Igazából ez a ”faültetési szezon” csak egy kialakult fogalom. Konténeres, begyökeresedett fákat majdnem egész évben tudunk ültetni. Egyetlen időszak szab határt ennek a tevékenységnek, ha a talajhőmérséklet drasztikusan csökken, és átfagy a talaj felső rétege. Természetesen 40 Celsius hőmérsékletben sem érdemes fát/fákat telepíteni.

Hogyan induljak neki egy fa megvásárlásának?

A cikkemet most a díszfákra szűkítem le, a gyümölcsfáktól most eltekintek.

Először fel kell térképezni a telek helyrajzát. Mekkora terület áll nekem rendelkezésemre. Van-e valamilyen akadályozó tényező, amely hatással lehet a későbbi lombkoronaméretre, gyökérméretre? Ilyen szokott lenni egy túl közeli felső légvezeték, egy emésztőgödör közeli jelenléte vagy egy járdaelem is.

Ha ezeket alaposan átgondoltuk, akkor érdemes szakkönyvet vagy hiteles elektronikus forrást, akár egy kertészeti honlapot felkeresni. Bő választék lesz egy fajon belül is, hiszen rengeteg lombhullató fajtával rendelkezik egy faiskolai áruda. (általában minimum 15-30 faj)

Az információgyűjtés után érdemes elmenni egy kertészetbe, ahol kertészeti eladók segítségével sikerül megtalálni az elültetésre kívánt fát. Szerencsés esetben az eladó szakszerűen elmondja a telepítési feltételeket és az adott fajtára vonatkozó információkat (habitus, végleges magasság, szemetelési hajlam stb.). Fontos az ültetéskor a megfelelő nagyságú ültetőgödör megléte, amely a fa későbbi jövőjét is befolyásolja, mivel fontos tényező, hogy rendelkezik-e kellő térrel a gyökérrendszer. Hiába jó a talajunk, minden esetben érett marhatrágyát tegyünk a gödör aljára, majd pár lapát földdel fedjük le és bő 20 liter vízzel iszapoljuk is be. Később ezt a fa meghálálja.

Novemberben pedig megindul a szabadgyökeres fák értékesítése is. Összeségében elmondható, hogy a konténeres fák fakadása eredményesebb, mint a szabadgyökerű változatoké.

A kiválasztott fához minden esetben vásároljunk érett marhatrágyát, valamint olyan virágföldkeveréket, amelyet az adott fa igényel.

Az utcafronti fák

Az utcafront egy kicsit másabb gondolatmenetet igényel. 2 dolgot nem lehet figyelmen kívül hagyni.

1. A legfontosabb szempont, hogy itt nem mi magunk döntjük el, hogy milyen fa kerül egy régi kivágott fa helyére, pótlására, hanem az adott térség önkormányzata. A fő irányelv a jó várostűrőképesség. Általában a kőris, a csepleszmeggy, a vérszilvák azok, amelyekkel a leggyakrabban találkozunk a házak előtti utcafronton. 

2. A kiterjedésbeli korlát a másik fontos elem. A fák döntő többsége a kifejlett állapotban nem marad 3 méter alatt. A lombkorona veszélyeztetheti a felső légvezetékeket, amely az áramforrást biztosítja a lakók számára. Metszési munkálatokkal avatkoznak be az illetékes szolgáltatók alkalmazottjai. Sajnos tapasztalataim alapján ilyenkor legkevésbé sem kerülnek a figyelem középpontjába a metszési alapelvek, csak a vezeték megóvása a fő cél. Így érhetjük el, hogy egy pár év alatt amorf fánk legyen. Célszerű inkább gondozni, szakember segítségét kérni és költeni a fánkra. 

Érdemes gömb oltott fákat választani, amelyek lombkoronája nehezen vagy egyáltalán nem is éri el ezen szolgáltatók kábelvezetékeit (pl.: gömbkőris, gömb csepleszmeggy).

Ragadj ásót és ültess fát, mert a fa az érték!

Az egyik legnagyobb virággal rendelkező növény, amely előfordulhat a hazai díszkertekben.

A virágszínek változatos megjelenésűek, lehetnek fehérek, rózsaszínek, pirosak, bordók és ezek árnyalatai. Érdekesség, hogy 1-1 virág maximum két napig pompázik (inkább 1 nap), ezt követően elhervad.

Rendkívül igénytelen növény, így utcafrontra is bátran ültethetjük, de tarthatjuk dézsában, nagyobb konténerben vagy szabadföldben egyaránt. Szoliter növényként (egymaga határol teret a növény), de térhatárolónak egymás mellé ültetve is szép látványt nyújt. Szokták évelőágy díszítő elemeként használni a kései virágzása és a nagyobb habitusa miatt is. Érdemes a konténerben tartott növényeket évente eggyel nagyobb cserépméretbe átültetni.

A növény a napos, félárnyékos, szélvédett, állandóan nedves területeket kedveli. Kiemelendően vigyázzunk a locsolással, hogy öntözésnél ne legyen alatta pangó víz, mert akkor gyökérrothadás következhet be, ami véget vethet növényünk életének. 

Szaporítása történhet ivaros (magról) vagy ivartalan (dugványozás) módon. Utóbbi fakadása eredményesebb, de nem annyira hordozza az adott fajtára jellemző genetikai tulajdonságokat (más habitus, más, halványabb virágszín-árnyalatok). 

Javasolt fajták: –     ’Midnight Marvel’

• ’Perfect Storm’
• ’Kopper King’
• ’Disco Belle Pink’

Ha van víz és meleg időjárási feltételek, akkor van bizony hajtásnövekedés is. Így vannak ezekkel a májusban elpalántázott paradicsom palánták levélzetük is. Akik rendszeresen kertészkednek azok tudják, hogy május végén, június elején szenzációs módon berobban a kert. A paradicsom esetében az év folyamán több fitotechnikai munkát kell elvégeznünk, ilyen a kacsolás is.

De mi is az a kacs?

A kacs a főszár és a levél között nagyjából 45 fokos szögben növő hajtás. Vidéken élők hónaljhajtásként is említik. Azért fejleszt ilyet a paradicsomnövény, mert genetikailag kódolva van a génjeibe, hogy ő szép, erőteljes, bokros alakzatot vesz fel. Ha mi ezt nem akadályozzuk meg kezünkkel vagy metszőollóval el is érné ezt a gömbhez hasonló habitust, valamint ezek a hajtások később szárakká fejlődnének. Tudnunk kell, hogy a meghagyott kacsok rengeteg energiát vonnak el a növénytől, így számukat csökkentsük a 0-ra.

A kacsolást érdemes 3-5 cm állapotban a hajnali órában eltávolítani kézzel, mert akkor a legnagyobb a turgor nyomás a növény hajtásrendszerében, ezért könnyen fog pattani a kacs. A sebhelyen hamar elindul a kalluszosodás, a seb hamar beforr (ha reggel történik a kacsolás), így a kórokozók se jutnak be a nyílt felületeken.  Ha nagyobb részeket távolítunk el, akkor azt fertőtlenített metszőollóval tegyük és minden növény után valamilyen tömény alkohollal sterilizáljuk eszközünket. Így elkerülhető az esetleges főszár roncsolása.

Hogyan hasznosul a levágott zöld tömeg?

Három alternatívát is ajánlok számodra:

1. Komposztálás

Ha nincs elegendő terülted, valamint gondoskodtál megfelelő tápanyagutánpótlásról, akkor 2-5 cm-es darabokra vágva, helyezd a komposztálóba.

2. Kacs gyökereztetése

Ha rendelkezel még üres területtel, ahová szívesen ültetnél még paradicsomot, akkor van egy jó hírem. A kacs vízben nagyon könnyen gyökeret ereszt (1,5 hét), majd kiültethető cserépbe, balkonládába vagy akár szabadföldbe is. Így később is lesz a már kedvelt fajtából ültetett paradicsomod, amely nagyjából augusztus végén, szeptember tájékán érhet be.

3. Ázalék készítése

Ha kicsit jobban átgondoljuk, ezek a levágott zöld növényi felületek, egészséges növényi hajtások, tehát minden tápanyag megtalálható bennük is. Egy kisebb vödörbe vagy hordóba tegyük bele, öntsük fel vízzel , tegyük napsütötte helyre és várjuk hogy a természet elrendezze a dolgát. Nem mindegy azonban, hogy milyen hordót ( legjobb: HDPE 2 típusú) használunk, mert a nap UV sugárzása „megeheti” azt, így kiváltva egy mikro műanyagszennyezést. A legjobb, ha erre a célra kifejlesztett ázalékkészítő tartályhordót használunk.  Kellemetlen szaggal jár a bomlási folyamat, ezért erkélyen vagy zárt helyen ne készítsünk ilyet. Érdemes 2 naponta megkavarni az ázalékot, melyet 1-1,5 hét leforgása után tökéletesen használhatunk a növényeink trágyázására. Hidd el ez a zöldtárgya csodákra képes! Hígított formában (10 l víz -2-3 dl ázalék) juttassuk a növényekre locsolókanna segítségével.

Jó munkát hozzá!

Kertészeti vonatkozásban egyre több növény közül választhatunk, hogy melyikből kívánunk összefüggő örökzöld vagy lombhullató sövényt kialakítani (az utóbbi ritka). Sajnos növényvédelmi szakmérnökök megerősítik a kertészeti szakemberek véleményét és leendő sorsát a hazai keleti és nyugati tuják számára. Hazai viszonylatban nincs jövője ezeknek a növényeknek, mivel rengeteg kórokozó (főleg különböző gombák), kártevő (pl.: szú) támadja őket, ráadásul az utóbbi évek klimatikus viszonyaihoz már egyre nehezebben alkalmazkodtak.

Sövénynövénynek javasolt növények:

• leylandi ciprus
• tiszafa
• babérmeggy
• korallberkenye
• fagyal
• szil
• borbolya

 Hogyan legyen szép, egészséges, összefüggő sövényem?

Néhány szempontra érdemes odafigyelni, hogy a fent említett kérdésnek megfeleljen a 

sövénynövényem.

Telepítéskor két időpont javasolt: az ősz és a tavasz (én az őszi telepítést jobban preferálom). Ha már van betonkerítés vagy egyéb más meglévő kerítéselem, akkor legalább 80 centiméteres távolság válassza el a sövénytől, mivel a napsugárzás hatására a kerítés felforrósodik, megtartja ezt az hőeneregiát, és egész nap visszasugározza a beszívott hőmennyiséget a növényre. A tövek közötti távolság (tőtáv) általában 80 centiméter kell legyen, természetesen a kisebb növényeket (pl.: fagyalt) lehet egymáshoz közelebb rakni (40 centiméter). A szaporítóanyag nagyon fontos! Alaposan meg kell nézni még a kertészetekben is, hogy egészséges legyen az a növény, amelyet a kertünk elemeként akarunk elültetni. Érdemes konténeres (már begyökeresedett), tehát nem szabadgyökeres növényekkel tervezni, mert sokkal könnyebb és eredményesebb lesz a fakadás. Érdemes 60 centiméter széles és mély ültetőgödröt ásni, melybe elengedhetetlen érett, komposztált marhatrágyát helyezni. Az ültetési távon ajánlatos két karót leverni és egy bálamadzagot kihúzni, hogy az ültetési sor pontos legyen. Ha van jó minőségi kerti komposzt, azt is szórjunk bele bátran az ültetőgödörbe. 

Abban az esetben, ha törmelékes a talajszerkezet vagy homokos a talaj, gondoskodni kell arról, hogy jó minőségű általános föld is kerüljön az ültetőgödörbe. Kellő vízmennyiséggel, 15-20 liter vízzel beiszapoljuk a gödröt és belehelyezzük a növényt úgy, hogy a cserép magassága legyen az ültetési szintmagasság.

Folyamatosan főként a nyári periódusban kell öntöznünk a hajnali vagy esti órákban, kellő vízmennyiséggel.

Ne feledkezzünk meg az évenkénti tápanyagutánpótlásról! Én ezt a munkafolyamatot mindig érett komposztált szarvasmarhatrágyával valósítom meg kültéri növényeim számára.

Fontos a metszés – igen, itt a legkönnyebb elrontani a sövényünket! Ha korosabb növényről van szó, már ültetéskor lehet levélfelületet csökkenteni, ha túl nagy a levélfelület a gyökérzet térfogatával szemben. Kisebb, egyszálas növények esetében is érdemes visszametszeni a növényt maximum a feléig, mivel bokrosodni csak így fog. 

Miért vágjuk vissza a növényeket, mi a célja ennek a munkafolyamatnak?

A cél egyértelműen a dúsítás – minél nagyobb levélzet alakuljon, hogy a növény minél több teret fedjen le. Növényélettani szempontból a metszés hatására a csúcsdominanciát szüntetjük meg. Bármely növény, amely lomblevelet fejleszt, a végálló száron képzi vegetációs időben levelét, hajtását. A legfelső állású lomblevél úgymond „nő a Napba”, vagyis annak irányába. Számtalan növényi hormon van a növényben, amelyekből néhány ezért felelős, hogy a növény ilyen irányú mozgást véghez vigyen. Kezünkkel és metszőolló segítségével eltávolítjuk ezeket a részeket, így megszűnik az úgynevezett apikális csúcsdominancia. A sebhelyhez legközelebb álló rügyekből vagy már meglévő hajtásokból 1-2 átveszi ezt a vezérszerepet, és a növény elindul új életszakaszába. Így 1 visszavágott hajtásból 2 hajtás indukálódik, ezért bokrosodik a növény.

Zöldüljön a kert!

A lakosság által termelt vegyes hulladék körülbelül 35-47%-a jellemzően biológiailag lebomló hulladéknak mondható. A komposztálás olyan természetes folyamat, amelyet a mikroorganizmusok szervesanyag és oxigén jelenléte mellett külső behatás nélkül képesek elvégezni. Persze, a jobb hatásfok elérése érdekében célszerű figyelnünk a megfelelő arányokra, és használhatunk bomlást elősegítő szereket is. 

Komposztálható anyagok

A legjobb pedig, hogy sokféle háztartásban keletkező anyag komposztálható, ilyen például az otthonainkban fellelhető hulladékok biofrakciója (ételmaradék, zöldségek, gyümölcsök stb.) vagy, ami általában a legnagyobb mennyiségben megtalálható a kertes házaknál, a kerti vagdalék (fű, fagallyak stb.). 

Komposztáló választás

Ami még a folyamatunk mellett szól, hogy kis helyigényű. Bár sok üzletben vagy internetes oldalon vásárolhatunk különböző méretű, anyagú komposztáló edényeket, akár mi magunk is készíthetünk ilyet – felhasználva az otthon megtalálható anyagokat, amellyel szintén hozzájárulunk a hulladékká vált dolgaink, eszközeink, újra használatához vagy újrahasznosításához. 

Komposztálás lakásban

De azok se csüggedjenek, akik lakásban élnek, hiszen – mint már fentebb említettem – az interneten nagyon sok hasznos ötletet és edényzetet találunk arra a lehetőségre is, hogy olyan eszközben tudjuk gyűjteni a biohulladékot, amely jól zárható, és nem távoznak belőle a kellemetlen szagok a lakásban. 

Közösségi komposztálás

Manapság már sok tömblakásnál megfigyelhető, hogy közösségi komposztálókat hoznak létre. Ez a kezdeményezés azért is jó, mivel az ott lakóknak nem egyesével kell megoldani a komposztáló berendezések, tárolók beszerzését, hanem egy nagyobb közöset hoznak létre, amely így költséghatékonyabb. Később pedig a lakások és a közösségi terek balkonrészeinek táplálására is használhatjuk a komposztálás után kapott értékes tápanyagokban gazdag humuszt. 

Egyéni komposztálás:

Amennyiben nincs megfelelő közösségi tér vagy a lakók többsége nem szeretne közös komposztálót létrehozni, akkor egyénileg is beszerezhetjük azokat attól függően, milyen méretű és funkciójú komposztálóberendezésre van szükségünk. 

Tehát a komposztálás folyamata egyszerű és mindenki számára elérhető, valamint segítségével nem csupán kifogástalan minőségű talajkondicionálóhoz tudunk jutni, de nagy mértékben hozzájárulhatunk a társadalmunkban komoly problémát jelentő hulladékmennyiség növekedésének mérsékléséhez, csökkentéséhez. 

Komposztálj te is minden nap, egész héten!

Szerző: Cseke-Palkovits Henrietta

A cikk a LIFE IP HungAIRy projekt és a Kristály-99 Kft. együttműködésében jött létre.

Komoly hagyománya van  a ’Sakura’ – díszcseresznyék –  virágzásának Japánban. Minden évben a Hanami idején (ez az ünnep neve) emberek ezrei gyűlnek a közterekre, hogy reggel és este megcsodálják a fák gyönyörű habvirágzását. Az új év kezdetét, a megtisztulást, a tavalyi fáradalmak, nehézségek letételét  is szimbolizálja ennek a fának a virágzása.

A fa növekedési ereje fajtatulajdonság. Akár 6-8 méteres magasságig is növekvő díszfa, melyet éppen ezért légvezeték alá nem érdemes ültetni. Rendkívül könnyen fakadnak a konténeres változatok, ha legalább 80×80 cm gödröt ásunk neki, és jó érett marhatrágyával keverjük a földet az ültetőgödörben. Itt is igaz, hogy az oltási pontnak (a törzsön alul található bunkószerű képződmény) az uralkodó széliránnyal szembe kell néznie, valamint az ültetési mélység a cserép magassága legyen.

A legkedveltebb változata a ’Kanzan’ fajta, amelynek koronája általában fordított kúp alakú. Lomblevél színe zöld, szemben a bordó ’Royal Burgundy’ változatáéval. Rendkívül impozáns növény a telt virágaival! Környezetére nem igényes, ezért kissé szennyezettebb (por, kevésbé jó talaj) helyre is ültethető. Teljesen árnyékos helyre ne telepítsük, azt nem kedveli, valamint a virágzása is vontatott és szerényebb. A fiatal telepítésű fákat nyáron hetente öntözzük (10-15 liter vízzel), de az idősebb fák is meghálálják a gondos ápolást. Megtámadhatják a fákat levéltetvek és atkák, de ez csak ritkán jellemző. Természetesen – mint minden növényt szárazabb periódusban – a lisztharmat is megjelenhet, de ha jó kondícióban tartjuk dédelgetett növényünket (évenkénti trágyázás, szezon kezdeti és záró lemosó permetezés) , ezek a tünetek megelőzhetők, a fertőzési nyomás csökkenthető. 

Virágzása rendkívül vonzza az emberi tekintetet, amely a fa környezetébe csalja a dongókat, méheket és pillangókat egyaránt.

 Rendkívül jó várostűrő fafaj, ezért előszeretettel alkalmazzák városi fasorként. Debrecenben is több helyen találkozhatunk japán díszcseresznyével fasorként, ezek közül talán a legszebb a Csigekert utcán található csüngő japán díszcseresznyék. Egy angolkertnek is díszes eleme lehet, a kertbarátok ezért gyakran ajándékozzák egymásnak akár egy ünnep alkalmával, mivel az őszi színeződése is tetszetős.  

A termelők igen könnyen nevelik ezt a fát. Ennek a díszfának a nevelése legalább 2, de inkább 3 komponensből tevődik össze. Az alany erős növekedésű, mint a termő cseresznyefák, s erre oltanak egy nemest. Ezt általában felnevelik 180 /220 cm magasságig, amely során folyamatosan eltávolítják az alvórügyekből előtörő hajtásokat. Majd ezt követően nyáron történik az előbb említett törzsmagasságban egy oltás, ami a későbbi virágzási színt és habitust fogja hordozni. A kertészetekben a következő fajtákkal lehet leggyakrabban találkozni:

• Prunus serrulata ’Kanzan’ 
• Prunus serrulata ’Royal Burgundy’ 
• Prusnus serrulata ’Amanogava’ (általában oszlopos habitus)
• Prunus serrulata ’Kiku-Shidare-Sakura’ (általában csüngő habitus)

A tavasz folyamán bátran telepítsük ezt a szemet gyönyörködtető fát a kertünkbe!

Élvezzük a tavaszt!

A Nőnap története

Mindig is egy szál virág ajándékozásáról szólt a nőnap?

Ha a történelembe egy kicsit beleássuk magunkat, a következőket találjuk:

1857. március nyolcadikán Amerikában közel negyvenezer munkásnő tüntetett a rossz munkakörülmények miatt, többekközött a 12 órás munkanap és az alacsony bérek miatt. Rá  ötven évvel később ezen a napon ugyancsak New Yorkban a Triangle Shirtwaist Factory női alkalmazottjai kezdeményeztek sztrájkot az elviselhetetlen munkakörülmények miatt és  sztrájkjukhoz csatlakozott a város valamennyi ruhagyári munkása (valamennyi  nő). A 20. század elején ugyanebben a gyárban tűz ütött ki. Összesen 146 munkás, ebből 128 nő vesztetett életét és esett áldozatául a tűznek a lezárt vészkijáratok és ajtók miatt. A történelem során a nők jogaiért és a túlzott társadalmi elnyomások hatására, valamint az előbb említett megmozdulások miatt kinyílvánítottak egy Nemzetközileg elfogadott napot, amely a Nők jogait erősítik és védik.

Hazánkban először 1914-ben ünnepelték a nők napját.

Virágzó Hagymások

A hagymás növények tágas csoportját könnyű összetéveszteni, összekavarni. 

De mi is az a hagyma?

Maga a hagyma az egy raktározó szerv, ahol a növény tápanyagokat képes raktározni, felhalmozni , ezáltal tudják a számokra ínséges időszakot, a telet átvészelni. A valódi hagymás növények közé tartozik a tulipán, a jácint és a nárcisz. A másik két csoport a hagymagumós növény (dália, sáfrány) és a rizómás (nőszirom) csoport. A valódi hagymás növényeket ősszel kell elültetnünk  szabadföldbe, mert számukra kell egy hideg periódus  (ez lesz a tél), ahol a hagymán belül különböző folyamatok játszódnak le. Ez a hideg (tél) periódus eredményezi a növény későbbi virágzását. Természetesen ezek a folyamatok már mesterségesen irányíthatók különböző gázok hatására hatalmas tárolókban ömlesztve, rövidebb időtartam alatt lejátszódnak ezek a folyamatok, a talaj érintkezése nélkül. 

A virágzó cserepes hagymás növények esetében megfigyelhető, hogy laza szerkezetű tőzeges talajba vannak ültetve, nevelve a növények. Ez az öntözésnél lehet számunkra segítség, hiszen ha megemeljük a növényt és meglehetősen könnyűnek találjuk, akkor szobahőmérsékletű, lehetőleg állott, vízzel alulról szivassuk fel kb. 20-25 perces ázatással őket.  

A nárcisz egy igen illatos és közismert hagymás növény, amelyet kedvelnek a kertbarátok is, mivel rengeteg fajtája van. Leggyakoribb a sárga változatok, de előfordul fehér vagy a sárgás-fehér színváltozatban is. A krémfehér teltvirágú fajták intenzívebb illatfelhővel rendelkeznek. Kiválóan alkalmas vágott virágnak és a váza tartóssága kb. 2 hét. Mint minden növény esetében itt is igaz, hogy a bimbós változatok tovább fognak nyílni. Hűvös, világos helyen kell tartani ez is segít a hosszabb virágzásban. A plusz amit a hagymás cserepes növény nyújt a szálással szemben, hogy elvirágzást követően idővel a kert egy részébe ki tudod ültetni és várni a következő évi virágzást. Ültetésnél közvetlenül a hagyma ne érintkezzen trágyával. Nagyjából az ültetési táv 10-15 cm legyen. Esetleges fagyvédelemről is érdemes gondoskodni 5-10 cm vastagon kell takarni akár lombbal vagy fenyőkéreggel a talajt. 

A jácint egy rendkívül mutatós és illatos virágzó hagymás növényünk. Sokak számára már túl illatos is, amely egy kisebb teret könnyen és hamar beterít intenzív illatával. A lilás, fehéres színváltozatok és azok árnyalatai  kedveltek a vásárlók körében. Kistermetű, húsos levelei között a virágzati száron találhatóak meg a harangszerű virágai. A jácint hagymája rettentően mérgező, ezért ültetésüknél körültekintően kell eljárni!

A jácint ellensége az árnyék, így bármely napos helyre ültethető, de a szűrt fényt is tűri. A túlságosan kötött és nedves talajokat nem kedveli, ezekben a hagyma károsodhat. Ültetéskor kesztyűben dolgozzunk! 10 -15 cm mélyen kell elültetni a hagymákat. A cserepes változatok igen korán elnyílnak, de pár praktikával meghosszabbíthatjuk ezek élettartamát, melyek a következők: Kerüljük a meleg, tűző napot és a helyváltoztatást. Ezek mind mind hátrányosan érintik a növény virágzás dinamikáját. Fontos, hogy a jácint földje mindig legyen nyírkos. Elnyílást követően ugyanúgy, mint a nárciszt nyugodtan ültessük ki a kertünkbe. Hajtatása egyszerű.

A tulipán a Nőnapi aduász, így is hívhatnánk ezt a csodálatos virágzó növényt, amely egyszerűségével, letisztultságával örvendezteti meg tulajdonosát. Hajtatva gyakran találkozunk a cserepes változatokkal. Többnyire egy cserépben több hagymát találunk, így még szebb a látvány.

Számomra különösen tetszenek a cserepes törpe változatok, amelyek elég hektikus körülményeket is kibírnak. A sziromlevelek elnyílását követően várjuk meg amíg a lombozat elsárgul, majd csak ezt követően vágjuk vissza a növény szárát. Ha ez is elszáradt bátran kiültethetjük őket szabadföldbe. A vágott tulipánok vázatartóssága közepesnek mondható. Különlegessége, hogy a tulipánhagyma úgynevezett fiókhagymákat képez, amely a hagyma mellett közvetlenül található meg. Így kétévente érdemes kivenni a hagymát a talajból és szétválasztani a fiókhagymáktól. Egy év alatt a fiókhagymák visszaültetve megerősödnek és virágot képeznek. Ez egyben egy szaporítási formája a tulipánoknak szabadföldi kivitelben. A hagymákat nyáron felszedést követően érdemes hűvös, fénymentes helyen tárolni, ahol a levegő kicsit mozog, majd szeptember végén, október elején kell elültetni egy új ültetési helyre.

Boldog Nőnapot a Hölgyeknek! 😊

Pár szót említenék a jelenlegi időjárási körülményekről is, amely kapcsolódik a télen virágzó és kora tavasszal virágzó növényekhez, így a hunyorhoz is.

Enyhe volt a január, és a február sem fog komoly hidegeket hozni. Bújnak a tulipánok, virágzik a téli jázmin, az ősszel ültetett árvácskák már újra virágot hoznak… sajnos ezek, mint tudjuk, igen korai jelenségek… 

Az idei téli időszak sajnos szokatlanul enyhe időjárást eredményez. Elmaradnak a hosszan tartó fagyok, amelyek sikeresen gyérítik a talajban megbúvó, áttelelni kívánó kártevők számát, vagy a különböző kórokozók téli képleteinek mennyiségét csökkentenék. Óva intenék bárkit is a „korai tavasz” megjelenésétől, illetve annak örömétől! Évről évre enyhe a tél, majd tavasszal nehezíti meg megannyi mezőgazdaságban vagy kertészeti szabadföldi ültetvényből gazdálkodók napjait a tavaszi fagyok alkalmával.

Természetesen még ne kertészkedjünk, hiába „engedett” ki a talaj, semmilyen dísznövényt vagy kertészeti haszonnövény magját ne ültessük még a talajba, kellően hideg van még ilyesfajta műveletekre!

A hunyornak számos faja ismert a világon. A Balkán-félszigeten, Dél- és Közép-Európa, Törökország és Kína nyugati területein honos. Bár hazánkban is fellelhető több faja és számos fajtája, ezekből mindössze csak három faját jegyzik itt őshonosként. Ezek a következők: kisvirágú hunyor, pirosló hunyor és az illatos hunyor. Hazánkban ezek védett fajok, óvjuk őket mi is! Helleborus niger (fekete hunyor) a legkorábban virágzó faj.

A hunyorok jellegzetességei, hogy már enyhe tél alkalmával vagy kora tavasszal megjelennek virágai. Angolszász vidékeken karácsonyi rózsaként tartják számon, hiszen ott még hamarabb nyílnak virágai az enyhe tél miatt. A boglárkafélkék családjába tartozó középmagas évelő dísznövény, amely mérgező. Van közöttük lombhullató és örökzöld faj is. Fényes levelei összetettek, színük mélyzöld vagy világoszöld. A virág igazi jellegzetessége a bókoló sziromok és sárga porzók által alkotott különleges látvány. Színviláguk teljesen változatos, legjellemzőbb a rózsaszín, lila és sötétvörös, valamint a kék és zöldes árnyalatú virágok.

A növény igen hosszan virágzik, akár egy hónapot is fölölhet a virágzási ciklus. Virágkötészetek alkalmazhatják vágott zöldként is. Amit mi színes csészeleveleknek gondolunk, az valójában csészelevekből módosult fellevél. Elvirágzást követően toktermésével díszít, melyek körül a fellevelek még mindig megtalálhatóak, csak mélyebb színben.

Igényeit tekintve kedveli a meszes talajokat, a félárnyékos helyet, valamint a jó vízáteresztésű talajokat. Augusztus végén vagy szeptember elején ültessük. A szakirodalom szerint a több éves tövek esetében kerüljük a nyári öntözést, mivel a növény számára ez egy nyugalmi periódus, ellenben a tő kipusztul. Tapasztalatom szerint nagy forróság esetén háromhetente érdemes kevés vízmennyiséget adni számukra, mert idő előtt elgyengül a tő. Évelő, maximum 5 évig maradhat ugyanazon a helyen, utána, ha még életképes, akkor ültessük más helyre a nyár folyamán. Egyébként ne mozgassuk, bolygassuk, mert azt nem részesíti előnyben a növény. Évente meghálálja a kis adag érett szarvastrágya mennyiségét, melyet ősszel vagy tavasszal dolgozzunk óvatosan a talajába.

Két kórokozó szokta megtámadni, de leginkább a levélfoltosság jellemző. Ezt körültekintő gondozással megelőzhetjük úgy, hogy a régi elszáradt leveleket eltávolítjuk (januárban és februárban) a növényről. Metszőollóval vágjuk ki teljesen a tövénél a fertőzött lombleveleket, majd ezt ne tegyük a komposztba, nehogy befertőzze azt! Természetesen lehet gombaölővel is permetezni, de ez a mechanikai művelet költséghatékonyabb és természetbarát is egyben.

Tőosztással vagy magról szaporítható. Előbbi sikeresebb és kertészeti vonatkozásban bevált szaporítási forma.

A mikulásvirág az Euphorbiaceae – a kutyatejfélék – családjába tartozó beltéri virág. Jellegzetes fellevelei virágzás körül pirosodnak, így gyönyörűen szépíthetik tulajdonosuk egyik polcát, asztalát vagy kaspóját. A növényt több méretkategóriában értékesítik. Általában már november végén megjelennek a nagykereskedésekben, áruházláncok polcain, de virágboltok kínálatát is szélesítik ebben az időszakban. 

Nagy lombozatot nevel, íves hajtásain gyűjtögeti a fényt. A virága elég kicsi, illattalan, melynek színe általában fehér. Fontos szempont, hogy a fellevelével díszít igazán, nem pedig a virágával a növény. 

A virágzása december és február között zajlik.

Szaporítása

A mikulásvirágot – mint oly sok növényt – eredményesen dugványról szaporíthatjuk. Mivel tejnedves növény, ezért a vágás után forró vízbe állítsuk az alját, hogy elálljon a nedvszivárgás. Érdemes kesztyűben végezni a munkaműveletet, mert a nedv enyhén mérgező, így allergia tüneteit okozhatja. Vegyük ki, és pár órát hadd száradjon a dugvány. Ezt követően tőzeges, laza szerkezetű, de tápdús talajba helyezzük. Az ezt követő két hétben az öntözés csak párásítás útján történjen! Egy spriccelő segítségével nedvesítsük át a közeget szobahőmérsékletű vízzel. Ha tudjuk, gyűjtsük az esővizet, mert ez a legmegfelelőbb a növény számára. Tavasszal, virágzást követően érdemes szaporítani.

Környezeti igényei

A mikulásvirág nem a legkönnyebben nevelhető és tartható dísznövények közé sorolandó. Közép-Amerikából származik, ezáltal nyáron szereti a meleget.

Általánosságban elmondható, hogy hűvösebb, 21 Celsius-fok alatti helyet szeret, de ne legyen ott kevesebb, mint 17 Celsius-fok.  Fényigénye nagy, de a tűző nap perzselést okoz! Ha ablakpárkányra tesszük növényünket, akkor tovább tartja a felleveleit és a virágzatát. Öntözésénél fontos, hogy a pangó vizet nem tűri. Az öntözés mérsékelt legyen, alulról, felszívatással történjen. Fokozott vízigénye az új hajtások képződésekor van. Szubtrópusi növény, a huzatra érzékeny, ezért olyan helyet válasszunk neki, ahol közel azonos a léghőmérséklet, majd onnan ne mozgassuk, ne változtassuk a helyét. A száraz levegőt nem tűri, így a párásításról is gondoskodni kell.

Az enyhén savanyú, tőzeges virágföldet kedveli. 

Mire figyeljünk vásárláskor?

• A növény levele ne sárguljon és ne kókadjon.
• Ne legyen a levél fonáki részén kártevő (tetvek).
• Olyan növényt kell választani, melynek a virága még nem nyílt ki teljesen (a virágpor jól kivehető a színes fellevélzeten).
• Vásárlást követően minél előbb vegyük le a celofánt!

Egyszer virágzó növény?

Gondos tartás mellett évről-évre virágzásra bírható. A növények is érző lények, érzékelik a környezetükben folyó változásokat. Ilyen például az adott hely évszaknak megfelelő nappalai hosszúságának alakulása. Kertészeti szempontból fénymegvilágítás esetében megkülönböztetünk rövid és hosszú nappalos növényeket. A fény mennyisége határozza meg, hogy rövid vagy hosszú nappalok szükségesek ahhoz, hogy a virágrügy iniciálódjon, tehát adott legyen a lehetőség arra, hogy virágzásra forduljon a növény. Emellett a hőmérséklet is fontos befolyásoló tényező. A mikulásvirág rövid nappalos növény, így hosszú, legalább 12 órás egybefüggő sötétség szükséges ahhoz, hogy végbe menjen az előbb említett folyamat.  Nagy termesztőházakban már nyáron elkezdik a sötétítést. Otthon praktikus lehet egy erre a célra egy nagyobb kartondoboz. A megadott időmennyiség után vegyük le a dobozt. Nyilván amint már látjuk a rügyet, nem kell alkalmaznunk ezt a folyamatot.

A levéltetvek előszeretettel szívogatják a mikulásvirág nedveit is. Könnyen át tudnak rá terjedni bármely fertőzött beltéri dísznövényről. A levél fonákán gócszerűen helyezkednek el. Jellegzetes kártételi tünet, hogy a növény kókad. Sokan ezt vízhiánynak gondolják, ezért is fontos a levélzet megfordítása, s annak ellenőrzése, nem kártevők okozzák-e a kókadást. Felszívódó rovarölő szerrel (Spilan, Mospilan) permetezzük a beteg növényeket. 

Ajándékozz decemberben is növényt!

A fekete retek vetési ideje augusztus közepe.  Józan ésszel gondolkodva furán hangozhat, hogy az év legmelegebb napjaiban kell nekünk elvetni ezt a növényt 2-3 centiméter mélyen. Ügyeljünk, arra, hogy apró morzsás magágyba kerüljenek a magvak. Eredést követően egy lombleveles állapotban (amely nagyon kicsi) kell egyelni, 8 centiméterenként ritkítani.

A gumó alakja lehet gömb, megnyúlt, ritkán szögletes vagy amorf, melynek színe fekete. A növény nagy lombozatot nevel, melyet a földi bolhák nagy intenzitással rágnak. Ellenük rovarölőszerrel kell védekeznünk, mert rajzáskor pár nap alatt inváziószerűen elszaporodnak és akár teljes terméskiesést eredményezhetnek. Az ápolásánál fontos megemlíteni, hogy a fekete retek tenyészideje alatt háromszor kell meglazítani a talajt. A növény viszonylag rövid tenyészidővel rendelkezik, így előtte és utána is tudjuk a területünket hasznosítani. Előveteménynek jó akár a borsó, utónövénynek pedig a levélpetrezselyem.

A csípős ízvilágot egy kénvegyület okozza, amely sok ember számára kellemetlen lehet. A csípősséget több tényező is szabályozza: a talajviszonyok, a vízutánpótlás és fajtakérdés is. Egyenetlen vízutánpótlással fokozhatjuk ennek az intenzitását. A túlöntözés a gumó pudvásodásához vezet. Összeségében egy „jokernövény”, amely kevés gondozás mellett szuper termést ad. A betakarítást kesztyűben végezzük, mert a levele bőrirritációt idézhet elő.

Beltartalmi értékek
Számos – köztük C, B₁, B₂ – vitaminban gazdag. Magas a magnézium-, foszfor- és kalciumtartalma. A májra rendkívül jól hat, hiszen aktiválja és regenerálja a májsejteket. A méregtelenítéssel védi és segíti a helyes a húgyúti működést. Segíti elpusztítani a bélrendszerben a káros baktériumokat. Magas rosttartalma miatt kedvezően hat a bélműködésre.

Epidemiológiai és tudományos kutatások igazolják, hogy a polifenolokban gazdag zöldségek és gyümölcsök rendszeres fogyasztásával a szervezetünkben keletkezett szabadgyökök hatástalaníthatók, így rendszeres bevitelükkel számos krónikus megbetegedés megelőzhető.

A népi gyógyászat már évszázadok óta használja, elsősorban emésztésjavító és féreghajtó hatása miatt. Számos epegyógyszerben ennek a zöldségfélének a hatóanyagait használják fel.

Javasolt fogyasztása
Akinek bírja az ízérzéke és gyomra (erősen csíphet ugyanis a termés), fogyaszthatja nyers formában, akár sózva is. Én személy szerint mézzel fogyasztom, kis mennyiségben. Egy trükköt is megosztok veletek. Aki nyersen nem tudja elfogyasztani, annak ez lesz a legkézenfekvőbb fogyasztási formája. 

Egy közepes nagyságú retket kés segítségével meglékelünk úgy, hogy a közepének jelentős részét eltávolítjuk. Ebbe a részbe mézet töltünk, majd hagyjuk szobahőmérsékleten állni 1 napot. A reggeli alkalmával igyuk ki a gumóban keletkezett szirupot, amely tartalmazza a szervezet számára hasznos anyagokat.

Erősítsd az immunrendszered!

A nappalok rövidülésével fokozatosan csökkennek a napi hőmérsékleti csúcspontok, melyeket nem csak mi emberek érzékelünk, hanem a természet is. Éreznek a fák, a cserjék és az évelők is, melyek felkészülnek téli életszakaszukra. 

A növények is életfolyamatokat, életszakaszokat különítenek el az életük során, amelyek között van, ami évről évre lejátszódik. Ilyen az öregedés – más néven a szeneszcencia –, amikor a lomblevélben lévő kloroplasztiszban a zöld klorofill pigment bomlásnak indul. Fontos, hogy nem csak ilyen pigmenttel rendelkeznek a lomblevelek. Az úgynevezett kísérő pigmentek ilyenkor fedik fel csak igazán magukat. Ilyenek például a karotinoidok, melyeknek két fő csoportját különítjük el: karotinok és xantofillek. Többségük a sárgás színeződésért, de a piros és a narancs árnyalat kialakításáért is felelős. Az antociánok egyértelműen a vöröses vagy vörösbarna színt okozzák.

A színeződéssel elindul egy képletes harc az idővel, annak érdekében, hogy minél több tápanyagot tudjanak fás részeikben felhalmozni a növények.

Természetesen egy-egy adott faj, sőt fajta esetében ez a színeződés eltérő, hiszen minden év különbözik a másiktól valamiben. Vannak környezeti tényezők, amelyek befolyásolják e gyönyörű folyamat lejátszódási gyorsaságát és annak minőségét.

A lomblevelek lehullajtásáért növényi hormonok felelősek. Ez is izgalmas téma a növényvilág iránt érdeklődők számára, hiszen olyan érzékeny és rejtett rendszerben élnek fásszárú növényeink. A lombhullajtás fő hónapja a november.

Pár növényfajt összegyűjtöttem számotokra, amelyek páratlan elemeit képezhetik egy kertnek az ősz lombszíneivel:

Fák:

1. Páfrányfenyő – Gyönyörű sárgás lombszíneződéssel jellemezhető.

2. Tulipánfa – Tenyérnyi nagyságú levelei aranysárgára színeződnek.

3. Vöröstölgy – Vöröses-narancsos színpompa jellemzi.

4. Vörösjuhar – Nevében is hordozza megjelenését, kora ősszel színesedik lombozata.

5. Júdásfa – Mélyvörösre színeződik, amely már-már lilás árnyalatot is hordoz.

6. Ecetfa– Igazából bokorfa, amelynek kertészeti értéke a díszitőértéke. Az ősz összes árnyalatát tükrözi és dekoratív bugavirágzatával hívja fel magára a figyelmet.

7. Ámbrafa – Október közepe tájékán zöld lombozata vöröses árnyalatra vált át.

Cserjék:

1. Japán szentfa – Igazi különlegesség. Rendkívül korán színeződik, sárgás-vöröses-bordós megjelenésű.

2. Madárbirs – A madárbirs hasznos növény, hiszen jó talajtakaró, télen madarak fogyasztják termését, ősszel pedig gyönyörű vöröses színnel varázsolja el az embereket.

3. Húsos som – Különleges növény, amely nem csak lombszíneződésekor, hanem lombtalan állapotban is díszíti a környezetét színes, általában piros szárával.

4. Hortenzia – Ez a sokak által kedvelt cserjenövény az elvirágzását követően a narancsostól kezdve a barnás-vöröses árnyalatokig vonzza az emberek tekintetét.

Az árvácska a Viola nemzetségébe sorolandó. Ez a nemzettség bővelkedik a fajták sokaságában, többek között az árvácskával és az ibolyával is. Eredetileg a nemesítés 4 árvácskafajtával dolgozott: Viola tricolor (háromszínű vadárvácska), Viola lutea (sárga árvácska), Viola altatica (altáji árvácska), Viola gracilis (vékonyka árvácska). Ez a sor egészült ki Viola cornuta (szarvacskás árvácska) fajtával, amely jelentősen befolyásolta a hibridek megjelenését. A nemesítés legfontosabb részeleme a hibridek megjelenése, mellyel a színvilág legjobb kiteljesedését érték el a kutatók.

Magyarországon a kétnyári virágok közül az árvácskatermesztés kiemelkedő jelentőséggel bír, mivel közel 100 milliós nettó árbevételt generált az elmúlt 5 évben. Városunkban a közterületeken évről évre közel 70 000 db növényt ültetnek el az AKSD alkalmazottai.

A növény habitusa fajonként és fajtánként is eltérő.

Habitus alapján sok csoportot alakíthatunk ki: 

Az utóbbi időben a trend módosult, hiszen a vásárlók a kisvirágú árvácskák vásárlását preferálják, mivel a több virághozam és a  jobb bokrosodás a rájuk jellemző előnyök.

A kerti árvácska magassága 15-25 cm. Bojtos gyökérzettel rendelkezik, ezért a talaj felső 20 cm-es rétegét tudja korlátozott részben átszőni. Levélzete változatos, amely lehet szív alakú, pálhás (mellékleveles) vagy lándzsás. Az alsó levelek nagyobbak, szélesebbek, a felsőbb helyzetű levelek nyúltabbak. A virág zigomorf, öttagú. A virágszín mérete és színe eltérő. A virágzás mértéke a talaj- és hőmérsékleti viszonyok függvénye. A növény vízigénye a kezdeti fázisban nagy, illetve meleg ősz esetén fokozott. Kedveli a szerves anyagban gazdag talajokat. A kétnyári növények tápanyagigényesek, ezért négyzetméterenként 4 kg érett istállótrágyát vagy komposztot forgassunk a talajba. Toktermése a termés érleléskor felreped és a benne található barna vagy fekete magokat elhullatja. 

Az árvácska szaporítása:

Az árvácskát az esetek 90%-ban ivaros úton – magról – szaporítják. Kedvelt növényünket mi is szaporíthatjuk úgy, hogy a tokban lévő magokat félérett állapotban megszedjük, majd ezeket nyáron elvetjük. Általában magszaporító cégekkel kötnek szerződéséket a kertészetek, így nem magokat, hanem már magoncokat kapnak a termelők, ezáltal csökkentik az energiafelhasználásukat.

A magokat szaporító tálcába vetik és kellő fejlettség után történik a magoncok tűzdelése. A

magoncokat érdemes picit benedvesíteni a munkaművelet elvégzése előtt. Az úgynevezett X-tray vetőtálca lehet 480-264-120-72 sejtlyukú. A magoncok ezekből a tálcákból kerülnek általában 9 cm-es cserépbe, ahol retard műtrágyákkal érik el a későbbi hosszan tartó virágzást.

A gasztronómiában gyakran használják az árvácskát egy-egy tányér díszítőelemeként, mivel a virága ehető.

Ősszel is virágos a kert!