáját mézből, cukorból, rozs- és búzaliszt keverékéből készítették. Az ütőfa nem más, mint egy keményfába vájt minta, amit valamikor kézzel készítettek. Ezzel formázták a tészta felszínét. A leggyakoribb minták: huszár, kakas, szív és tányér voltak.

A barna mézes főtt mézzel, tojással, fűszerekkel készült, amit puszedli vagy stangli formájúra sütöttek. 

A fehér mézes tésztája cukorsziruppal készült, fém szaggatóval formázták és színesre festették, írókázták. Ez volt a vásárfia, amit ajándékba vittek a debreceni vásárokból. A legkelendőbb a tükrös szív volt.

Mézest sütni bármikor érdemes! Kezdjük puszedlivel.

1. nap 

Készítsük elő:

Száraz hozzávalók: 50 dkg liszt (BL55), 15 dkg kristálycukor, 1 ek szódabikarbóna, fahéj, fűszerek ízlés szerint, pici só

Nedves hozzávalók: 1 dl langyos méz, 15 dkg olvasztott vaj (vagy margarin), 1 egész tojás

További adalék szükség szerint: 1 dl tej

Állítsuk össze a tésztát:

A száraz hozzávalókat egy nagy tálban keverjük össze. Adjuk hozzá a nedves hozzávalókat, és kezdjük el összegyúrni (kézzel vagy géppel) apránként hozzáadagolva a tejet.

Figyeljünk az adagolásra, mert a liszt, a méz, a vaj, a tojás minősége határozza meg, mennyi szükséges belőle!

Addig gyúrjuk, míg szépen leválik a kezünkről. Ne ijedjünk meg, ha eleinte csupa ragacs. Legyünk kitartóak, csak gyúrjunk, gyúrjunk, ne kezdjük el lisztezni.

Egy éjszakán át a tálat lefedve vagy a tésztát fóliába csomagolva pihentessük a hűtőszekrényben.

2. nap

Most jön a legjobb rész, bátran vonjuk be a családtagokat.

A tésztát gyorsan átgyúrjuk, majd öt részre osztjuk. Egy-egy részből nyolc gombócot (egyenként kb. 3 dkg-os gombóckákat) gombolyítunk. Sütőpapírral borított sütőlemezre tesszük, kicsit tenyérrel lelapítjuk, majd sütőtől függően 180-200 fokos sütőben 10-15 percig sütjük.

Amíg kihűl, mázat készítünk. 1 tojásfehérjét habbá verünk, belekeverünk 10 dkg porcukrot, s ecsettel bekenjük vele a puszedlik tetejét.

Újra várunk, amíg teljesen megszárad.

A család kedvenc étcsokiját gőz felett megolvasztjuk, ízesítjük kevés narancshéjjal, s a puszedlik alját megmártjuk a forró csokiban. Ez a művelet nagy figyelmet, gyorsaságot igényel. Fontos, hogy a csokit folyamatosan az optimális hőfokon tartsuk, s a mártás során az ujjunkkal ne érjünk bele.

Újabb szárítás következik. Ha tárolni szeretnénk, rakjuk fémdobozba.

Jó étvágyat!

Fodorné Magyar Ágnes

Az emberiség évezredek óta kémleli az eget. Figyeli a csillagok járását, a felhőket, a napot, a szelet, az esőt, a fagyot, az olvadást. A sok-sok megfigyelésből tapasztalat, a tapasztalatból tudás lett, mely generációkon át öröklődik.

Meg tudja-e őrizni nemzedékünk az elődök tudását?

Az okostelefon pittyeg, ha a közelemben vihar van. Az okosórán egész nap láthatom, hány fok van, mennyi a páratartalom, honnan fúj a szél, milyen az UV, hazaérek-e míg elered az eső. Nem is kell kinéznem az ablakon, s főleg nem kimenni az épületből.

Mindent tudok. Vagy mégsem?

Elveszünk a részletekben, s elfeleltjük megélni, várni, jósolni az időjárást. Pedig jó játék, szórakozás. Különösen, ha a gyerekeket is bevonjuk. Arra szoktatja őket, hogy folyamatosan figyeljék, megfigyeljék, értelmezzék, feljegyezzék mindazt, amit tapasztalnak a világból. Keressék az összefüggéseket.

Hogyan csináljuk?

– Készítsünk egy naptárt, amelyben bejelöljük az időjósló napokat (lehet digitális is, de az ovis, kisiskolás gyerekeknek jobban bejön egy színes, nyírkálós, ragasztós változat).

– Ismerkedjünk meg az adott hónap jeles napjaival, mit tart róla a hagyomány.

– Lapozzunk előre a naptárban, s jegyezzük be a „jóslat” tartalmát az adott napra vagy időszakra.

– Figyeljük az időjárást, jegyezzük fel a megfigyelést, s a jóslatot is. Segít, ha az összetartozó bejegyzést azonos színnel vagy formával jelöljük.

– Nincs más dolgunk, mint várni, hogy teljen az idő, egészen a jóslat napjáig. Ezen a napon megtudjuk, hogy beválik-e az ősök megfigyelése.

– Az eredményességről készíthetünk évszakonként is és év végén is összesítést. Találunk-e összefüggést? Keressünk magyarázatot!

Jeles napok január közepétől – február közepéig

• Január 18. Piroska napja
  Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy.
• Január 22. Vince napja
  Ha szépen fénylik Vince, megtelik a pince.
• Január 25. Pál napja
  Ha Pál fordul köddel, ember hullik döggel (A maihoz hasonló idő lesz negyven napig).
• Február 2. Gyertyaszentelő
  Ha süt a nap, és a medve meglátja az árnyékát, még negyven napig hideg lesz. Ha hideg van, pláne ha havazik, nagyon hamar itt a tavasz. Ha ma hosszú a jégcsap, jó lesz a kukoricatermés.
• Február 3. Balázs napja
  Ha ezen a napon esik, nyáron jég veri a termést.
• Február 6. Dorottya napja
  Ha Dorottya szorítja (fagy van), Julianna tágítja (olvadás lesz).
• Február 14. Bálint napja
  Ültess fát! Ezen a napon elültetett facsemete hamarabb erősödik. Csivitelnek a verebek, jobb (melegebb) idő közeledik.

A cikksorozatban az Oktatás2030 kutatócsoport oldalán közzétett szakmai anyagok segítségével megismerhetjük a NAT2020-ban meghatározott hét kompetencia területet.

1. A tanulás kompetenciái
2. A kommunikációs kompetenciák (anyanyelvi és idegen nyelvi)
3. A digitális kompetenciák
4. A matematikai, gondolkodási kompetenciák
5. A személyes és társas kapcsolati kompetenciák
6. A kreativitás, a kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciái
7. Munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetenciák

Forrás:

file:///C:/Users/fodor/Desktop/Future%20of%20Debrecen/kiemelt-kompetenciateruletek.pdf

 Letöltés dátuma: 2021.02.21.

A KREATÍV ALKOTÁS, ÖNKIFEJEZÉS ÉS KULTURÁLIS TUDATOSSÁG KOMPETENCIÁI 

A tanuló e kompetenciák elsajátításával képessé válik arra, hogy értékesnek tartsa a kreatív ötleteket és produktumokat, az innovatív tevékenységeket, és önmaga is kreatív alkotásokat hozzon létre egyes tanulási területeken, valamint képessé válik az esztétikai átélésre és az önkifejezésre művészeti eszközökkel. A tanulók megtanulják értékként kezelni, hogy a saját gondolataik kifejezését és mások véleményének befogadását sokféle szempont alapján képesek megvalósítani. 

Ismeret 

A tanuló ismeri Magyarország, a magyar nemzet, Európa és a világ kulturális örökségének fő elemeit. Felismeri, hogy a nyelvek, a hagyományok és a kulturális produktumok miként befolyásolják mások gondolkodását és viselkedését, az egyénnek a világról alkotott elképzeléseit. A tanuló összefüggéseiben látja és értelmezi, hogy a kreatív találmányok, tudományos produktumok, sportolói teljesítmények és művészeti alkotások milyen módon járulnak hozzá a jelenkori mindennapi élet, valamint az életmód alakításához. 

Képesség, készség 

A tanuló olyan készségeket sajátít el, amelyek magukban foglalják a kultúra által felhalmozott tudományos, technikai és művészeti produktumok befogadását, és lehetőséget teremtenek a kreativitás aktív gyakorlására. A kreatív készségek fejlesztését különösképpen ösztönzik az olyan tanulási környezetek, ahol lehetőség nyílik tudományos kísérletek tervezésére és megvalósítására; modellek létrehozására; tények, források felkutatásához kapcsolódva jelenségek újszerű értelmezésére; elméleti és gyakorlati problémamegoldás folyamatában új utak keresésére; művészeti önkifejezésben – mozgásos, zenei, vizuális, nyelvi – aktív gyakorlással történő elmélyülésre, esszék írására, egyéni és csoportos projektfeladatokban történő részvételre, tanulást segítő digitális produktumok létrehozására. 

Attitűd 

A tanuló követendő és ápolandó értéknek tartja a magyar történelmi és kulturális hagyományokat, elismeri hazánk és az emberiség kiemelkedő személyiségeinek, feltalálóinak, tudósainak, sportolóinak és művészeinek eredményeit, alkotásait; elfogadóan viszonyul a kiemelkedő életművekhez, teljesítményekhez, és nyitott azok befogadására. Méltányolja a többségi kultúrától eltérő kultúrákat, árnyaltan gondolkodik a kreatív találmányok és művészeti alkotások értékteremtő és személyes életmódot befolyásoló szerepéről. Értékesnek tartja a kultúra sokféle kifejezésmódja iránti nyitottságot, tiszteletben tartja az alkotásokat, valamint a produktumok létrehozóinak szellemi tulajdonhoz fűződő jogait. 

MUNKAVÁLLALÓI, INNOVÁCIÓS ÉS VÁLLALKOZÓI KOMPETENCIÁK 

A munka világához kapcsolódó kompetenciák birtokában a tanuló nyitottá válik különböző munkakörökre és az azokhoz tartozó szerepek betöltésére, jellemző rá a vállalkozási hajlandóság, a kezdeményező hozzáállás és az új ötletek iránti pozitív attitűd, a jövőbe vetett bizalom, valamint a munkavégzéshez szükséges készségek minőségi szintű kialakítása. 

Ismeret 

A tanuló olyan eltérő helyzetekben szerez tapasztalatokat, olyan eseményeket és lehetőségeket ismer meg a munka világából, amelyek módot adnak arra, hogy jövőjének alakítását, a tanulmányi feladatok során felmerült ötleteit személyes, társas és szakmai tevékenységekben valósítsa meg. Megérti, hogyan alakulnak ki a munkaerőpiaci lehetőségek, miben különböznek egymástól az egyes foglalkozások. Felismeri saját erősségeit és fejlesztendő területeit, tudatosulnak benne a munkavégzéssel kapcsolatos jogi és etikai alapelvek. 

Képesség, készség 

A tanuló olyan készségeket sajátít el, amelyek elősegítik, hogy alkalmazkodni tudjon a munka világát és saját munkakörét, valamint feladatait érintő változásokhoz. A munkavégzésre irányuló felkészülés érdekében az egyéni és csoportfeladatokban képes különböző szerepeket betölteni. Kreativitását, képzeletét, problémamegoldó és kritikai gondolkodását az innovációs folyamatokba történő bekapcsolódással fejleszti. Munkavégzéssel kapcsolatos feladatai során rövid és hosszú távú terveket készít, célokat tűz ki, a tervekben lefektetett feladatsorokat kivitelezi, illetve, ha szükséges, új célokat keres. 

Attitűd 

A tanuló törekszik arra, hogy a változó szerepekhez újító módon és rugalmasan alkalmazkodjon, kritikusan, kreatívan és reflektíven gondolkodjon, megőrizze kíváncsiságát és nyitottságát, kezdeményezzen, és kitartó legyen céljai elérésében. A tanuló felelősséget érez munkavégzésének eredményéért és minőségéért, értékesnek tartja a másokkal való együttműködést, és bizakodva gondol saját jövőjére, az életpályája alakulására.

A cikksorozatban az Oktatás2030 kutatócsoport oldalán közzétett szakmai anyagok segítségével megismerhetjük a NAT2020-ban meghatározott hét kompetencia területet.

1. A tanulás kompetenciái
2. A kommunikációs kompetenciák (anyanyelvi és idegen nyelvi)
3. A digitális kompetenciák
4. A matematikai, gondolkodási kompetenciák
5. A személyes és társas kapcsolati kompetenciák
6. A kreativitás, a kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciái
7. Munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetenciák

Forrás:

file:///C:/Users/fodor/Desktop/Future%20of%20Debrecen/kiemelt-kompetenciateruletek.pdf

 Letöltés dátuma: 2021.02.21.

A GONDOLKODÁS KOMPETENCIÁI 

Az iskola a tanulók tudásalapú világképének kialakításához, valamint a technológiaalapú fejlődés megértéséhez és kritikus értelmezéséhez a tudományos és technológiai gondolkodás kompetenciáinak fejlesztésével járul hozzá. Ezen kompetenciák folyamatos fejlődése magában foglalja azokat a folyamatokat, amelyek meghatározóak a kvantitatív és kvalitatív adatok összegyűjtése, rendszerezése, az információk különböző logikai eljárásokkal történő átalakítása, értelmezése és elemzése terén. A tanuló modellek segítségével gyakorolja a jelenségek közötti összefüggések értelmezését, illetve a rendelkezésére álló adatok és tények kritikai és kritikus mérlegelése, elemzése alapján történő következtetési és döntési folyamatokat.

Ismeret 

A tanuló megismerkedik a matematika, a társadalomtudomány és a természettudomány modelljeivel, valamint adatgyűjtő, adatelemző eszközeivel, módszereivel, az empirikus megközelítés (például kísérlet, megfigyelés, modellezés) alapvető eljárásaival. Az egyes tanulási területeken belül elsajátítja azt a tudást, amelynek alapján azonosítani képes az adat, a tény és a bizonyíték jellemzőit, felismeri a tudományos szempontból helytálló megállapítások és áltudományos állítások közötti különbségeket. A problémamegoldás során alkalmazni tudja az analizáló, szintetizáló és algoritmizáló gondolkodási formákat, valamint az induktív, deduktív és abduktív következtetések szabályait, alkalmazási területeit. 

Képesség, készség 

A tanuló a matematika, a társadalomtudomány és a természettudomány modelljeit és adatgyűjtő, adatelemző eszközeit, módszereit használva készségeket sajátít el a környező világ jelenségeinek megértéséhez. Gyakorolja az e jelenségek megértésére irányuló kérdések megfogalmazását, a tényeken alapuló következtetések levonását és az azokra alapozott döntések meghozatalát. Összetett gondolatokat elemezve felismeri az összefüggéseket, ismeri az együttjárás és az oksági viszonyok közötti különbséget, a kölcsönhatásokat, az alkalmazandó stratégiai lépéseket; ezeket képes verbális és vizuális formában megjeleníteni, felhasználva az információs és kommunikációs technológiák (IKT) nyújtotta lehetőségeket is. 

Attitűd 

A tanuló érdeklődik a tudomány és a technológia különböző területei iránt, felelősen viszonyul ezek kritikai értékeléséhez, szem előtt tartja a biztonsággal, a fenntarthatósággal és a környezeti fejlődéssel kapcsolatos kérdéseket, valamint azok etikai vonatkozásait. Az érdeklődési körébe tartozó területeken motivált a problémák azonosítására, a kérdések megfogalmazására, a bizonyítékok keresésére és értékelésére, a logikus érvelés alkalmazására, a következtetések levonására. A mindennapi életét érintő kritikus helyzetekben megalapozott információkra, tényekre és bizonyítékokra támaszkodó döntésekre törekszik. 

SZEMÉLYES ÉS TÁRSAS KOMPETENCIÁK 

Az iskola feladata, hogy a tanulók iskolai jelenlétének és tevékenységének irányítása és megszervezése során támogassa a hatékony és kiegyensúlyozott társas kapcsolatok, a pozitív énkép, illetve a változásokhoz is alkalmazkodni tudó egyéni életmód kialakításában alapvető jelentőségű készségek megszerzését. A személyes és társas kompetenciák kialakítása során az iskola külön hangsúlyt helyez a testi egészséggel, a szocio-emocionális jólléttel, a biztonsággal, az emberi kapcsolatokkal, a hétköznapi technológiai eszközök használatával, valamint a személyes pénzügyi tevékenységek lebonyolításával és a fogyasztás megtervezésével, megszervezésével kapcsolatos kompetenciákra, valamint azokra a társadalmi kompetenciákra, amelyek fejlődése révén a tanulóban tudatossá válik, hogy mit jelent felelősségteljes állampolgárként élni és a társadalmi élet területein aktívan részt venni. 

Ismeret 

A tanuló azonosítja saját képességeit és érdeklődését, elsajátítja a testi, mentális és érzelmi egészség alapvető ismereteit, felismeri a kockázati és védőfaktorokat, a lehetséges baleseti forrásokat, az egészséget károsító, veszélyes szokásokat, tevékenységeket. Megérti a különböző társadalmakban és közegekben széles körűen elfogadott magatartási és kommunikációs szabályokat. Ismeri a társadalom értékeit és erkölcsi normáit, tisztában van alapvető jogaival és társadalmi felelősségével. Tudja, hogyan keressen tanulási, képzési és életpálya tervezési információkat és támogatást. Felismeri a média befolyását az életmódra, a személyes, a csoport- és a nemzeti identitásra, valamint a közösségi normákra, a fogyasztói szokások irányítására. 

Képesség, készség 

A tanuló megszervezi saját és a társakkal együtt történő tanulását, azt értékeli, a saját vagy a közös tudást megosztja, ha szükséges, támogatást kér. Megtervezi saját életpályáját; tanulási, életpálya- és jólléti célokat tűz ki, valamint belső motivációját folyamatosan alakítja, fejleszti. Napirendet és hosszú távú cselekvési terveket készít, értékeli ezek megvalósulását. Követi a társadalom szabályait és erkölcsi normáit, felismeri az alapvető, illetve saját életével összefüggő társadalmi problémákat, továbbá életkori sajátosságainak megfelelő szinten gyakorolja a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos tevékenységeket. Társas helyzetekben felismeri feladatát, szerepét a csoportban, csoporttagként végez különböző tevékenységeket. Az akadályokból következő válsághelyzetekre megküzdéssel válaszol, alkalmazza az egyéni vagy közösségi krízis- és konfliktushelyzetek kezelésének módszereit, döntéseket hoz, és azok alapján jár el. Kritikus fogyasztói szemléletet és helyes táplálkozási szokásokat alakít ki. 

Attitűd 

A tanuló törekszik saját személyes, társas és testi jóllétének elérésére, valamint az egész életen át tartó tanulás megvalósítására. Élethosszig tartó tevékeny, testileg is harmonikus szokásrendszert alakít ki, amelynek része az egészségügyi tudatosság, a nemek közötti különbségek tiszteletben tartása, a szexuális viselkedéskultúra és a környezet tisztelete. Értékesnek tekinti az együttműködést, az asszertív viselkedést, mások tiszteletét, a kompromisszumokra, lehetőség szerint konszenzusra való törekvést, gondolkodásbeli elfogultságának, előítéleteinek felismerését és megváltoztatását. Felelősséget érez szűkebb és tágabb környezetéért, elkötelezett hazája, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartása iránt. Saját tevékenységeire, élethelyzetére és visszajelzésekre reflektálva reálisan szemléli önmagát, önértékelése pozitív.

A cikksorozatban az Oktatás2030 kutatócsoport oldalán közzétett szakmai anyagok segítségével megismerhetjük a NAT2020-ban meghatározott hét kompetencia területet.

1. A tanulás kompetenciái
2. A kommunikációs kompetenciák (anyanyelvi és idegen nyelvi)
3. A digitális kompetenciák
4. A matematikai, gondolkodási kompetenciák
5. A személyes és társas kapcsolati kompetenciák
6. A kreativitás, a kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciái
7. Munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetenciák

Forrás:

file:///C:/Users/fodor/Desktop/Future%20of%20Debrecen/kiemelt-kompetenciateruletek.pdf

 Letöltés dátuma: 2021.02.21.

KOMMUNIKÁCIÓS KOMPETENCIÁK 

A tanuló a nevelés-oktatás kezdeti szakaszában kommunikációs szándékkal anyanyelvén, majd más nyelven/nyelveken szóban, írásban, valamint digitális eszközök felhasználásával, olyan információcserét folytat, amely a gondolatok, érzések és tények hatékony kifejezését, valamint értelmezését teszi lehetővé. A kommunikáció egyes tanulók esetében alternatív/augmentatív (akadályozott emberek nem beszéden alapuló kommunikációja) kommunikációs módokon valósul meg. Az információcsere a hagyományos vizuális és auditív, valamint a komplexitást új összetételben hordozó digitális csatornák széles körére terjed ki; az interakció a tudományterületek, a művészetek, illetve a társadalmi kontextusok széles skáláján valósul meg. 

Ismeret 

A tanuló ismeri anyanyelvének és más nyelveknek a kommunikációhoz szükséges nyelvi és nem nyelvi elemeit, tisztában van a kommunikáció szabályszerűségeivel, illetve a kommunikációs helyzetek eltérő jellegzetességeivel. Rendelkezik az alapszókincs, a funkcionális nyelvtan és stílusok, valamint a nyelvi funkciók ismeretével, azonosítja a verbális interakció különféle típusait és a különféle beszélt nyelvi stílusok és regiszterek fő jellemzőit. Érti a beszédhang minőségének, az intonációnak, az arckifejezésnek, a testbeszédnek és a gesztusoknak a kommunikációban betöltött szerepét.

Képesség, készség 

A tanuló hatékonyan teremt kapcsolatot és vesz részt interakciókban, helyesen és tudatosan használja anyanyelvét és a tanult idegen nyelve(ke)t. Képes megérteni és megalkotni különböző típusú és stílusú szövegeket, az olvasás eltérő céljaihoz illeszkedő olvasási stratégiákat alkalmaz, és támaszkodik azokra a szövegalkotás folyamatában. Birtokában van az aktív meghallgatás készségeinek. Felismeri és a kontextusnak megfelelően értelmezi az üzenetküldő személy nonverbális jelzéseit a közvetlen és közvetett kommunikációban egyaránt. Meggyőzően érvel, figyelembe véve mások nézőpontjait. Médiatartalmakat, szövegeket és mozgóképes produktumokat alkot, valamint tudatosan használja a digitális technológia kínálta eszközöket, lehetőségeket. 

Attitűd 

A tanuló nyitottan, érzékenyen és kritikusan viszonyul mások véleményéhez és érveihez, illetve konstruktív párbeszéd folytatására törekszik. Tapintatos nyelvhasználó, és tekintettel van a nyelvi megfogalmazások másokra gyakorolt hatására. Fogékony a kulturális különbségekre, érdeklődést tanúsít azok iránt, valamint kíváncsi a különböző nyelvekre, és kiaknázza az interkulturális kommunikációs lehetőségeket. Tisztában van a digitális technológia kínálta eszközök etikus és felelősségteljes használatának jelentőségével. Elkötelezett a nyelvhelyesség iránt; törekszik a nyelv gazdagságát és szépségét érvényesítő igényes kifejezésmódra. 

DIGITÁLIS KOMPETENCIÁK 

A digitális kompetenciák magukban foglalják az információk keresését, felhasználását és az adatok kezelésének készségeit, a digitális platformokon folytatott kommunikációt és együttműködést, a digitális tartalmak létrehozását és alakítását (beleértve a saját használatú algoritmusok megalkotását és a programozást is). Tartalmazzák továbbá a biztonságos eszközhasználatot (beleértve az e-világ lehetőségeinek kihasználásához és a kiberbiztonsághoz szükséges kompetenciákat is), valamint a problémamegoldást. A tanuló digitális kompetenciáit változatos helyzetekben és szerepekben, az iskolai feladatok megoldásában és a mindennapi élet különböző területein, önállóan és másokkal is együttműködve képes alkalmazni céljai megvalósítása érdekében. 

Ismeret 

A tanuló ismeri a legelterjedtebb operációs rendszereket és alkalmazói programokat, a digitális kommunikációs formákat, a problémamegoldáshoz szükséges algoritmusokat, valamint a digitális környezet lehetőségeit és veszélyeit. Tudja, hogyan lehet megvédeni a magánszférát, a személyes adatokat és a digitális identitást. Ismeri a különböző digitális eszközök és hálózatok alapvető funkcióit, figyelembe veszi a digitális technológiák alkalmazásának jogi és etikai alapelveit. 

Képesség, készség 

A tanuló készségszinten alkalmazza az elterjedten használt operációs rendszereket, a szövegszerkesztő, bemutatókészítő, adatkezelő, adatfeldolgozó, grafikus-, hang-, videoszerkesztő, böngésző- és levelezőprogramokat. Ezek felhasználásával információkat keres, gyűjt, tárol, feldolgozást végez, illetve digitális tartalmakat hoz létre, digitális csatornákon keresztül kapcsolatot teremt, kommunikál, és másokkal együttműködve dolgozik különböző feladatokon, a problémák megoldása során algoritmikusan gondolkodik. 

Attitűd 

A tanuló a digitális eszközökben lehetőségeket, a mindennapi tevékenységek támogatását, a jövő fejlődési irányát látja. Minden helyzetben felelősen és etikusan alkalmazza a digitális technológiát. Nyitott és fogékony a digitális eszközök, technológiák és tartalmak iránt, kiaknázza azok lehetőségeit, de kritikusan kezeli az online elérhető tartalmakat, az online kommunikációt és annak résztvevőit.

Laikusként nehéz eligazodni az iskolák honlapján elérhető dokumentumok sorában. Cikksorozatomban szeretnék rávilágítani arra, hogy mit is várhatunk, hová juthat el a gyermekünk, ha végigjárja a köznevelési rendszer 12-13 évfolyamát.

Hazánkban a fő tartalmi szabályozó a Nemzeti Alaptanterv (NAT2020) amiből egy adott évfolyamra csak egy van érvényben. A váltás, mindig felmenő rendszerben történik, a szakaszhatárokon bevezetve az új, vagy módosított Nemzeti Alaptantervet. A 2019/2020. tanévben a köznevelési rendszer minden évfolyama a NAT2012 szabályozása szerint tanult, a 2020/2021. tanévben az általános iskola 1. és 5. évfolyama, a középiskolák 7. és 9. évfolyama a NAT2020, a többi évfolyam a NAT2012 szerint. És ez így lépeget majd évről, évre.

A Nemzeti Alaptanterv alapján szakemberek készítenek Kerettantervet (KET), amelyből van egy állami, s lehetőség van rá, hogy az előírások betartásával különféle intézmény fenntartók saját kerettantervet akkreditáltassanak.

Az, hogy mire is akarjuk nevelni az iskolába beíratott gyermekeket – az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozása -, a Nemzeti Alaptanterv első részében található.

Leírja a köznevelési rendszer értékeit, meghatározza a fejlesztési területeket, s területenként a nevelési célokat. Ezek a leírások, már adnak egy képet arról, hogy milyen nevelő hatásokra számíthatunk az iskolában töltött évek alatt.

A másik nagy terület a különféle kompetenciák fejlesztése, amivel az alaptanterv második része foglalkozik. Hét kompetenciát határoz meg a dokumentum, melyek nincsenek kifejtve, hanem a kerettanterv készítők értelmezése szerint a kerettanterv tantárgyi leírásaiban jelenik meg, hogy egy adott tantárgy, konkrétan mit tud hozzátenni egy adott kompetencia fejlesztéséhez.

Ebből a színes mozaikból összerakni, elképzelni, hogy mit is várhatok majd a gyermekemtől, amikor érettségizik, még a szakembereknek is kihívás.

A cikksorozatban az Oktatás2030 kutatócsoport oldalán közzétett szakmai anyagok segítségével megismerhetjük a NAT2020-ban meghatározott hét kompetencia területet.

1. A tanulás kompetenciái
2. A kommunikációs kompetenciák (anyanyelvi és idegen nyelvi)
3. A digitális kompetenciák
4. A matematikai, gondolkodási kompetenciák
5. A személyes és társas kapcsolati kompetenciák
6. A kreativitás, a kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciái
7. Munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetenciák

A TANULÁS KOMPETENCIÁI 

Forrás:

file:///C:/Users/fodor/Desktop/Future%20of%20Debrecen/kiemelt-kompetenciateruletek.pdf

 Letöltés dátuma: 2021.02.09.

Az aktív, önirányított tanulás kompetenciáinak birtoklásához a tanuló egyéni tanulási útvonalakon, belső motivációval ösztönzött tevékenységekkel, önszabályozó stratégiák alkalmazásával, a tudás aktív konstruálásával jut el. A tanuló az aktív, önirányított tanulás kompetenciáit az élet különböző területein változatos helyzetekben és szerepekben, önállóan, valamint másokkal is együttműködve alkalmazza céljai megvalósítása érdekében. 

Ismeret 

A tanuló tisztában van saját érdeklődési körével, tanulási preferenciáival. Többféle tanulási stílust és stratégiát ismer, tisztában van azok jellegzetességeivel, előnyeivel és hátrányaival. Tudja, hogy tanulási kompetenciái közül melyek az erősségei, és melyek szorulnak fejlesztésre.

Képesség, készség 

A tanuló tanulási célokat tűz ki, tanulási stratégiákat és útvonalakat választ, tanulási terv szerint halad, felismerve a leghatékonyabban alkalmazható stratégiát, ellenőrzi és értékeli a tanulási célok elérését. Metakognitív készségeire támaszkodva, előzetes tapasztalatait hasznosítva alkalmazza a megszerzett tudást különböző helyzetekben és különböző problémák megoldásában. Tanulási tevékenysége során ellenőrzi, értékeli és elemzi önmagát a tanulás folyamatában. 

Attitűd 

A tanuló felismeri, hogy az adott tanulási feladatnak van érdekes, hasznos és/vagy értékes eleme, ezért az esetleges tanulási akadályokat leküzdve nyitottan, érdeklődéssel és kíváncsisággal fordul a tanuláshoz. Kezdeményező a saját tanulási útvonalának kialakításában, felelősséget vállal saját tanulásáért, kitartóan halad tanulási céljai felé.

Az emberiség évezredek óta kémleli az eget. Figyeli a csillagok járását, a felhőket, a napot, a szelet, az esőt, a fagyot, az olvadást. A sok-sok megfigyelésből tapasztalat, a tapasztalatból tudás lett, mely generációkon át öröklődik.

Meg tudja-e őrizni nemzedékünk az elődök tudását?

Az okostelefon pittyeg, ha a közelemben vihar van. Az okosórán, egész nap láthatom hány fok van, mennyi a páratartalom, honnan fúj a szél, milyen az UV, hazaérek-e míg elered az eső. Nem is kell kinéznem az ablakon, s főleg nem kimenni az épületből.

Mindent tudok. Vagy mégsem?

Elveszünk a részletekben, s elfeleltjük megélni, várni, jósolni az időjárást. Pedig jó játék, szórakozás. Különösen, ha a gyerekeket is bevonjuk. Arra szoktatja őket, hogy folyamatosan figyeljék, megfigyeljék, értelmezzék, feljegyezzék mindazt, amit tapasztalnak a világból. Keressék az összefüggéseket.

Hogyan csináljuk?

– Készítsünk egy naptárt, amelyben bejelöljük az időjósló napokat (lehet digitális is, de az ovis, kisiskolás gyerekeknek jobban bejön egy színes, nyírkálós, ragasztós változat).

– Ismerkedjünk meg az adott hónap jeles napjaival, mit tart róla a hagyomány.

– Lapozzuk előre a naptárban, s jegyezzük be a „jóslat” tartalmát az adott napra vagy időszakra.

– Figyeljük az időjárást, jegyezzük fel a megfigyelést, s a jóslatot is. Segít, ha az összetartozó bejegyzést azonos színnel vagy formával jelöljük.

– Nincs más dolgunk, mint várni, hogy teljen az idő, egészen a jóslat napjáig. Ezen a napon megtudjuk, hogy beválik-e az ősök megfigyelése.

– Az eredményességről készíthetünk évszakonként is és év végén is összesítést. Találunk-e összefüggést? Keressünk magyarázatot!

Jeles napok január közepétől – február közepéig

• Január 18. Piroska napja
  Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy.

• Január 22. Vince napja
  Ha szépen fénylik Vince, megtelik a pince.

• Január 25. Pál napja
  Ha Pál fordul köddel, ember hullik döggel (A maihoz hasonló idő lesz negyven napig).

• Február 2. Gyertyaszentelő
  Ha süt a nap, és a medve meglátja az árnyékát, még negyven napig hideg lesz.
  Ha hideg van, pláne ha havazik, nagyon hamar itt a tavasz.
  Ha ma hosszú a jégcsap, jó lesz a kukoricatermés.

• Február 3. Balázs napja
  Ha ezen a napon esik, nyáron jég veri a termést.

• Február 6. Dorottya napja
  Ha Dorottya szorítja (fagy van), Julianna tágítja (olvadás lesz).

• Február 14. Bálint napja
  Ültess fát! Ezen a napon elültetett facsemete hamarabb erősödik.
  Csivitelnek a verebek, jobb (melegebb) idő közeledik.

Fodorné Magyar Ágnes