Szívet és lelket melengető napsütésben tartottuk a Future of Debrecen újabb természetismereti sétáját, ezúttal rendhagyó módon, a Diószegi Sámuel Botanikus Kertben. 

A 10.00 és 13.00 órai kezdéssel induló sétákon szakvezetőnk, Zsuga Zoltán, a botanikus kert vezetője beavatta a résztvevőket a kert történelmébe, majd felfedeztük a tavaszi kertet. 

Az Európában is egyedüli télálló bambusz-gyűjtemény, a pázsitban virító ezernyi száratlan kankalin, a kikeleti bangiták illatfelhője, az óriás magnóliafa és a pálmaházban virágzó venezuelai rózsa mindannyiunkat lenyűgözött. A tavasz egyre több csodát csalt elő a botanikus kertben is, így kellemes és tartalmas programunk volt. A kertben még egy „B” típusú madárodút is kihelyeztünk, gondolva a most fészket rakó cinegékre. 

Köszönjük mindenkinek, aki velünk tartott! 

Csodaszép kora tavaszi napsütésben indultunk a Nagyerdő felfedezésére 2022. március 12-én, a Nature of Debrecen sétán. 

A Pallagig tartó útvonalon már javában nyílnak a salátaboglárkák, üde zöldjükkel kis foltokban megtaláljuk a zamatos turbolyát, a szemfülesek pedig kék ibolyát is láthattak. A sétán résztvevők nem csak vizuális, hanem akusztikus élményekkel is gazdagodhattak, hiszen a harkályok, csuszkák és cinegék is ízelítőt nyújtottak repertoárjukból. 

Dr. Aradi Csaba és Váradi Zoltán szakvezetéses sétáján nem csak fajokkal és az erdő különlegességeivel ismerkedhettek meg a résztvevők, hanem egy kicsit a Nagyerdő történelmével is.

Köszönjük, hogy ennyien részt vettetek a programon!

Tartsatok velünk legközelebb is! A közelgő sétákról Facebook-oldalunkon adunk hírt! 

Az ember hatalmánál fogva óvja, vagy éppen tönkreteszi a Földet. A fennálló egyensúlyi állapotot gyakran megbontotta, és minden szakszerűtlen beavatkozás olyan folyamatokat indított meg, melyeknek hatása jóvátehetetlen következményekkel járt.

Ahol élünk, ott hulladék is keletkezik, ezt pedig el kell takarítani. Napjainkra a hulladék összetétele drasztikusan megváltozott, a természetes úton lebomló anyagok mellett jelentős részt alkotnak a szervetlen, veszélyes hulladékok. A keletkező hulladékot a környezetbe kerülése előtt a környezet minőségének megőrzéséért kezelni kell.

A szelektív hulladékgyűjtés során a háztartásokban feleslegessé vált, de még újra hasznosítható anyagokat elkülönítve gyűjtjük, és megfelelő állapotban és módon adjuk tovább feldolgozásra.

Ennek célja a környezetünk védelme; a környezetterhelés és a már nem hasznosítható, a hulladéklerakóba kerülő anyagok csökkentése; valamint azon nyersanyagok (pl.: műanyag, papír, üveg) újrahasznosítása, melyek erre alkalmasak, jelentősen csökkentve a környezetterhelést. 

A szelektív hulladékgyűjtő konténereket mindenki ismeri. Azonban tudjuk-e pontosan, hogy mit szabad beledobnunk, és mi az, amit nem?

A környezetvédelem oktatása olyan fontos személyiségformáló szereppel bír, ami ma megkerülhetetlen és nélkülözhetetlen, a környezeti nevelés pedig a szelektív hulladékgyűjtés témakörében is rendkívül aktuális.

A “Szelektálj!” című kiállításunkban pontosan ezt mutatjuk be, hogy melyik konténerbe mit tehetünk, és a kiállítás megmutatja az adott hulladéktípus újrafeldolgozásának és újrahasznosításának módját lépésről lépésre. Végigkövethetjük a papír, a műanyag palack, az üveg, az italoskarton, az autógumi és a fémhulladék útját, hogyan, miből és mi lesz.

A kiállítás bekapcsolható az oktatási anyagba, azt remekül kiegészíti. Szívesen kölcsönözzük Debrecen Város általános iskoláinak, akik vállalják, hogy 2-3 hétre helyet biztosítanak számára.

Európa egyik legszebb és legnagyobb bogara, 2,5 – 6 centiméter hosszú, színe fekete. A nagy hőscincér szárnyfedője betakarja a hátulsó pár szárnyat. A csáp 11 ízből áll, és rendszerint hosszabb, mint az állat teste. A nőstények csápja rövidebb, mint a hímeké. A bogár a csápjával tapogat, és a környezet illatanyagait is érzékeli. A cincérek csápjukat előre tartva vagy oldalra hajlítva viselik.

Lábfejükön két – két karom van. Rágó szájszervük erős, képesek megrágni a kemény fát.

Csápját arra is használja, hogy hanyatt esve, segítségével ismét talpra álljon. Mindkét nem tud ciripelni, amit ki is próbálhatunk, ha egy cincért ujjaink közé veszünk. Előtorát a mellközép hátán elhelyezkedő reszelőlapon előre – hátra mozgatva ad hangot.

A nagy hőscincér szaproxilofág bogárfaj. Hegy- és dombvidéki tölgyesek, síksági keményfaligetek, fás legelők és parkok lakója, ahol idős fák is vannak. Legnagyobb számban ott található, ahol igen öreg, magányos vagy kisebb csoportokban álló kocsányos tölgyek élnek, de megtelepszik kocsánytalan tölgyben, csertölgyben, molyhos tölgyben és ritkán szelídgesztenyében is.

Csak azokat a sérült, de még élő fákat támadja meg, amelyek törzsét legalább részben erősen süti a nap. Ezért zárt erdőknek a szélén vagy nyiladékaiban, illetve a lombkorona vastag ágaiban telepszik meg. Fás legelőkön azonban egészen a talajszintig leérnek az imágók kirepülőnyílásai.

A bogarak alkonyatkor és éjszaka aktívak. A tölgyek kifolyó nedveit szívogatják, az egészséges fákat rendszerint elkerülik. Ha mégis megjelennek rajtuk, ez olyan károsodásra utal, amelynek oka többnyire másban kereshető.

A nőstény egyedek petéiket egyesével vagy csomókban rakják le. Kikelést követően lárvái a fakéreg alatt élnek, később a tölgyek élő törzsébe is mélyen berágják magukat. A lárvák hosszúkásak, lábatlanok, kitines fejük jelentősen behúzódik az előtorba. A cincérek lárváját pondrónak nevezzük.

A fa nem pusztul el, a kétujjnyi vastagságú, kanyargós járatok a kéreg alól a fatest mélyebb részeibe hatolnak, azt tönkretéve. Az elpusztult részekről a kéreg leválik, a járatok láthatóvá válnak.

A 10 centiméter hosszú lárvák 3 – 4 év után a járat végében bábbölcsőt készítenek és bebábozódnak. A bogár még ősszel kibújik, de csak a következő év májusán jön elő a fából. A kifejlett bogarak (imágók) viszonylag rövid életűek. Meleg májusi-júniusi estéken könnyen találkozhatunk velük a debreceni Nagyerdőben is.

Hazánkban a nagy hőscincér védett, természetvédelmi értéke: 50000 Ft.