2024. augusztus 19-én, egy nappal a karnevál előtt, izgatottan indultunk a Karneváli kerékpáros városnézésre. A Past and future programunk minden várakozást felülmúlt. Ezt alátámasztja az a tény is, hogy pár nap alatt beteltek a helyek, és a résztvevők, mint mindig, most is lelkesen érkeztek rendhagyó módon, két keréken, hogy felfedezzék Debrecen történelmi és természeti értékeit, valamint a Virágkarnevál kulisszatitkait.

A programot Erdei Nóra idegenvezető és Váradi Zoltán, a Természettár vezetője és a Zöld Munkacsoport tagja vezette.

A túra során számos érdekességet megtudtunk a Debreceni Virágkarnevál történetéről is, amely az 1900-as évek elejére nyúlik vissza, és 1966 óta évente megrendezésre kerül. Megtudhattuk, hogyan alakult át az évek során a karnevál, és hogy milyen fontos szerepet játszik a város kulturális életében. 

A kerékpározás során érintettük Debrecen legszebb zöld övezeteit is, ahol Váradi Zoltán elkalauzolt bennünket a város természeti csodái közé.

A túra végén egy különleges élményben volt részünk, hiszen ellátogattunk a virágkocsik készítésének helyszínére. Itt mindenkit megelőzően bepillantást nyertünk abba, hogyan készülnek a lenyűgöző virágkocsik, amelyek minden évben a karnevál fő attrakcióját képezik. A mesterek épp az utolsó simításokat végezték a kocsikon, így testközelből láthattuk, milyen aprólékos munkával és kreativitással készülnek ezek a műalkotások.

Ha szeretnétek máskor is velünk tartani, kövessétek a Facebook csoportunkat!

Hozzávalók:

• 7 evőkanál szódabikarbóna
• 4 evőkanál citromsav
• 2 evőkanál kukoricakeményítő
• 2 evőkanál tengeri só
• 2 evőkanál kókuszolaj
• 20-30 csepp illóolaj (a citromfüvet, a borsmentát, a fahéjat és a kakukkfüvet érdemes elkerülni)

Opcionális:

• ételfesték (pl. kék, zöld, piros)
• szárított növények (pl. levendula virág)

Ezeket a lépéseket kövesd! 

Egy nagy tálban keverjük össze a száraz hozzávalókat, ügyeljünk rá, hogy ne legyen vizes a tál vagy a kanál, hiszen a szódabikarbóna és a citromsav miatt a keverék könnyen elpezseghet, mielőtt megköt. Csepegtessük bele az illóolajat is, és jól keverjük össze. Az illóolajok kellemes illatot és nyugtató hatást kölcsönöznek a fürdőbombának. Ügyeljünk arra, hogy bőrkímélő olajat válasszunk, a levendula például tökéletes opció lehet. Olvasszuk meg a kókuszolajat, majd öntsük hozzá a száraz keverékhez. Keverjük össze alaposan, hogy a kókuszolaj egyenletesen eloszoljon benne. Az olaj segít majd összetartani a fürdőbombát és hidratálja a bőrt fürdés közben. Végül adjuk hozzá az ételfestéket a száraz keverékhez. Ha több színt szeretnénk, akkor a keveréket több tálba szedve tudjuk színezni. Akkor kapunk jó állagot, ha egy maroknyi mennyiséget megszorítva, összeáll az öklünkben az anyag. Ha túl száraz, óvatosan permetezhetünk bele vizet, de rögtön keverjük is el benne.

A fürdőbombák a golyó formától lesznek szép kerekek (van direkt fém fürdőbomba készítő forma, de egy kettévehető karácsonyfadísz is alkalmas lehet erre), azonban ha ezzel nem rendelkezünk, akkor egy szilikonos jégkocka formát is bevethetünk. Ha szeretnénk, a formázáskor tehetünk bele szárított növényeket is apróra morzsolva. Ezután fontos, hogy hagyjuk a formázott fürdőbombákat száradni legalább 24 órán keresztül, hogy teljesen megszilárduljanak. A legjobb, ha száraz, hűvös helyen tároljuk őket száradás közben. Ha véletlenül szétesne egy-két fürdőbombánk, akkor egy befőttes üvegbe rétegezve rakva még lehet mutatós és ugyanúgy használható. 

Fürdéskor csak dobjunk egy fürdőbombát a meleg fürdővízbe, és élvezzük, ahogy pezsegve feloldódik, felszabadítva az illatokat, a színeket. A kellemes élményen felül még a bőrt is hidratálja.

Ez az egyszerű, otthoni fürdőbomba recept nemcsak kreatív és szórakoztató, hanem tökéletes ajándék is lehet barátoknak és családtagoknak. Ugye te is kipróbálod? 

A méhviaszos kendő egy olyan környezetbarát alternatíva a műanyag fólia helyett, melyet könnyedén elkészíthetünk mi is otthon. Az elkészült kendőnk szendvicsek és egyéb élelmiszerek csomagolására is alkalmas, például a sajtot is sokáig frissen tartja antibakteriális hatásának köszönhetően. 

Mire lesz szükséged?

• 40×40 cm-es pamut textil (ajánlott 100% pamut)
• Méhviasz lap (kb. 20-30 g)
• Sütőpapír
• Vasaló és vasalódeszka

Hogyan készítheted el otthon te is?

Az anyagot először is mossuk ki, hogy biztosan tiszta legyen, lehetőleg ne használjunk öblítőt. Majd vasaljuk ki és vagy varrjuk körbe, vagy cikk-cakkos ollóval szabjuk körbe. Ezután az anyagot egy sütőpapírra helyezzük, majd a méhviaszt apró darabokra vágva eloszlatjuk a kendőn. Az apróbb darabok gyorsabban és egyenletesebben olvadnak. Fontos, hogy a méhviasz ne legyen túl sűrűn, mert úgy nehéz lesz egyenletesen beolvasztani.  Helyezzünk egy másik sütőpapírt a méhviasszal megszórt textil tetejére. Kapcsoljuk be a vasalót közepes hőmérsékletre, majd lassan kezdjük el vasalni a sütőpapír tetejét. A vasaló hője megolvasztja a méhviaszt, amely egyenletesen eloszlik a textil felületén. Ügyeljünk arra, hogy a teljes textilt átdolgozzuk a vasalóval, hogy mindenhol befedje a méhviasz. Ilyenkor az anyagunk általában sötétebb lesz, a fehér anyag pedig besárgul a viasz színétől. Miután a méhviasz teljesen elolvadt és egyenletesen eloszlott, hagyjuk kihűlni a textilt a sütőpapírok között, ezután távolítsuk el a sütőpapírt. Ha szükséges, további méhviaszt adhatunk hozzá és újra vasalhatjuk.

A méhviaszos kendő most már készen áll a használatra. Jó szolgálatot tehet szendvicsek, sajtok, gyümölcsök és egyéb élelmiszerek csomagolására. A kendő természetes tapadóképessége miatt könnyen formázható az élelmiszerek köré, kezünk melege pedig még rugalmasabbá és formázhatóbbá teszi. Használat után langyos, enyhe szappanos vízben tisztíthatjuk, majd hagyjuk megszáradni. Kerüljük a forró vizet és a durva súrolást, mert ezek károsíthatják a méhviasz réteget. A használattól a kendő kopik, amit könnyen frissíthetünk, ha újra átvasaljuk két sütőpapír között, a hiányzó részeken pedig pótoljuk a méhviaszt.

Te kipróbálod?

A folyamat egyszerű és gyors. Először is, egy éles sniccer segítségével levágjuk a flakon tetejét. Fontos, hogy óvatosan dolgozzunk, hogy elkerüljük a sérüléseket! Miután eltávolítottuk a felső részt, máris kapunk egy nyitott tetejű tartályt, amely tökéletes a növények számára. Annak érdekében, hogy a víz ne álljon meg a kaspó alján, néhány apró lyukat kell szúrnunk rá. Ezt megtehetjük egy hegyes tárggyal vagy akár egy csavarhúzóval is.

Ezzel a módszerrel nemcsak, hogy hasznos tárgyat készítünk a kertünk számára, de hozzájárulunk a környezetvédelemhez is. Az újrahasznosítás révén csökkentjük a hulladék mennyiségét, amely a szemétlerakókba kerülne. Ráadásul, a műanyag tartóssága miatt hosszú ideig használhatjuk a saját készítésű kaspónkat, ami további előnye a környezettudatos megoldásoknak.

Ez a projekt nem csak a környezetvédelem szempontjából előnyös, hanem kreatív elfoglaltságot is jelenthet. Gyerekekkel együtt is elkészíthető, így az újrahasznosítás fontosságára nevelhetjük őket. Az ilyen típusú tevékenységek segítenek abban, hogy jobban megbecsüljük azokat az anyagokat, amelyeket minden nap használunk, és ösztönöznek minket arra, hogy keressük az újrafelhasználás lehetőségeit. Máris egy lépéssel közelebb kerültünk a fenntarthatóbb élet felé. 

2024. április 4-én 36 darab denevérodút, valamint 28 fészekből álló fecskehotelt helyeztünk ki a józsai Klastromparton, és 20 darab őshonos fát ültettünk el.

A Tócó-vízfolyás eredeti, természetes medrének helyreállítása során kiszélesítették, öblöket hoztak létre, így 5000 négyzetméteres új vízfelület jött létre. Józsán a fásítási programban a vízfolyás keleti oldalán 16 ezer őshonos erdészeti facsemetét ültettek el. A faültetés folytatódik: a Klastromparton 20 darab őshonos kőris- és hársfa csemetével járultunk hozzá a revitalizácóhoz.

Dr. Aradi Csaba elmondta: a Civaqua-program által újra megtelt vízzel a Tócó, ami felpezsdíti a környék élővilágát. Megjelentek a visszatérő fajok: törpedenevérek, bagoly- és énekesmadár-félék. A molnárfecske városi környezetben gyakran előforduló faj, kifejezetten kötődik a településekhez. “Nappal a fecskék fogják enni a szúnyogokat, éjszakai időszakban pedig a denevérek, ez egy remek élőhely számukra. Azt lehet látni, hogy már azzal, hogy víz került a mederbe, megjelentek azok a kis élőlények, akiket nagyon várunk.” – emelte ki Aradi Csaba ökológus.

Gyarmati István, a Rónaőrző Természetvédelmi Egyesület képviseletében hangsúlyozta, hogy az egyesület és az önkormányzat közötti kiváló együttműködést erősíti ez a közös akció is.

A fecskeváró odúkihelyezésen és faültetésen Senánszky Petra, többszörös világ- és Európa-bajnok, Világjátékok győztes uszonyos úszó, a Zöld Munkacsoport tagja is részt vett, aki a következő üzenetet fogalmazta meg:

„A medencében minden alkalommal igyekszem a legjobb teljesítményt nyújtani. Adjuk meg a természetnek is a lehetőséget, hogy a legjobbat tudja nyújtani, ezért fontos, hogy fákat ültessünk. A mai faültetés a természet megóvásának fontosságára hívta fel a figyelmet. Fontos számomra a környezetvédelem, ezért is csatlakoztam a Future of Debrecen Mozgalomhoz. Amikor csak tudok, részt veszek az általuk szervezett akciókon.”

Balázs Ákos elmondta, hogy a Környezeti Ellenőrző Rendszer 16 komplex megfigyelő állomásából az egyik épül ki Józsán, a Tócó partján, amely folyamatosan ellenőrzi a levegő, a víz, a talaj állapotát, figyeli az élővilág változását.

A területen  a LIFE IP HungAIRy Program részeként egy tanösvényt alakítanak ki. A Tócó mentén egy 1000 méteres rekortán futópálya áll hamarosan a sportos józsaiak rendelkezésére.

Március végén rádiós nyereményjátékra hívtuk a Best FM hallgatóit, ahol a Nagyerdő varázslatos világával, a fák hasznosságával és a “10 ezer fát Debrecenbe!” programmal kapcsolatosan tettünk fel kérdéseket. Nyolc szerencsés játékos akkumulátoros kerti szerszámot nyert a jó válaszok beküldésével.

A nyereményeket 2024. április 2-án Balázs Ákos alpolgármester, Váradi Zoltán, a Természettár vezetője, Zöld Munkacsoport tag és Tom Taylor, a Best FM műsorvezetője adta át a nyerteseknek.

Debrecen környezetvédelmi programja, a Zöld Kódex 50 intézkedést tartalmaz, amelyek mindegyike hozzájárul városunk zöldítéséhez, a debreceniek életminőségének javításához.

Az egyik legnépszerűbb, a debreceniek által leginkább támogatott zöld intézkedés a faültetési program. A “10 ezer fát Debrecenbe!” programot 2019-ben indítottuk el és idén áprilisban elültetjük a tízezredik fát is. A faültetések azonban itt nem zárulnak le, a tavaszi fásítási program március 22-én elkezdődött, a Zöld Kódexben vállalt újabb 10 ezer fa ültetését is elindítjuk, valamint folytatódik a véderdősítés az Északnyugati és a Déli Gazdasági Övezetben is. Ráadásul a Civaqua-programnak köszönhetően létrejövő kék vízgyűrű mentén egy zöld folyosót is kialakítunk a még zöldebb Debrecenért! 

A játékosoknak nemcsak szórakoztató élményben lehetett részük, hanem a város zöld kezdeményezéseit is megismerhették. Sőt, a kvízjáték nyertesei meghívást kapnak a tízezredik fa elültetésére is.

2024. március 22-én, a víz világnapján elkezdődött a tavaszi faültetési szezon. A cselekvő környezetvédelemre felhívva a figyelmet, a Zöld Munkacsoport, a Future of Debrecen Egyesület és a Zöld Kódex megalkotói közösen ültettek el 22 darab őshonos, kislevelű hársat a Kondoros partján. 

A környezet biológiai sokféleségét vizsgálva számos kutatás bizonyítja, hogy a kék infrastruktúra kiépülése sokkal természetesebb hatásokkal jár, ha fák állnak az adott vízfolyás partján. Így az „Ültessünk 10.000 fát!” programban zöld folyosókat hozunk létre a Civaqua kék vízgyűrűje mellé, oly módon, hogy a Tócó-patak és a Kondoros partjára is facsemetéket ültetünk.

A tavasz folyamán több mint 600 új fa kerül földbe, ezzel az „Ültessünk 10.000 fát Debrecenben!” program lezárul, hamarosan a tízezredik fa is a helyére kerül. Itt azonban nem állunk meg, hiszen a Zöld Kódex egyik legnépszerűbb intézkedése a debreceniek véleménye szerint az “Újabb 10 000 fát ültetünk!.  A fásítási program új elemmel színesedik: közösségi gyümölcsöskertek alakítunk ki a város több területén.

A fásításnak köszönhetően a város levegőminősége és klimatikus viszonyai is jelentősen javulni fognak, jelentősen csökken a szálló por mennyisége. Egy facsemete a lombkoronája levélfelületén 4,5 kg port képes megkötni egy évben. Mivel a városi környezetben a legnagyobb egészségügyi kockázatot a porterhelés jelenti, ezért minél több fa található egy településen, annál hatékonyabb a pormegkötés. A 2019-ben elindított fásítási program 10 000 fája évente 45 tonna portól tisztítja meg Debrecen levegőjét.

2024. március 6-án újból egy izgalmas sétára invitáltuk az érdeklődőket. 

A belvárosi sétán utánajártunk, milyen energiaforrásokat használtak régen a debreceniek, mikor jelent meg a városban a közvilágítás, hogyan változtak a köztereken és a háztartásokban használt fényforrások. Mindamellett a résztvevők megtudhatták, mit termelt a légszeszgyár, vagy, hogy hogyan működött az Auer-égő, illetve arról is szó esett, hogy Debrecen utcáinak közvilágítása takarékos, LED-izzókkal újul meg. A kandelábereket is megcsodálhattuk, miközben megtudtuk, hogyan lehet a fénnyel szennyezni és hogyan tehetünk ez ellen a környezetvédelem érdekében.

A vezetett sétát Erdei Nóra, idegenvezető és Váradi Zoltán, a Természettár vezetője, Zöld Munkacsoport tag tartották.

Köszönjük, hogy ennyien eljöttetek! 

A Future of Debrecen Egyesület működését és szakmai programját a NEAO-KP-1-2023/2-000819 pályázat keretében a Nemzeti Együttműködési Alap, a Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alapkezelő támogatja.

2023 őszén a Future of Debrecen, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének vármegyei tagozata és a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara közösen indította el a JövőMűhely című beszélgetéssorozatot. A pódiumbeszélgetésen mindig az aktuális téma szakértői beszélgetnek Gulyás István műsorvezető vezetésével.

A negyedik JövőMűhely eseményen a fenntartható városi mobilitás volt a téma. Debrecen elsőként készítette el és fogadta el a Fenntartható Városi Mobilitási Tervet, vagyis a SUMP 2.0, ami rövid-, közép- és hosszú távú megoldásokat is kínál a fenntartható forgalomszervezésre.

A pódiumbeszélgetés résztvevői Balázs Ákos, városüzemeltetésért és zöld ügyekért felelős alpolgármester, Oletics Zoltán, a debreceni SUMP projekten dolgozó szakértői csapat képviselője, Iski László, közlekedésmérnök és Varjú Tamás, a MASTIFF Kft. ügyvezetője voltak.

Nézd vissza a szakértők beszélgetését!

A beszélgetésen Papp László polgármester elmondta: az önkormányzati ciklus kezdetén, 2019-ben az a döntés született a városvezetés részéről, hogy a környezetpolitikát magasabb szintre emelik.

Az elmúlt időszakban a város közgyűlése több nagy jelentőségű, több évre vagy akár évtizedekre szóló stratégiai programot tárgyalt és fogadott el, többek között a fenntartható városfejlesztési stratégiát, a közlekedési stratégiát – a SUMP-ot –, amely rövid-, közép-, és hosszú távú programelemeket tartalmaz. 

A Nemzeti Környezetvédelmi Programot 2022 decemberében fogadta el a magyar Országgyűlés, s már erre alapozva kezdődött el a városi környezetvédelmi programjának kialakítása. A program a 2023-2026-os időszakra szól, azonban az előkészítése és bizonyos programelemeinek a megvalósítása már elkezdődött. Többek között megvalósult a Civaqua-program I. üteme, amely ötven éves álmot váltott valóra, továbbá elindult a zöldfolyosó építése az ipari övezetek környezetében.

Balázs Ákos, Debrecen városüzemeltetésért és zöld ügyekért felelős alpolgármestere kiemelte, fontos szempont volt, hogy egy cselekvő közösséget hozzunk létre és a város együtt tudjon megmozdulni a fenntarthatóság és a zöld ügyek érdekében.

Ahogyan prof. dr. Szűcs István, a környezetvédelmi program szerkesztője, a Zöld Munkacsoport tagja hangsúlyozta: ez a kódex nincs kész, és nem is lesz kész soha, mert a környezet folyamatosan változik, amihez alkalmazkodni kell, így a kódexen is folyamatosan frissíteni, azt bővíteni kell. 

A bevezetőket követően a környezetvédelmi program szerzői, a hat témacsoport vezetői ismertették az adott szakterületre vonatkozó megállapításokat, az alkalmazott módszertant, munkamenetet. 

Ezután a meghívottak hozzászólásai, javaslatai következtek, melyek beépülnek a végleges programba.

A feburári közgyűlésen tárgyalja meg és fogadja el a képviselő testület Debrecen  Megyei Jogú VárosTelepülési Környezetvédelmi Programját.

A program készítő, szerkesztői javaslatot tettek a városvezetésnek arra, hogy Debrecen pályázza meg az Európa Zöld Fővárosa címet, hiszen a program megírása során megállapították, hogy a város zöld törekvései kellőképpen innovatívak, az élet minden területére javasolnak zöld megoldásokat, így jó eséllyel sikeres lehet a pályázatunk.

Mint arról már korábban hírt adtunk, elkészült a Zöld Kódex, Debrecen környezetvédelmi programja. Az 50 intézkedéscsomagot tartalmazó kódex 2023 és 2026 közötti időszakra határoz meg környezetvédelmi programokat.

Az év első JövőMűhely pódiumbeszélgetésén ezt a témát vesézték ki a szakemberek, ami már visszanézhető online is. 

A JövőMűhely eseményén Balázs Ákos, Debrecen városüzemeltetésért és zöld ügyekért felelős alpolgármestere, Szűcs Istvánnal és Hamecz Orsolyával a Zöld Kódex szerkesztőjével és társszerkesztőjével, Husi Gézával, a közlekedés és energetika témacsoport vezetőjével, valamint Stündl Lászlóval, a vízrajz és települési vízgazdálkodás témacsoport vezetőjével beszélgetett. A moderátor ezúttal is Gulyás István szerkesztő-műsorvezető volt.

2024. január 26-án rendeztük a harmadik JövőMűhely pódiumbeszélgetését, melynek témája a Zöld Kódex, azaz a város környezetvédelmi programja (KVP) volt. 

Debrecen Zöld Kódexét környezetvédelmi szakemberek és professzorok készítették el, ami jelenleg az ország legátfogóbb és legmodernebb környezetvédelmi programja.  

A kódexen dolgozó szakemberek ízig-vérig debreceniek, ismerik a város lüktetését, mindennapjait és a helyi történéseket. 

Az 50 intézkedéscsomagot tartalmazó kódex a 2023 és 2026 közötti időszakra határoz meg környezetvédelmi programokat.

Az intézkedéseket hatalmas érdeklődés övezi. Ezt az is alátámasztja, hogy a dehir.hu oldalon indított szavazáson pár nap alatt 20 ezer voks érkezett a debreceniektől. Kiderült, hogy a szavazás akkori állása szerint a debreceni Környezeti Ellenőrző Rendszer kiépítése és üzemeltetése, a Vizet a Nagyerdőbe! és az Újabb 10 000 fa ültetése voltak a legfontosabbak a lakosság véleménye szerint. Azonban a program egyik pontja, hogy Debrecen megpályázza az Európa Zöld Fővárosa címet is.

A JövőMűhely eseményén Balázs Ákos, Debrecen városüzemeltetésért és zöld ügyekért felelős alpolgármestere, Szűcs István és Hamecz Orsolya a Zöld Kódex szerkesztővel és társszerkesztővel, Husi Gézával, a közlekedés és energetika témacsoport vezetőjével, valamint Stündl Lászlóval, a vízrajz és települési vízgazdálkodás témacsoport vezetőjével beszélgetett. A moderátor ezúttal is Gulyás István szerkesztő-műsorvezető volt.