A gyermekkori elhízás megelőzését és a felnőttkori elhízás kezelését segítheti a Debreceni, az Ulmi és a Lipcsei Egyetem szakembereinek közös tudományos vizsgálata.

Röszer Tamás, a kutatás vezetője, a Debreceni Egyetem ÁOK Gyermekgyógyászati Intézet gyermek obesitológus kutatója ismertette a hízás mikroszkopikus szintű folyamatait, amiből kiderült, hogy a zsíranyagcsere központi szereplői a sejtek energiatermelő egységei, az úgynevezett mitokondriumok.

A mitokondrium olyan, mint a sejtek „kályhája”, ami zsírt éget, és az elégetésből (lebontásból) hő és energia szabadul fel.

A kutatók azt találták, hogy elhízás esetén az embereknél a mitokondriumok örökítőanyagát a test immunrendszere kórokozónak tekinti és emiatt ellene fordul, megtámadja és így az nem tudja folytatni a zsírégetést. A zsírok így lerakódnak a sejtekben és fokozzák/fenntartják az elhízást.

A kutatók azonban azt is kimutatták, hogy a gyermekek sejtjei olyan mechanizmussal rendelkeznek, ami megvédi a mitokondriumokat és nem tekinti idegennek sőt, támogatja a mitokondriumok növekedését. Ez a védőmechanizmus D-vitamint igényel. 

Amiből az következik, hogyha gyerekként megfelelő a D vitamin ellátottság az később csökkenti a felnőttkori elhízásra való hajlamot. – Fejtette ki a hirek.unideb.hu-nak a kutatás vezetője.

Emlékszem pár éve még azon a híren csodálkoztunk a barátaimmal, hogy a növények kémiai vegyületek révén képesek a kommunikációra egymás között. Talán úgy képzeltem el ezt, mint a vezetékes internetet. Csak a növények esetén a vezeték a gyökereikhez kapcsolódó gombafonalak voltak, a messenger üzenet pedig a magukból kibocsátott kémiai vegyületek. De ha képesek a kommunikációra, akkor emlékeznek is? Ezt vizsgálták a Debreceni Egyetem MÉK Kar Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ kutatói egy nemzetközi tudományos csoport tagjaként.

„A növények helyváltoztatásra ugyan nem képesek és az őket érő környezeti hatásoktól sem tudnak elmenekülni, azonban a túlélésük érdekében szükséges, hogy a környezetből származó stresszhatásokra és információkra reagáljanak.” – mondta a hirek.unideb.hu-nak Dobránszki Judit tudományos tanácsadó, az Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ vezetője. Továbbá kifejtette, hogy a kutatók vizsgálatai szerint a növények olyan molekuláris hálózatokat fejlesztettek ki, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy:

• tanuljanak, 
• kommunikáljanak egymással és a környezetükkel, 
• az őket érő ingerek függvényében döntéseket hozzanak és
• viselkedésüket módosítsák.

– Mindezen folyamatokhoz elengedhetetlen, hogy a növények emlékezzenek, azaz memóriájuk legyen.

Idegrendszer hiányában a növények emlékezőképességüknek alapjait biokémiai és molekuláris hálózatok biztosítják. Így képesek az információt:

• tárolni (megjegyezni),
• előhívni (emlékezni), 
• és szükség esetén törölni (elfelejteni).

Az interjú során Dobránszki Judit kiemelte még, hogy:

• a megszerzett tapasztalataikat a növények képesek átvinni utódaikba, tehát a növényi memória öröklődik.

Ez a kutatás nem csak amiatt jelentős, mert most már tudjuk azt, hogy a szobanövényünk emlékszik arra, hogy megöntöztük-e a héten, avagy sem. Ez a kutatás hozzájárul ahhoz, hogy vizsgálni tudják azt, hogy a növények mennyire tudnak alkalmazkodni például az éghajlatváltozásból fakadó egyre gyakoribb időjárási szélsőséghez. Mindezeken túl a kutatások lehetőséget kínálnak arra, hogy a növényekre ne úgy tekintsünk, mint az élettelen tárgyakra, hanem érző, kommunikáló és emlékező élőlényeket lássunk, amik méltók a gondoskodásra és szeretetre csak úgy, mint minden létező ezen a Földön.

https://hirek.unideb.hu/emlekeznek-e-novenyek

Olyan hihetetlen számomra a gondolat, hogy lehet, hogy a gyermekemnek már nem a mélymulcsos vagy az aquapóniás kertművelés lesz a trendi, hanem az űrben történő növénytermesztés. De vajon már tényleg itt tartunk, és ez a jövő? 

A magyar paprika termesztés tekintetében mindenképp közelítünk a csillagok felé. „A HUNOR – Magyar Űrhajós Program keretében a Debreceni Egyetem kutatói hosszútávú űrmissziók élelmiszer-előállítását kiszolgáló rendszerek kifejlesztésén dolgoznak, a VEGBOX TS elnevezésű kutatásban.” olvasható a Debreceni Egyetem cikkében. Továbbá kiemelik azt is, hogy az egyetem agrár szakemberei a saját nemesítésű paprikafajtákkal azon dolgoznak, hogy az asztronauták a saját maguk által megtermelt, friss, zamatos zöldségeket fogyaszthassák el az űrutazások, illetve -missziók során.

Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az agrárkar több évtizeden át nemesített paprikáját már a Nemzetközi Űrállomáson (International Space Station) tesztelik.

Hogy milyen magyar paprikát ehetnek a jövő asztronautái, azt a Debreceni Egyetem biotechnológiai alapokon működő üvegházában, a Biodrome-ban lehet meglesni, ahol zárt technológiák között termelik a gravitáció nélküli termesztésre esélyes paprikákat. Ezeknek az űrpaprikáknak minden részük hasznosítható pl. a leveleit ember fogyaszthatja el, míg a száruk rovar táplálékul szolgálhat majd.

Az űrnövényneveléssel kapcsolatban még csak annyit tudhattunk meg, hogy a kutatási projekt kiterjedt a magok kezelésére, a palánta nevelésre, a növények gondozására, valamint a termésen kívüli részek feldolgozására.

Így egyelőre nincs részletesebb rálátásunk az űrkertészkedés fortélyaira. De ami késik, nem múlik. Vajon egy hight tech űrkomposzt wc-vel alakítják át az emberi vizeletet vagy ürüléket a növények számára hasznosítható komposzttá, vagy más technológiával oldják majd meg a növények megfelelő tápanyagutánpótlását, hogy az űrbázison megmaradhasson az élet körforgása? Esetleg magfogás technikát alkalmaznak majd a jövő kertészei vagy a magok „MZ/X”-es technikával érkeznek meg fénypostával az űrhajókra a Földről?

Még számos megválaszolatlan kérdés van, de amire már most tanít az űrkertészkedés az, hogy: 

gondolkodjunk zárt rendszerben.

Tekintsünk úgy a kertünkre, mintha űrhajó lenne és minden erőforrásunkat megtartva és megbecsülve gondoskodjunk az élet alapvető feltételéről: az élelem előállításáról. 

Hogy csináld a Föld bolygón?

• Tápláld és óvd a talaj élőlényeit, hogy ők biztosíthassák a növények számára fontos tápanyagokat pl. szántás/ásás/rotálás helyett, takard mulccsal/mélymulccsal a talajt vagy juttass ki rá szerves trágyát/komposztot.
• Ne pazarolj el egy növényi részt sem, amit csak lehet, fogyassz el vagy komposztáld.
• Becsüld meg és őrizd meg mindazt, amit a Föld bolygó nyújtani tud számunkra, hogy ne kelljen az űrben kertészkednünk.

Remélem ezzel a cikkel sikerült felpaprikázni a kedélyeket egy jó kis földi „űrkertészkedéshez”.

Nemrégiben költözhettünk be az otthonukba, azonban eddig a pontig kalandos út vezetett. Az alábbi cikkben szeretném összefoglalni számotokra a házfelújítással kapcsolatos tanulságainkat, tippeket és praktikákat. 

Milyen rejtett hibái lehetnek egy vályogháznak?

A vályogfal, ha jól kezelik, azaz óvják a nedvességtől és hagyják lélegezni, az egyik lehető legjobb választás, mivel természetes alapanyag és igazán jó hőgazdálkodást (nyáron hűvösebbet, télen melegebbet) eredményez otthonunkban mesterséges társaival szemben. 

Felkerestünk egy vályogház-szakértőt, hogy jobban megismerjük a vályogfalak állapotát. Ő falnedvességmérő szenzorral megállapította, hogy hol és milyen okból kifolyólag lehet a ház adott részein nedvesebb a fal. A mi esetünkben az alábbi problémák merültek fel: 

1. Egy törött ereszcsatornából kifolyó esővíz évekig áztathatta a ház sarkát, ami miatt az átnedvesedett és repedésnek indult. Továbbá volt egy fal, ahol egy ereszcsatorna végének rossz elhelyezése okán és a betonjárda szerencsétlen lejtése miatt pont a vályogfalhoz áramlott az esővíz az évek során. 

2. Egy másik fal esetén valószínűleg a radiátorcsőből kiáramló víz áztathatta el a fal egy részét, amely az évek során sem tudott kiszáradni, mert a ház külső oldala (nem szellőző) műgyantás vakolatot kapott.

3. Problémát okozott még, hogy a falak szellőzését akadályozta a több réteg – feltehetően nem lélegző – festék- és tapétaréteg.

4. Végül a vályogfal közvetlen közelében több helyen a nyári hőségben napi öntözést igénylő növényzet volt telepítve, amely okán a növények által fel nem szívott öntözővíz egyből a vályogfalhoz áramolhatott.

Tanulság: Még vályogház-vásárlás előtt hívjatok hozzáértő szakembert. Még akkor is, ha nem tapasztaltok penészedést vagy dohos szagot a házban (mi se tapasztaltunk), attól még nedvesek lehetnek a falak. Ha nedves a fal – a ház hosszú távú fennmaradása érdekében –, komolyabb felújítási munkálatokra kell számítanotok, amivel jó, ha már a ház megvásárlása előtt számoltok.

Hogyan hárítottuk el a vályogházzal kapcsolatos problémákat?

A fentebb részletezett problémák elhárítása érdekében mi az alábbiakat tettük: 

1. Az ereszcsatornát megjavítottuk, és ahol csak tudtuk, a ház falától 5 méterre a zöld növényzetre vezettük el az esővizet.

2. A nedves falakat visszabontottuk a vályogfalig, és Biokay vályogvakolat- és Baumit klímaglett-kezelést követően lélegző mészfesték került rájuk. 

3. A külső falrésznél eltávolítottuk a nem szellőző műgyantás vakolatot. Továbbá a nedves falrészeknél feltörtük a két réteg betonjárdát, hogy a lehető legjobb hatékonysággal tudjon száradni a fal.

Hasznos zöld praktika: Sokkal környezettudatosabb és költséghatékonyabb olyan szerszámot kikölcsönözni a felújítási munkálatokhoz, amit nem használunk minden nap, csak ritkán/alkalmanként. Ráadásul nem foglalja a helyet és nem porosodik nálunk az eszköz. A betonjárda feltöréséhez vésőgépet kölcsönöztünk. A kölcsönzés során kaptunk egy részletes tájékoztatást a gép használatáról, majd letettük a kauciót, ezzel biztosítva a kölcsönbeadót, hogy vigyázni fogunk a gépre. Ezt követi egy rövid dokumentáció (személyes adatok, átvétel ideje, stb.),majd elvihettük a szerszámot. A visszavitel során kell kifizetni az igénybe vett óraszám alapján a kölcsönzést, és ekkor, ha nem esett baja a szerszámnak, visszakapjuk a kauciót. Így mi összesen a vésőgép körülbelül 4 órás használatáért 2500 Ft-ot fizettünk ahelyett, hogy közel 100.000 Ft-os nagyságban beruháztunk volna rá.

4. Végül a házfal 3 méteres környezetéből átköltöztettük a locsolást igénylő növényeket távolabbi pontokra.

Milyen energiatakarékossági praktikákkal kísérletezünk?

Ahhoz, hogy kevesebb teret kelljen felfűteni, álmennyezetet helyeztünk fel, amit 10 centiméterrel lentebb helyeztünk fel a plafonhoz képest. Ez lehetővé tette, hogy minden szobába energiatakarékos, ledes spotlámpákat helyezzük fel.

A padló fóliázást és padloponozást követően – a laminálást megelőzően – tükörfóliát kapott a hőenergia-visszatartás érdekében. 

A kísérlet mindkét esetben abban rejlik, hogy egyelőre még nem tudjuk, elegendő-e az, hogy a vályogfal csak oldalról szellőzik, mivel a laminált padló és az álmennyezet nem légáteresztő. 

Hogyan korszerűsítettük a fűtési rendszerünket?

Arra a döntésre jutottunk, hogy a mai helyzetben a legjobb, ha több lábon állunk és több fűtési lehetőség közül tudunk választani. 

A ház alapból gázzal és kazánnal volt fűthető. A lehetőségekből kifolyólag arra a döntésre jutottunk, hogy felújítjuk a gázos rendszerhez kapcsolódó csöveket és radiátorokat, amelynek köszönhetően azok már kevésbé hőenergia-pazarlóak. Mindezek mellett kiegészítő fűtési egységként a megújuló energiával (biomasszával, azaz fával, brikettel) üzemelő kandalló szolgál. 

Továbbá a ház teljes elektromos vezetékelését meg kellett újítani. Ebből kifolyólag lehetőségünk nyílt arra, hogy a vezetékelést úgy alakítsuk ki, hogy az a későbbiekben alkalmas legyen egy napelemes rendszer bekötésére, amely akár egy hűtő-fűtő klíma üzemelését is támogathatja. 

A házfelújítás rengeteg időt és energiát tud felemészteni. Abban a szerencsés helyzetben voltunk és vagyunk, hogy a családunkban profi szakemberek – mint kőműves és asztalos – vannak, akiknek a segítségével és instrukciói által történhetett a házfelújítás. Remélem, ez a cikk és az abban található praktikák, tanácsok segítséget nyújtanak a házfelújítás útvesztőjében. 

A várandósságom során Lenner-Pittlik Fanni Flóra kísért dúlaként, akitől a sok hasznos, babavárással kapcsolatos információ mellett lelki támogatást is kaptam. Ő vetette fel, hogy az utolsó trimeszteremben szervezne nekem egy blessingway-t, magyarul szülésre bocsátó ünnepet, amit akkor még nem is sejtettem, hogy milyen lelki erőforrást jelent majd számomra az utolsó hetekben. 

Mint ahogyan esküvő előtt a mennyasszony és az őt inspiráló nőismerősei összegyűlnek, és a lányságból asszonnyá válást ünneplik a lánybúcsún, úgy a blessingway–n az asszonyból édesanyává válást ünneplik az esemény résztvevői. Eredetileg a blessingway indián hagyományokra visszavezethető esemény, így az minden érzékszervre ható, szertartásos elemekből épül fel. 

Minden résztvevő olyan ruhadarabot választott erre az eseményre, amely a nőiséget és a természetet szimbolizálja. Magában a dekorációban is hangsúlyt kaptak a nőies színek, mint a rózsaszín, lila, bordó. Körbeültük a gyönyörű kerti virágokkal, virágszirmokkal körbeölelt gyertyás dekorációt, a háttérből gyönyörű halk zene szólt, mint például Palya Bea Hívlak téged című dala.

Már maga a tény, hogy az engem támogató barátnőim miattam jelen vannak az eseményen, megható volt. Aztán kezdetét vette az ünnepség, ami telis tele volt szimbolikus elemekkel. Az első szimbolika a virágos hajdísszel való megkoronázás, amelyet a hajam fésülése, befonása és relaxáló kéz- és lábmasszázs előzött meg. Az esemény során nagy hangsúlyt kapott az érintés: az ölelés, egymás kezének a megfogása – amelynek jelentőségét nem kell bemutatni olyan ember számára, akinek az érintés a szeretet nyelve, mint nekem is.

Az esemény egyik legjelentősebb – és számomra nagyon sokat adó – eleme az volt, amikor egy cetlire felírtuk a szüléssel, anyasággal kapcsolatos félelmeinket, míg egy másik cetlire azokat a gondolatokat, amelyek a félelmek leküzdésében segítenek. A félelmeket tartalmazó cetliket szimbolikusan elégettük, míg a bátorító cetliket útravalóként megtarthattam.

A várandósság során – főleg az utolsó trimeszterben – felerősödnek a félelmek, és ezzel nincs is addig baj, amíg nem hagyjuk, hogy azok úrrá legyenek rajtunk. „Vajon jó édesanya leszek?” „Milyen lesz az én szülésélményem?” „Vajon bízhatok a testemben?”… – kérdések, melyek megannyi félelmet hoznak felszínre. Az én erőforrást adó gondolataim, hogy ott lesz Ő a karjaimban az út végén; illetve, ha a figyelmemet a félelmeim helyett a testem jelzéseire és ösztöneimre fordítom, akkor hozzáférek azokhoz az elemi szinten meglévő információkhoz, amelyek megóvnak, és a számunkra legjobb megoldást teszik hozzáférhetővé. 

A félelmek leküzdéséhez azonban kell a magunkba vetett hit megerősítése, azaz az önbizalom, amelyhez az esemény további elemei is mind hozzájárultak. Minden barátnőm írt egy nekem szóló levelet, amelyben megosztották a velem és az anyasággal kapcsolatos gondolataikat. A levelekben írt őszinte szavak lelkemig hatolva nem csak könnyeket szabadítottak fel, hanem olyan bennem lakozó erőre irányították rá a figyelmemet, amelyet én kevésbé, de ők – kik közel állnak hozzám – tisztán látnak.

Az ünnepség még számos gyönyörű szimbolikájú elemből épült fel, és zárásként azt az útravalót emelném ki, amely során mindenki egy közös piros cérnából karkötőt készített, amelyet a baba megérkezéséig viselnek velem együtt.

A blessingway során végig szinte „harapni lehetett” a szeretetet, és átjárta a szobát egy olyan emelkedett légkör, amely előhozta a mélyről fakadó női erő tudatát, és a minket, nőket átjáró szoros, támogató sorskötelék erejét. Az esemény amellett, hogy nagy erőforrást adott számomra, elősegítette, hogy a figyelmemet a bennünk meglapuló természetes ösztönökre fordítsam, amely tudatalatti késztető erő, s végigvezet az anyává válás útján. Remélem, minden kismama megtapasztalhatja a blessingway felejthetetlen élményét. Köszönöm barátnőimnek és különösen Fanninak, hogy megszervezték nekem ezt a csodálatos eseményt!

Elkészítettem életem első szederszörpjét a kertben szedett szederből. Nagymamám régi receptes könyvei, füzetei között kutatva találtam rá a szederszörp elkészítésének receptjére egy aranyos, újságból kivágott papírdarabon. 

A szörp elkészítéséhez az alábbi hozzávalókat írta az eredeti recept:

• 1 kg szeder
• 8 dl víz
• 1 kávéskanál borkősav
• cukor
• (1 mokkáskanálnyi szalicil: ezt a hozzávalót semmiképp nem akartam beletenni, mert már élelmiszer-ipari fölhasználásra sem engedélyezett a szalicil)

Elkészítés:

1) A szedret kiválogattam, megmostam, majd egy éjjelen át állni hagytam a borkősavas vízben.

2) Másnap leturmixoltam és ruhán keresztül átszűrtem. 

3) Megnéztem, hogy mennyi deciliter levet engedett. Annyiszor 10 dkg cukrot adtam hozzá, ahány dl leve lett (1 literhez 1 kilót). 

4) Lassú tűzön melegítettem, amíg a cukor el nem olvadt.

5) Az újonnan vásárolt üvegeket sütőbe tettem 15 percre 110 fokra, hogy fertőtlenítsem.

Miért vettem új üvegeket? 

Ahogyan azt a 11. FoDCast – Üvegbezárt zamatok adásból is megtudhattuk, a tartósítás sikerét könnyen rontani tudja, ha nem jól záródik a kupakunk. Sajnos otthon nem volt olyan régi üvegem, aminek tökéletesen zárt volna a teteje emiatt beruháztam párra.

Extra tippek:

1) tipp: A feliratozást (műanyag nélkül) papír ragasztószalaggal oldottam meg. A kupakra helyezett textil darabot korábbi szörpös üvegről mentettem meg.

2) tipp: A textil darabot, amit a szeder préselésére használtam, egyből hideg sós vízbe áztattam be mosás előtt. (A sós víz a friss vérfoltot is kiszedi a textíliából.) Áztatás után mosógépbe raktam és olyan tiszta lett utána, mint új korában.

Szeretettel ajánlom a házi készítésű szederszörp receptet! Ha nektek is van bevált szörp receptetek írjátok meg nekem kommentben.

A babavárás során számos olyan dolgot találtam, amivel picit nyugodtabbá, tudatosabbá és zöldebbé tehetitek ti is ezt a csodálatos időszakot. 

A test felkészítése: 

Olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy azáltal, hogy figyeltem testem jelzéseit, alkalmazkodni tudtam a változáshoz. Szimplán azt csinálom, ami jól esik a testemnek, nem bonyolítom túl. Például az étrendem kialakítása során hallgattam a híres „kívánósság”-érzésre. Az első trimeszterben undorodtam az előtte hőn imádott kávétól, de tésztát tésztával ettem volna, majd volt, hogy pár napon keresztül minden nap gumicukrot ettem, amiből kolléganőm szerzett nekem bio növényi alapút. Aztán berobbantak a zöldségek, gyümölcsök, s azóta mindig a szezonális az épp nyerő nálam.

Az első laboros vizsgálatok során minden értékem rendben volt, ettől függetlenül a védőnő azt javasolta, hogy szedjek vitamint. Mivel az egyetemen megtanultam, hogy a mai korban megvásárolható almában nyolcszor kevesebb vitamin van, mint nagymamáink idejében, nem volt kérdés, hogy hallgatok a szakember tanácsára. A GAL babaváró vitamint kezdtem el szedni. A választásom oka, hogy ez a vitamin ökológiai gazdálkodásból származó, természetes, GMO-mentes (genetika módosítástól mentes)  alapanyagokból készül, és a gyártó nem saját, hanem független kutatások alapján fejleszti termékeit. Mindezek mellett törekednek a fenntartható FSC-s papírcsomagolásra és az újrahasznosítható műanyag-csomagolásra.

A testem ápolására, ahogyan már korábban is, természetes alapanyagú olajokat és krémeket használok a magyar Panarom márkától.

A súlygyarapodás miatt elkezdett fájni a hátam, azonban az alábbi apró praktikák segítettek annak enyhítésében: 

• a jóga és a hátizmot erősítő torna, 
• a megfelelő cipő választása (kicsi sarkú cipő),
• az alvás során a combjaim közé tett párna is rengeteget segített. 

A lelki felkészülés:

Az esküvőm napján a fodrászom azt mondta, hogy akkor fogok készen állni az anyaságra, ha annyi szeretet adok magamnak, hogy az már szinte „túlcsordul”. Ez a túláradó szeretet fogja a kis életet táplálni. Valóban: azt követően köszönthetett be nálunk a gyermekáldás, hogy az önelfogadás és önszeretet állapotának egy új szintjét ismertem meg. Szerintem az önelfogadás kulcsfontosságú a várandósság során is, hiszen az első trimeszter során ijesztő tud lenni az, ahogyan változik a test, hogy a hormonok addig nem ismert hatásokat generálnak. De ha elfogadod a változást, csakúgy, mint én, ráeszmélsz arra, hogy milyen csodálatos a női test, milyen gyönyörű, hogy egy emberi élet fejlődik benne, és mennyire felemelő a tudat, hogy egy lélek téged választott édesanyának. Sokan nem mesélnek arról, hogy igazából akkor érted meg azt a fogalmat, hogy „feltétel nélküli szeretet”, ha szülővé válsz.

A lelki fejlődésemhez azóta is nagyon sokat adott Csattos Ilona online-képzése és könyve, hiszen általa egy teljesen új világlátást ismerhettem meg, amit tudom, hogy nem csak a várandósság során, hanem szülőként is kamatoztatni tudok. Mindemellett Frédérick Leboyer Szülés gyöngéden című könyvét olvasom, amely szintén segít megérteni a szülés csodáját. Továbbá részt veszek a DúlaLove szülésre felkészítő tréningen, ahol többek között megismerhetem a szülés alatti beavatkozásokat, a szülő nő és az újszülött jogait, a szülési tervet, a természetes fájdalomcsillapítás módjait. Továbbá szeretnék jobban elmélyedni a hipnoszülés módszerében. Mindezek mellett szeretném megismerni azt, hogy milyen praktikákkal lehet törekedni a pazarlásmentes, zerowaste életmódra a baba érkezése során is. 

Ami viszont eddig a leginkább hozzájárult a lelki felkészülésemhez, az nem más, mint a beszélgetés a várandósságról és a szülés tapasztalatairól édesanyámmal, nővéreimmel és a nemrég édesanyává vált barátnőimmel. Az engem körülvevő nők adják a legnagyobb támogatást és a megnyugtató gondolatokat.

Babaváró kedves események:

A férjem rendhagyó módon lepett meg május 1-jén. Babaváró májuskosarat készíttetett cserepes virágokkal, kék és rózsaszín színekben, mivel ekkor még nem tudtuk a kisbabánk nemét.

Majd kedves eseménynek gondoltuk, hogy játékos módon tudassuk a családdal, hogy a kicsi fiú lesz-e vagy lány, hiszen már mindenki tűkön ülve várta az információt. Ehhez sokan egy műanyag lufit megtöltenek olyan színű konfettivel, ami utal a kicsi nemére, majd ezt kidurrantva lepleződik le a baba neme. Mi azonban környezettudatosság jegyében azt a megoldást választottuk, hogy egy tortát öltöztetünk a kicsi nemére utaló színekbe.

Eszközök a változó körülményekhez: 

A fejembe vettem, hogy nem szeretnék új ruhákat venni a várandós időszakomra. Ez elsőre kihívásnak tűnt, de hála a barátnőimnek, szuper, használt kismamaruhákat kaptam tőlük. Amire esetleg még szükségem volt, azt pedig megtaláltam a használtruha-boltban. A babás eszközök tekintetében sem szeretnék újat venni. Nővérem megőrizte unokaöcséim babaruháit, játékait azért, hogy használhassam, ami hatalmas segítség. Ha valakinek nem áll módjában rokonoktól, ismerősöktől kölcsönkérni babakelengyét, ajánlom a Debreceni Környezetvédők Társasága nevű csapatunk által létrehozott „DKT Csere-bere közösség/Debrecen” nevű csoportot, ahol akár ingyen vagy egy jelképes tárgyért cserébe értékes holmikhoz juthatunk. 

Érdekesség:

A nyaralásunk során számos örömteli meglepetés ért kismamaként. Jóval azelőtt, mielőtt kiderült, hogy kisbabát várok, vettünk jegyeket a firenzei Metallica-koncertre. A rockfesztiválon igazán pozitív élmény fogadott: volt gyerekes szülőknek és kismamáknak fenntartott rész, ahol a zaj és a rezgési ártalmak már nem voltak jelentősek. Itt biztosítottak számomra ülőalkalmatosságot, mindemellett külön zárt épületben található mosdót használhattunk. A koncert végeztével külön kijáraton mehetünk ki, hogy ne a többszázas tömegben kelljen araszolni. Ez a fajta figyelmesség még inkább élvezetessé tette a koncert élményét.

Évi és Laci olaszfai Rejtekhegyén tett látogatásom történetét folytatva szeretném megosztani veletek, hogy milyen érzés az, amikor együtt dobban az életed ritmusa a Természettel.

Ugyan még nemrég kezdték meg új életüket a hegyen, de már most nagyon sok jólelkű emberrel sodorta össze őket a szél (a sok szerencsés véletlenből tudhatod, hogy jó életúton haladsz). Kaptak ingyen sok hasznos eszközt, bútort, ajtót, de ami még különlegesebb: állatokat, köztük Cilit, a bűbájos bocit.

Így hamar megtanultak sok mindent az állattartás rejtelmeiről. Van cicájuk, kutyusuk, kecskéjük és egy páratlan bocijuk. Meglepő, mennyire szociálisak ezek az állatok. Amikor kirándulni indultunk, a kutyusok mellett a két kecske és a boci is velünk tartott. Azt gondolhatnátok, hogy ahányan vannak, annyi felé mennek, de nem így történt. Elek és Eli, a két kecske és Cili, a boci csak akkor maradt le picit a kirándulás során, ha az út szélén egy ellenállhatatlan fűcsomót találtak. Egyébként végig a sarkunkban voltak, úgy követtek.

Csodás ezekkel az állatokkal együtt mozogni és érezni, hogy ők egy nagy család részei. Csak egy kis kitérőt engedjetek meg Cilinek, a tejillatú csodabocinak, akit nagyon megszerettem! Meg vagyok győződve róla, hogy ő valójában fel se fogja, hogy milyen nagy testű, mert amikor először megláttam a délelőtti napsütésben, épp szökdécselve sietett a gazdája felé. Olyan ugrálást és szökkenéseket képzeljetek el, mint amilyet a kutyusok tudnak, csak ezt egy több száz kilós, boldog boci képével. Az egyik legcsodásabb pillanatom a Rejtekhegyen az volt, amikor a naplementében a földön ülve figyelhettem Cili legelését egy karnyújtásnyira tőlem. Nem kell pálmafás tengerpart a tökéletes idilli pillanathoz, ha van egy bocid és egy Rejtekhegyed. 

Elvesztettük a kapcsolatot a Természettel és emiatt nem becsüljük meg annak értékét. Ez a nap a Rejtekhegyen megmutatta, hogy mennyi csodát rejt a Természet és mennyi mindent tud adni azoknak, akik figyelnek rá. 

Kövessétek Évi és Laci történetét a Rejtekhegy nevet viselő Facebook-oldalukon és fedezzétek fel velük együtt, hogyan élhettek összhangban a Természettel. Ha segítenétek őket, látogassatok el 2022. június 3-6. között a Rejtekhegyi rontás-bontás címet viselő eseményükre. Részletek a Facebook-oldalukon.

Még ősszel csodálatos helyen járhattam, Olaszfa Rejtekhegyén, ahol a számomra igazán kedves ismerőseim nem kis fába vágták a fejszéjüket: céljuk nem más, mint egy olyan önellátó otthon megteremtése, ami összhangban működik a természettel. Röviden bemutatom nektek, hogy milyen kis ékszerdoboz kialakításán munkálkodnak.

Figyelem, inspiráló történet következik!

A történet főszereplői, Éva és Laci lassan egy éve vettek telket egy igazi Rejtekhegyen, Olaszfán. A birtokukhoz vadregényes erdei út vezet és gyönyörű, romantikus, mezei növényekkel szőtt dombon található otthonuk.

Minden kezdet nehéz. Az albérlet kényelméből kikerülve szembesülniük kellett több kihívással, például: biztosítsd a létszükséglet alapfeltételeit – legyen vized, fűtésed és áramod.

Bizony, ennyire az alapoktól kezdték az új életüket. De ne becsüljük alá ezen nehézségek szépségét! Ahogyan láttam őket, a következő fogalmazódott meg bennem: az alapvető szükségleteinkért zajló munka teljes újjászületést eredményez. Ennek köszönhetően újra tudjuk fogalmazni az addig természetesnek gondolt környezeti és természeti adottságok valós értékét, és máshogy kezeljük azokat.

Mondok rá néhány példát: az összegyűjtött esővizet használták fürdésre, és mivel limitált annak a mennyisége, így nem kádnyi vizet fürödtek el naponta, hanem inkább kisebb lavór mennyiséget. De megvan a romantikája a pillanatnak, amikor az általad rezsón felmelegített 3 lábasnyi vízben fürdesz a cserépkályhád előtt, a melegben, nézve a tűz táncát. Ekkor becsülöd meg igazán a meleg fürdővizet! Azóta természetesen már van a házba vezetett ivóvíz, amit hamarosan napkollektor fog fűteni, de attól függetlenül a melegvíz értéke kapcsán szerzett lecke szerintem egy életre szól.

A fatüzelésnek is megvan a maga kihívása, de Laci és Évi mindig versenyeznek a begyújtás sikeréért, így ez nem okoz számukra gondot. 

A másik logisztikát igénylő kérdés az áramellátás. Azért használtam a logisztika szót, mivel ha tényleg környezettudatosak szeretnénk lenni, nem építünk egy komplett naperőművet a házunkra vagy mellé, hanem inkább csökkentjük az áramfogyasztó eszközeink számát. Amire pedig mindeképpen szükségünk van, abból olyat szerzünk be használtan, aminek kicsi az energiaigénye. Így nem mindegy, milyen energiaigényű a mosógépünk, a vasalónk, a lámpánk vagy a hűtőnk! Számolnunk kell a kilowattokat, és tudatosan nappal kell elvégeznünk az energiaigényes folyamatokat úgy, hogy azok igazodjanak a két napelem által megtermelt energiához.

Elindultak az önellátás kialakításának hosszú, kihívásokkal teli ösvényén. De tudjátok mit láttam? Két fiatalt, akik motiváltak, bátrak, kreatívak és teljesek. Motiváltak, hisz látják a végcélt, bátrak, mert a komfortzónát elhagyva önmaguk vezetik életüket, kreatívak, mert a változó környezeti adottságokhoz alkalmazkodnak, és teljesek, mert érzed békés kisugárzásukat, ami abból ered, hogy életük helyes útját járják.

Folytatás a következő részben…

Addig is, ha segítenétek őket, látogassatok el 2022. június 3-6. között a Rejtekhegyi rontás-bontás címet viselő eseményükre. Részletek a Rejtekhegy Facebook-oldalán.

Életemben először kipróbáltam, hogyan lehet „Vegetát” készíteni. Van egy szuper könyvem. Szerzője Nagy Réka, s az Ökoanyu – Csináld magad! címet viseli. A könyv alapján készítettem el az ételízesítőt (egy két módosítással, amit lentebb jelöltem). Sok más hasznos receptet is találtam a könyvben, így mindenképpen ajánlom a figyelmetekbe!

Zerowaste „Vegeta” készítése lépésről lépésre:

Kell hozzá:

• 1 közepes méretű zellergumó és a zöldje (én csak a zöldjét tettem bele)
• 2 sárgarépa
• 2 petrezselyemgyökér és a zöldje (én csak a zöldjét tettem bele)
• 1 nagyobb fej hagyma
• pár szál lestyán (én nem tettem bele)

Az elkészítés lépései:

1. Megpucoltam a hozzávalókat.

2. Kisebb darabokra vágtam őket, hogy beférjenek a darálóba.

3. Ledaráltam őket.

4. A darált hozzávalókat összekevertem és kiterítettem egy tepsibe.

5. Szárítottam. Próbáltam sütőben 80 fokon szárítani, de nekem nem vált be, így 1,5 hét alatt kiszáradt magától a tepsiben a konyhaasztalon. Körülbelül kétnaponta forgattam át.

Szeretettel ajánlom ezt a gyors receptet! 

Csodás lánybúcsút szerveztek nekem a közeli barátaim még 2020 augusztusában. A következő cikkben betekintést adok abba, hogy mivel tették környezettudatossá ezt a különleges alkalmat.

1. tipp: Helyszínre jutás

A társaság fele az eszközöket telekocsival hozta, a másik része vonattal érkezett, ily módon is csökkentve a közlekedésből eredő légszennyezést. 

2. tipp: Kellékek

Minden lánybúcsúnak vannak hagyományai. Például az, hogy a menyasszonyt felöltöztetik. A barátaim az alábbi módon tették ezt „ökosabbá”: a pólóm 100%-os öko-textil minősítésű anyagból készült, és a rám kerülő szalagot újrahasznosított anyagokból állították össze. A lánybúcsús csapatom ügyelt arra is, hogy maguknak nem csináltattak pólót, hisz minden vásárlással növelték volna valamennyivel a buli ökológiai lábnyomát (minden ruha gyártása, szállítása energiát igényel), így az egységesség érdekében mindenki fekete színű ruhadarabot viselt, kézzel készített kitűzővel.

3. tipp: Dekoráció

Minden dekorációs elem kézzel, újrahasznosított anyagokból, főképp papírból és más lebomló anyagokból készült.

4. tipp: Étel, ital

Nagyon fontos, hogy nem voltak egyszer használatos étkészletek, poharak, s a csapat tagjai felosztották egymás közt a mosogatást. A szalvéta újrahasznosított papírból készült. Az ételek nagyját a helyszínen készítették el, nem rendeltek, az ételek otthon termelt alapanyagokat is tartalmaztak. A sós és édes nasikat csomagolásmentes boltban vásárolták saját tégelyeikben – ezzel is ügyelve arra, hogy kevesebb hulladék termelődjön. Volt továbbá helyi és szezonális gyümölcs, ami akkor épp a dinnye volt. Az üdítő szörp és limonádé volt – a szörp üvege visszaváltható, a biocitrom héja komposztálható. Volt alkoholos ital is: házipálinka, házi meggylikőr, házi krémlikőr. Ezzel is teret kapott a lokalizáció és a rövid élelmiszerellátó lánc elve. 

5. tipp: Hulladék

Szelektíven gyűjtöttük a műanyagot, üveget, aludobozokat és a zöldhulladékot is.

6. tipp: Ajándékok, programok

Számos meglepetésben volt részem. Természetesen voltak pajzán ajándékok – mint a félreérthető formájú kaktuszok –, de az ajándékozók többnyire a többször használatos, a háziasszony számára hasznos eszközök tárának bővítésére törekedtek: kaptam konyharuhát, mosogatószivacsot, fakanalat.

Az egyik játék során egy kézzel készített fa ládikát kaptam, tele útravalóként szolgáló fontos üzenetekkel és az ezekhez köthető szimbolikus eszközökkel. 

A nap nagyon jó hangulatban telt, amit elősegített a sok kreatív, személyre szóló játék, melyek során felelevenítettük  a közös emlékeket. Számomra ezek jelentették a nap fénypontját! 

Amikor randevúhelyszínt keres az ember, sokszor nem is jut olyan opció az eszébe, amikor a minőségi idő eltöltéséhez nem kell pénzt költenie. Pedig nagyon sok romantikus helyszín- és programlehetőséget kínál például a természet.

Az Alföld igazi ékszeresdoboza a Gúti-erdő, amelyet nemrégiben kezdtem el felfedezni a férjemmel. Az erdőnek filmbe illő hangulata van és minden évszakban más-más arcát mutatja meg, így megunhatatlan. Míg ősszel a dámszarvasok látványa nyűgözött le bennünket, télen a hófödte fák tették mesébe illővé a tájat. Ahogyan a hó az enyhe szellő miatt alább hullott a fák ágairól, a napsugaraknak köszönhetően olyan volt, mintha csillám esett volna az égből. Varázslatos látvány volt!

Ha pár órás kirándulásra indulok, mindig viszek magammal egy kulacs csapvizet, valamint szendvicset, amit többször használatos textilszalvétába csomagolok. Sajnos számomra már a kiránduló-felszerelés része a szemeteszsák. Ha szemetet találok az erdőben, a visszafelé tartó úton összeszedem, és amit lehet, otthon, szelektív kukába dobok, míg a többit a kommunális szemetesbe. Így nem csak a természet gyönyörű látványával leszek gazdagabb minden egyes kirándulás során, hanem egy szemeteszsáknyi jótettel is.

Egy néhány órás séta feltölti a testet és a lelket. Igazán jó randiprogramnak tartom a természetjárást, hiszen ekkor teret kaphatnak az igazán jó beszélgetések. Szeretettel ajánlom ebből a célból a varázslatos Gúti-erdőt!