Nem mindegy, hogy milyen levegőt szívunk, ezért nagyon fontos odafigyelni a levegőminőségre és annak terhelésére. Magyarországon még mindig a 8. leggyakoribb életminőséget befolyásoló tényező a légszennyezettség. A 2021. évi globális levegőminőségi adatok feldolgozásából a Chicagói Egyetem Energiapolitikai Intézete (EPIC) készített egy tanulmányt, amelyben a rendelkezésükre álló adatokból kiszámolták a Levegőminőségi Élet Indexet (AQLI).

Az adatok azt mutatják, hogy a tartósan levegőben lévő aeroszol szemcsék (PM₁₀, PM_2,5, PM_0,1 frakciók) továbbra is a legnagyobb egészségkárosító kockázati tényezők. Több mint 400 ezer európai uniós állampolgár – köztük több mint 10 ezer magyar – hal meg évente, valamint még ennél is többen szenvednek légzőszervi vagy szív- és érrendszeri megbetegedésben a nem megfelelő levegőminőség következtében. A PM_2,5 frakció élettartam csökkentő hatása globálisan hasonló a dohányzáséhoz és több mint háromszorosa az alkoholfogyasztásénak.

Mik azok a tartósan levegőben lévő aeroszol szemcsék?

A PM részben természetes, részben antropogén forrásból ered. A nagyobb szemcseméretű részecskék elsősorban talajból, porzással járó ipari, mezőgazdasági tevékenységből, az utak felületének kopásából  származnak, a kisebbek tüzelőberendezésekből, belsőégésű motorokból, egyes ipari technológiákból kerülnek a levegőbe vagy a levegőben lévő anyagokból képződnek másodlagos részecskeként. A közúti közlekedés bővülése és a szilárd tüzelőanyaggal működő fűtőberendezések használatának növekedése miatt egyes települések PM₁₀ szennyezettsége az elmúlt években növekedett. Az emelkedés legfőbb oka a biomassza-felhasználás előtérbe kerülésének köszönhető. A PM_2,5  a 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű szemcsék gyűjtőneve, finomrészecske-frakciónak is szokás nevezni. A 2,5 µm alatti szemcsék elsősorban gázokból, kémiai reakciókból, de főleg égés során, dízelmotorok égéstermékeként keletkezhetnek, ezek a méretű részecskék már a légutakba is lejutnak. A 0,1 µm-nél kisebb részecskéket ultrafinom részecskéknek hívjuk, ez a frakció attól igazán veszélyes, hogy a tüdőhólyagokon át bejut a véráramba és a szervezet különböző részein akkumulálódik (folyamatosan felhalmozódik egy adott szervben).

Hogyan befolyásolja az élethosszunkat a légszennyezettség?

Az AQLI kimutatta, hogy a globális szennyezés csökkentése az Egészségügyi Világszervezet (WHO) irányelvének való megfelelés érdekében 2,3 évvel növelné a várható átlagos élettartamot. A szennyezés terhe azonban nem egyenletesen oszlik meg az egész világon.

A kelet-európai lakosok szennyezettebb levegőt lélegeznek be, mint nyugati szomszédaik, és emiatt rövidebb ideig élnek. Ha Kelet-Európa levegőminőségének szintje elérné a kontinens nyugati részének megfelelő szintet, akkor az átlagpolgárok 7,2 hónappal tovább élhetnének. 

2021-ben az európaiak átlagosan 12,4 μg/m³ -es PM_2,5 részecskeszennyezésnek voltak kitéve, ami megfelel az Európai Unió 25 μg/m³ -es légszennyezettségi normájának, de nem éri el a WHO felülvizsgált irányelvét. Ha a részecskeszennyezés megfelelne ennek a szabványnak, akkor az átlagos várható élettartam Európa-szerte 8,4 hónappal javulna.

Magyarországon a 2021-es év átlagos PM_2,5 szennyezési koncentráció értéke 14,1 μg/m³ volt.  A 2021-es adatok alapján Hajdú-Bihar vármegyében egy átlagos ember születéskori várható élettartama 11 hónappal hosszabbodna meg, ha a finom részecskeszennyezés a WHO irányelvének megfelelő szintre csökkenne. 

A tanulmány adatait a telepített, folyamatosan működő levegőminőség-mérők szolgáltatják, illetve a szakértők rendelkezésére állnak az évente készített műholdas mérési adatok is. Az adatok kiértékelését követően – ahogy nyilvánosságra hozzák az eredményeket – kifejezetten fontos, hogy a döntéshozók a levegőminőség javító programok tervezésekor ezt figyelembe vegyék és a lakosság is tájékoztatást kapjon a környezeti levegő állapotáról és annak egészségünkre gyakorolt hatásáról. 

Ezen dolgozik a HungAIRy csapata, hogy a hiteles forrásból származó információkat és a legfrissebb adatokat eljuttassuk hozzátok, és minden korosztályt közérthetően tájékoztassunk a levegőterheltség állapotáról és a javító intézkedésekről.

Hol tájékozódhatunk az éppen aktuális állapotról?

Debrecenben 3 telepített, folyamatosan működő mérőkonténer található, melyek mérési adatai bárki számára elérhetőek a HungaroMet oldalán:  

https://legszennyezettseg.met.hu/levegominoseg/meresi-adatok/automata-merohalozat

Az ökomenedzser iroda címe: Debrecen MJV Polgármesteri Hivatal Zöldterületi Osztály, 4024 Debrecen, Piac utca 20. 211. sz. iroda 
Ökomenedzserek: Tornainé Kicsák Edit, Ulveczki Csaba
E-mail: hungairy@ph.debrecen.hu
Telefon: 06 52 511 530

A HungAIRy LIFE integrált projekt 2019-ben indult 10 településen, köztük Debrecenben, amelynek fókuszában az egyik legjelentősebb környezetvédelmi probléma megoldása; a levegőminőség javítása áll. Ezt többek között emissziós adatbázisok fejlesztésével, átfogó szemléletformáló, tájékoztató tevékenységgel és egy országos szakértői, tanácsadói hálózat felállításával valósítják meg a projektben részt vevő partnerek. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata ezen célok mentén olyan zöld felületeket alakít ki, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy tisztább legyen a levegő.

Életünk akár 90 %-át is a négy fal között töltjük egyes időszakokban (pl. munkahelyen, iskolában, lakásunkban), és csak egészen elenyésző időt a szabadban. Ezért nagyon fontos, hogy annak a zárt térnek milyen a belső levegőminősége. 

Az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága már 2010 februárjában felhívta a figyelmet arra, hogy számos veszélyes légszennyező anyagból sokkal több van a beltéri levegőben, mint a városi levegőben, azaz sok lakásban, épületben az egyes szennyezőanyagok koncentrációja magasabb, mint amit a határértékek megengednek a városi levegőben. Ez azért eléggé elgondolkodtató. 

A belső terek levegőminősége alapvetően azonos a környezetével, azonban ehhez még hozzáadódnak a tevékenységünkből adódó terhelések is. Káros gázok szabadulnak fel és jutnak be a burkolatokból, berendezési tárgyakból, de befolyásolja a fűtéstípus, a dohányzás és még a légzésünk is. Kutatások kimutatták, hogy jelentős mennyiségű illékony szerves anyag (VOC) is jelen lehet a belső terekben, melyek fejfájást, légzőszervi megbetegedéseket, torok- és szemirritációt, szédülést és egyéb kellemetlen tünetet okozhatnak. 

Na, de akkor mit tehetünk a beltéri levegőminőség javításáért?

1. Szellőztessünk

A szellőztetés a szennyezőanyagok eltávolításának a legegyszerűbb módja. Ha az épület szigetelése megfelelő, a nyílászárók megfelelő minőségűek, akkor naponta többször is érdemes kinyitni és levegőt cserélni. Téli időszakban kifejezetten fontos, hogy minden nyílászárót kinyitva, többször, rövid ideig szellőztessünk, ezzel megelőzve a bútorok, falak kihűlését. Azonban előtte fontos tájékozódni a kinti levegő minőségéről is. Például forgalmas környéken vagy szmogriadó esetén inkább a déli órákban vagy forgalmi csúcsidőszakon kívül nyissunk ablakot. Helytelen vegyes tüzelés esetén a füst is megjelenhet a környezeti levegőben, amit szintén nem szerencsés beengedni a lakásba, vagy allergiásoknak sem célszerű pollenszezon idején sokat nyitva tartani az ablakot. Fűtési szezonon kívül viszont szellőztessünk amennyit csak lehetséges. 

2. Ültessünk szobanövényeket

A NASA vizsgálatai bebizonyították, hogy a szobanövények – mindamellett, hogy oxigént termelnek – képesek az illékony szerves szennyezőanyagokat felvenni a levegőből és lebontani. Ebben a levelek mellett a gyökereknek és a cserepekben élő mikroorganizmusoknak is szerepe van. Az egyes fajok más-más mértékben tisztítják a levegőt, azonban fontos odafigyelnünk a kiválasztásnál arra is, hogy a növények jól érezzék magukat a lakásban. A szobanövények nem csak tisztítják a levegőt, de még az általános közérzetünkre is jó hatással vannak. 

És mi a helyzet a karácsonyi hangulatgyertyákkal?

A paraffin tartalmú gyertyák hosszú távon fejtik ki egészségkárosító hatásukat. Kutatásokkal bizonyították, hogy az ilyen típusú gyertyák káros füstöt szabadítanak fel, amik akár asztmás megbetegedéseket is okozhatnak, és szélsőséges esetben növelik a tüdőrák kialakulásának kockázatát. Mindezt azért, mert az égetésük során nem termelődik akkora hő, hogy az olyan veszélyes anyagok, mint a toluol vagy a benzol elégjenek. Ezért a tudósok az javasolják, hogy válasszunk természetes anyagból, mint pl. méhviaszból, szójaviaszból vagy repceviaszból készült gyertyákat. 

Manapság szerencsére sok kézműves gyertyát lehet vásárolni és Debrecenben is elérhetőek. Ezzel támogatjuk a hazai kisvállalkozásokat, ráadásul többségük újra használható vagy hasznosítható üvegbe van töltve, ezáltal kevesebb hulladékot is termelünk.
Az ökomenedzser iroda címe: Debrecen MJV Polgármesteri Hivatal Zöldterületi Osztály, 4025 Debrecen, Barna utca 23. 90. sz. iroda 
Ökomenedzser: Tornainé Kicsák Edit, Ulveczki Csaba
E-mail: hungairy@ph.debrecen.hu
Telefon: 06 52 511 530

A HungAIRy LIFE integrált projekt 2019-ben indult 10 településen, köztük Debrecenben, amelynek fókuszában az egyik legjelentősebb környezetvédelmi probléma megoldása; a levegőminőség javítása áll. Ezt többek között emissziós adatbázisok fejlesztésével, átfogó szemléletformáló, tájékoztató tevékenységgel és egy országos szakértői, tanácsadói hálózat felállításával valósítják meg a projektben részt vevő partnerek. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata ezen célok mentén olyan zöld felületeket alakít ki, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy tisztább legyen a levegő.

Az összes szólóbuszt lecserélték Debrecenben a jelenlegi legmodernebb, környezetkímélő Euro 6-os motorral felszerelt buszokra. A 10 új járművel együtt 69 új busz váltotta már le a régieket a debreceni közösségi közlekedésben. Ezeknek a buszoknak 20%-kal kevesebb a károsanyag kibocsátása elődeikéhez képest. Az új járművek átadásakor két, egymillió kilométert futott buszt is elbúcsúztatott a DKV. 
A teljes buszflotta cseréjéhez még 40 új csuklós Mercedes-Benz jármű érkezik jövőre városunkba, ezzel az állománycsere után a buszok átlagos életkora 2 év alatt lesz. 

A város által 2022-ben elindított buszflottacsere-program a jövő év végére zárul le.

A következő három évben jelentős véderdősítést hajtunk végre Debrecen gazdasági területei körül, valamint a Tócó mentén és a város nyugati oldalán. Már eddig is folyamatos erdősítés zajlott Józsán és Pallagon, a Tócó mentén és a Vértessy-kúria környezetében. Most még magasabb sebességi fokozatra kapcsolunk! 

Elsősorban Józsa, Kismacs és Nagymacs környezetében hozunk létre véderdőket – itt összesen 3.000 fát és 50.000 cserjét fogunk elültetni, továbbá több mint 20.000 négyzetméter gyepesítést is elfogunk végezni, továbbá öntözőrendszert is kialakítunk – mondta Balázs Ákos alpolgármester.

A 3 éves véderdősítési program az említett területeken kívül a déli gazdasági övezetben is elindul a mikepércsi véderdő kialakításával, ezen túlmenően pedig folytatódik a Tócó-patak mentén a zöld folyosó kialakítása, így a pataknál és a Vértessy-kúria mellett további 1.500 fát ültetnek el.

Összességében elmondható, hogy az eredetileg meghirdetett, 10.000 fa ültetését célzó programhoz képest annak a mennyiségnek közel a háromszorosát, mintegy 28.000 fát fogunk elültetni. A fák körülbelül 20 év múlva már képesek lesznek 5.000 tonna szén-dioxidot és 1.200 tonna szálló port megkötni évente.

Ezeket a területeket is vizsgálni fogja az a környezeti monitoring rendszer, melynek létrehozását Aradi Csaba ökológus vetette fel még a Civaqua-program indulásakor. A Debreceni Egyetemmel megkötöttük a megállapodást a tudományos szakmai háttér biztosításáról, s jelenleg a rendszer kidolgozása van folyamatban – mondta Balázs Ákos alpolgármester.

Katona Erzsébet, Nagymacs és Kismacs önkormányzati képviselője elmondta, hogy a városrészekben eddig is folyamatosan történt faültetés, hiszen erre nagy szükség van a jelentős a szántóföldi területek aránya miatt. A szél által felkavart por ugyanis problémát okoz a lakóknak.

Aradi Csaba ökológus, a Zöld Munkacsoport tagja kiemelte, mennyire fontos a Civaqua-program és a véderdősítés, hiszen ezek  programok új szintre tudják majd emelni a környék természetének biodiverzitását. A számukra kedvezőbb létfeltételeket kínáló természeti környezetet elfoglalják az apró állatok, a rovarok. Még a vándorló madaraknak is segít, hogy a zöld folyosón meg tudnak pihenni. A szálló por elleni védelemben szerinte a legfontosabb az olyan erdősávok telepítése, melyekben több lombkoronaszint él egymás mellett magasabb, valamint közepes növésű fák és cserjék ültetésével.

A fásítási program mögött komoly szakmai munka áll. Nagy öröm és szép példája az összefogásnak, hogy Debrecenben a város környezeti szakemberi mellett az egyetem szakértőit is bevonták a tervezésbe – mondta Kövér László, a Debreceni Egyetem adjunktusa, a Zöld Munkacsoport tagja.

„Ha megunjuk, el vele, így jutunk csak felfele!”

 Aldous Huxley

Kedves Olvasó!

Cikkemet egy feladattal kezdeném. Velem tartasz?

Képzeljünk el egy olyan rendszert, amely nem ismeri a „hulladék” vagy a „szemét” szavakat! 

Sikerült?

Ha nem, segítek kicsit!

Ismered, sőt a része vagy. 

Természetnek hívják!

Gondoljunk csak bele, a természet ciklusokban, körforgásokban gondolkodik. Ha nem így lenne, most -enyhén fogalmazva is – nyakig lennénk a falevelekben, mamutcsontokban és még sorolhatnám (az olvasó fantáziája szab csak határt). Ebben a globális „gazdasági” egészben minden mindennel összefügg. Egy olyan halmaz, melynek megannyi része még előttünk is rejtve van, melyben az anyag nem vész el, csupán átalakul azáltal, hogy egy új folyamat alapanyagává válik.

Mi, mint gondolkodó emberek (Homo sapiens sapiens) tudunk ilyen rendszerben gondolkodni?

A következő cikksorozatban erre keressük a választ. Együtt.

A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és az ökológiai lábnyom mérséklésének egyik fontos összetevője a körforgásos gazdálkodás megvalósítása, egy olyan gazdasági rendszeré, melynek célja a pazarlás és az erőforrások túlzott igénybevételének megszüntetése. Célja, hogy az adott terméket a lehető legtovább használja, javíthatóvá vagy épp újrahasznosíthatóvá teszi. Hosszú távon csökkenti a gyártás energia- és új nyersanyagok iránti igényét és a hulladékot. 

Az igény nem most jelentkezett először egy ilyen rendszer bevezetésére. A kialakulás és az ahhoz vezető út hosszú, és enyhén szólva sem nevezhető kikövezettnek. Már a 30’-as években világossá vált, hogy a profitorientáltság, a gazdasági verseny, a fogyasztói társadalom (és talán a lustaság) mind-mind a termékek gyors lecserélését igénylik. Erre a tényre mutat rá Aldous Huxley 1931-ben írt híres regénye a „Szép új világ” is. Ekkortájt kezdett el erősödni az emberek környezettudatossága is, azonban itt első sorban a hulladékok újrahasznosítása volt a cél, azonban az imént bemutatott gazdaság sokkal több, mint újrahasznosítás. 

A 70’-es években, tehát bő 50 évvel ezelőtt számos olyan tanulmány jelent meg, mely az erőforrásokkal való spórolást, vagy legalább is a velük való gazdálkodás újragondolását szorgalmazza. A Porsche gyár készített egy olyan elemzést, mely leírt egy olyan autógyártási folyamatot, melyben a költségek 20%-os növelése mellett a gépkocsik élettartama kétszeresére növelhető. Azonban ez nem illeszkedett a 70’-es évek gazdaságpolitikájába, melyben az akkori ipar érdekelt volt. Az autógyártás célja nem a hosszú élettartam vagy a használt autópiac népszerűsítése, hanem az autó első tulajdonosi igényeinek kielégítése. 

-Folytatása következik-

Heinrich Hertz 1887-ben fedezte fel a fényelektromos jelenséget, munkája alapján pedig egymástól függetlenül 1888-ban Alexandr Sztoletov orosz és Wilhelm Hallwachs német fizikusok megállapították, hogy az ultraibolya sugarak negatív töltésű fémlapból negatív töltést szabadítanak ki, és megépítették az első fotovoltaikus napelemeket.

1905-ben Einstein egy akkor tudományos körökben meglepetést keltő tanulmányt publikált, melyben a Napból érkező energiáról írt, quanta-nak nevezte el, amit mi ma fotonoknak nevezünk. Felfedezése nyomán a napenergia kutatása újabb lendületet kapott. Az első sikeres próbálkozások után az első, majd a második világháború kerülőpályára tette a tudományos kutatások ezen irányát.

Az 50-es évek elején járunk, amikor az amerikai Bell Laboratories-ban C. Fuller és G. Pearson folytatott kísérleteket szilícium tranzisztorokkal, ők hozták létre az első jól működő tranzisztorokat – ami napjainkban szinte minden elektronikus eszközben megtalálható. Az első hatékony, széles körben alkalmazható, szilícium félvezetőn alapuló napelemet 1954. április 25-én mutatták be a Bell Laboratories szakemberei. 

A New York Times első oldalon számolt be az eredményről, avagy egy új korszak kezdetéről, amely

 “elvezethet az emberiség egyik legfontosabb álmához, a Nap végtelen energiájának használatához a civilizáció szolgálatában”.

Ezzel kezdődött a napelemek felhasználásának rögös útja, amelynek legnagyobb mozgatórugója kezdetben az USA Haditengerésze volt, hiszen felhasználta ezt a régiúj energiaforrást a Vanguard-1 műhold megépítésekor 1958-ban.

Elliot Berman 1969-ben alapította meg a Solar Power Corporationt, amely 30 évre előre tekintve azzal számolt, hogy az elektromos energia az ezredforduló idejére nagy mértékben drágul majd, ami vonzóbbá teheti az alternatív energiaforrások használatát, a napelemrendszerek elterjedését.

A napelemek fejlesztésének másik motivációját az 1973-as olajválság jelentette, amikor is világossá vált, hogy a fosszilis tüzelőanyagok már nem tekinthetőek az első számú energiaforrásnak, hisz számtalan olyan jelleggel bírnak, amelyek ezt lehetetlenné teszik. Az olajválságot követően több olajipari vállalat fektetett be napenergiával foglalkozó cégek felvásárlásába.

Ma már a napelemeket széles körben felhasználjuk, a mindennapi életünk részévé váltak, az űrben keringő műholdaktól kezdve a napelemes számológépekig mindenhol megtalálhatóak.

Az emberi civilizációk évezredek óta használják a megújuló energiákat. Nem napelemeket kell elképzelni a barlangok tetején, sokkal inkább a szél és a biomassza tudatos használatát. 

1839-ben az akkor 19 éves francia fizikus, Alexandre Edmond Becquerel felfedezte a fotovoltaikus hatást, miközben egy vezető oldatban lévő, fém elektródákból készült cellával kísérletezett. Megjegyezte, hogy a cella több villamos energiát termel, amikor fény éri.

1883-at írunk. Az iparosodott Európában az emberek felismerték, hogy a fosszilis tüzelőanyagok egyszer el fognak fogyni, és ez a fajta félelem hatott a tudós társadalomra is. Ekkor Charles Fritts amerikai feltaláló megépítette a világ első működő szelén napelemét. Fritts optimistán ki is jelentette: 

„Egy napon még a fotovoltaikus áramtermelés versenyre kelhet a széntüzelésű elektromos erőművekkel.”  Az utóbbiból az elsőt egyébként Thomas Edison építette alig három évvel korábban. Fritts napelemének hatékonysága nagyjából 1% körül volt.

Werner von Siemens – hallva a felfedezésről – rögtön látta  a megújuló energiákban rejlő fantáziát: „A napenergia-ellátás korlátlan és ráadásul ingyen van.” 

Siemens további kísérleteket rendelt a témában, de mind hatástalanok voltak, és a korabeli emberek nem tudták elfogadni a tényt, hogy a szelén hogyan tud elektromosságot generálni. Kis túlzással, de feledésbe is merült a felfedezés. Majd csak az 1950-es évek környékén vették elő a fiók legaljáról és kezdték el fejleszteni. Ma pedig a napenergia felhasználása az egyik legnagyobb gyorsasággal növekvő ágazat.

A megújuló energiaforrások – mint a napfény- vagy az árapály-energia-  felhasználásukkal nem fogynak el, nem úgy mint a szén, az olaj vagy a gáz, amelyeket fosszilis vagy nem megújuló energiaforrásoknak nevezünk. Azonban a megújuló és megújuló között is van különbség, hiszen a biomassza elégetésével szén-dioxid szabadul fel. A tiszta energiaforrások használata azonban óriási lehetőséget biztosít bolygónk jövője szempontjából: erősíti a fenntarthatóságot, növeli az energiabiztonságot, csökkenti a szennyeződést.

2016-ban a világ energiaellátásának mintegy 27,1%-a szén; 22,1%-a földgáz; 31,9%-a olaj, 4,95-a atomenergia és mintegy 13,7-%-a megújuló energiaforrásból származott. Utóbbi legnagyobb részét a bioüzemanyagok és a hulladékokból származó energia (8,9%) és a vízenergia (2,5%) tette ki.  Ezek az energiaforrások jelenleg mintegy 30 országban alkotják az energiaellátás 20%-át. Az IEA 2014-es előrejelzése szerint 2040-re a megújuló energiák fogják biztosítani a globális energiaszükséglet 40%-át.

Tudtad? 

Bizonyos szobanövények a minket láthatatlanul körülvevő kemikáliák garmadáját szűrik meg. 

DE! Sok, ezen növények közül igencsak mérgező, így ha kisgyerek vagy háziállat van a lakásban, körültekintően gondozzuk! 

Sokan vágynak a természettel való kapcsolódásra, de nincs mindig lehetőségünk kimozdulni a szabadba. Ilyenkor a szobanövények  dobhatják fel mindennapjainkat. Ha gondosan választunk növényeket, az egészségünkért is tehetünk. Ráadásul a legtöbb légtisztító növény gondozása sem bonyolult. 

Néhány légtisztító növény:

– vitorlavirág

– kislevelű fikusz

– anyósnyelv

– csokrosinda

– törpe datolyapálma

– buzogányvirág

– aloe 

– krizantém

– gerbera

– borostyán

Milyen anyagokat szűrnek meg? 

-Triklóretilén

Megtaláljuk különféle festékekben, lakkozott, ragasztott bútorainkban.

– Formaldehid

Kozmetikai kendőkben, viasszal itatott papírban, papírtörlőben, szalvétában, forgácslapban, rétegelt lemezben vagy szintetikusan előállított szövetekben találkozhatunk ezzel az anyaggal. 

– Benzol

Műanyag, gyanta, szintetikus rostok, gumi kenőanyag, színezékek, tisztítószerek, növényvédőszerek előállításához használják. Ezen kívül megtalálható a dohányfüstben, festékekben és bútorragasztókban.

– Xilol

Nyomtatott anyagok, radírok, bőripari termékek és a dohányfüst is tartalmazhatja.

– Ammónia

Ablaktisztítószerek, padlólakkok alkotója. 

Láthatjuk, hogy szinte kikerülhetetlenek ezek az anyagok, hiszen egyik, másik megtalálható otthonunkban, használati tárgyainkban.

Ezen károsanyagok csökkentésében lehetnek segítségünkre a szobanövények.

Mielőtt fellelkesedve növényt vásárolnánk, mindenképpen mérjük fel szobáink adottságait és a vágyott növény igényeit!

„A hollandok számára a kerékpározás olyan, mint a légzés…”

Hatodik alkalommal rendezte meg a Future of Debrecen csapata a Zöld Mozi közösségi mozizást. A legutóbbi eseményen közel félszázan nézték meg a holland kerékpáros közlekedésről szóló filmet, majd egy jó hangulatú beszélgetés bontakozott ki a résztvevőkkel. A beszélgetést a megszokott módon Váradi Ferenc rádiós műsorvezető irányította kérdéseivel, témafelvetéseivel.

A beszélgetőpartnerek között a LIFE IP HungAIRy ökomenedzserei és a Mastiff Cargo Bike ügyvezetője Varjú Tamás is helyet foglalt. A Mastiff teherkerékpárokat a cég Debrecenben tervezi és építi. 

A teherkerékpárokkal képesek lehetünk nagyobb méretű és tömegű rakomány szállítására. Az egy nyomvonalú teherkerékpárok pedig bárhol elközlekednek, ahol egy normál kerékpár képes rá. A teherkerékpárok segítik az utolsó kilométeres szállítást és a városi logisztika fenntarthatóbbá tételét, sőt gyerekülés és biztonsági öv is kialakítható a raktérben, így akár két gyermek, vagy egy újságíró is szállítható benne.

A filmet első alkalommal tekinthette meg magyar közönség, magyar felirattal. A feliratozás Nagy Kata ökomenedzser jóvoltából készült el, aki szabadidejét nem sajnálva tette lehetővé a magyar nyelvű filmvetítést.

A 2018-ban debütált dokumentumfilm újszerű oldalról mutatja be a városi kerékpározást. Sokat foglalkozik a társadalomformáló hatásával, az emberi kapcsolatokkal és a kognitív képességek fejlesztésével.

A filmvetítést követő beszélgetésen a közönség örömmel osztotta meg a kerékpáros történeteket, javaslatokat, tippeket. A kerékpárral érkezők külön ajándékban részesültek, mindenki büszkén viselte a „Bringa barát” kitűzőjét.

Találkozzunk a film legközelebbi, tavaszi vetítésen!

Az ökomenedzser iroda címe: Debrecen MJV Polgármesteri Hivatal Zöldterületi Osztály, 4025 Debrecen, Barna utca 23. 90. sz. iroda  Ökomenedzser: Nagy Katalin, Fülöp Ferenc Krisztián E-mail: hungairy@ph.debrecen.hu Telefon: 06 52 511-583

A HUNGAIRY LIFE IP (LIFE17 IPE/HU/000017) projekt az Európai Unió LIFE programjának támogatásával valósul meg.

A HungAIRy LIFE integrált projekt 2019-ben indult 10 településen, köztük Debrecenben, amelynek fókuszában az egyik legjelentősebb környezetvédelmi probléma megoldása; a levegőminőség javítása áll. Ezt többek között emissziós adatbázisok fejlesztésével, átfogó szemléletformáló, tájékoztató tevékenységgel és egy országos szakértői, tanácsadói hálózat felállításával valósítják meg a projektben részt vevő partnerek. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata ezen célok mentén olyan zöld felületeket alakít ki, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy tisztább legyen a levegő.

A történetünk 2019-re nyúlik vissza, amikor Debrecen városvezetése a LIFE IP HungAIRy programhoz való csatlakozás mellett döntöttek. A projekt keretében létrejött az ökomenedzser iroda, valamint kidolgozásra került a programban résztvevő 10 város mellett Debrecen pilot akciója is. Ez a pilot akció a nyugati oldalon található minta-véderdők kialakítása volt.

Az első lépés azonban a megfelelő területek és várható hatás meghatározása volt, ezért 2020-ban elkészült a véderdőtelepítés megvalósíthatósági tanulmánya. A megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséről a kivitelező vállalkozót kérdeztük:

Miért éppen a jelenlegi helyszíneken valósul meg a mintaprojekt?

A védelmi funkciójú erdősítések és fásítások kivitelezését széles körű előkészítő munkálatok alapozták meg. 

Debrecen Levegőminőségi Terve a problémák között említi, hogy a város nyugati részén jelentős a közlekedésből és a mezőgazdaságból származó porszennyezés (PM₁₀, PM_2.5). Továbbá megállapítja, hogy a lakosság védelme érdekében szennyezéstűrő növényekből egy védősávot kellene kialakítani. 

2020-ban elkészült a HungAIRy projekt kísérleti akciójának megvalósíthatósági tanulmánya, melynek egyik célja az volt, hogy az érintett területen, a Debreceni Nemzetközi Repülőtértől kezdődően Debrecen-Józsával bezárólag, a Tócó-patak mentén 850-850 m széles sávban azonosítsa azokat a potenciális területeket, amelyek alkalmasak porszűrő funkciót ellátó fásításra. 

Ezt a területet szakszerűen megvizsgáltuk; adatokat gyűjtöttünk és térinformatikai elemzést végeztünk, melyek során figyelembe vettük a védett területek és a lakott területek, valamint a már fákkal/erdővel borított területek elhelyezkedését is. Továbbá fontos volt figyelembe venni a területen éppen zajló és tervezett beruházások várható területigényét, a tulajdonviszonyokat, a közművek elhelyezkedését, valamint a lehetséges területek alakját, méretét, továbbá a jellemző szélirányokat és szélsebességet is.

A szél hatására a szántóföldekről származó talajrészecskék indítási sebessége Debrecen határában, kiemelten a város délnyugati, nyugati és északnyugati felében a részecskék kritikus indítósebessége 9,8 m/s, amely tehát mozgásba képes hozni a talajszemcséket. Maga a folyamat a kisebb szemcsék megmozdításával kezdődik, amik csak kis ideig emelkednek. Amikor a talajszemcsék visszaérkeznek a talajra, akkor becsapódnak és egyrészt a finomszemcséket felkavarják, másrészt a lavinahatás miatt újabb szemcséket löknek meg. Így a folyamat kezdeti megindulása után hatványozottan több szemcse emelkedik fel és csapódik be újra, amik a finomszemcséket fel tudják kavarni. A finomszemcsék mozgásban tartásához pedig már kisebb szélsebesség (5 m/s) is elegendő.

Ezek alapján helyszíni vizsgálatokat végeztünk 40 ingatlan tekintetében, melyből 30 ingatlan esetében állapítottuk meg, hogy alkalmas véderdő funkciójú fásításra. Végül kiválasztottuk a projekt céljainak leginkább megfelelő négy ingatlant, melyek teljes területe megközelíti a 7 hektárt.

Az ökomenedzser iroda címe: Debrecen MJV Polgármesteri Hivatal Zöldterületi Osztály, 4025 Debrecen, Barna utca 23. 90. sz. iroda Ökomenedzserek: Nagy Katalin Fülöp Ferenc Krisztián,E-mail: hungairy@ph.debrecen.huTelefon: 06 52 511-583

A HUNGAIRY LIFE IP (LIFE17 IPE/HU/000017) projekt az Európai Unió LIFE programjának támogatásával valósul meg.

A HungAIRy LIFE integrált projekt 2019-ben indult 10 településen, köztük Debrecenben, amelynek fókuszában az egyik legjelentősebb környezetvédelmi probléma megoldása; a levegőminőség javítása áll. Ezt többek között emissziós adatbázisok fejlesztésével, átfogó szemléletformáló, tájékoztató tevékenységgel és egy országos szakértői, tanácsadói hálózat felállításával valósítják meg a projektben részt vevő partnerek. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata ezen célok mentén olyan zöld felületeket alakít ki, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy tisztább legyen a levegő.

Egy faj megítélése többféle lehet. Őshonos, behurcolt, maradvány, invazív, hasznos, haszontalan. Míg az előbbi kategóriák az ökológiai rendszer szemszögéből fontosak, addig az utóbbi kettő csak az ember szempontjából. Herman Ottó 1901-ben jelentette meg 100 képpel A madarak hasznáról és káráról című könyvét. Ebben 83 madár kap helyet, és köztük ott van a füsti fecske a 61. helyen és a molnárfecske is, a 62. helyen. Herman Ottó így kezdi a füsti fecske bemutatását: „A dolog rendje úgy hozza magával, hogy azt is le kell írni, amit minden ember ismer.” Ekkoriban a háztáji jószágtartás még jelen volt. Szinte mindenki ismerte a füsti fecskét, és örült neki, mivel tudták, hogy fő tápláléka a jószágot gyötrő légy, de szívesen fogyaszt repkedő muslincákat is. Az író szavai egyértelműek és nemesek: „Tavaszrakelve a füsti fecske régi fészkéhez tér vissza, kitatarozza és kezdődik a családi boldogság.” Végezetül ezzel a mondattal zárja a fecske bemutatását, mely egyértelműen jelzi számunkra az akkori ember viszonyát ehhez a törékeny, alig 20 grammos madárhoz. „Népünknek kedves madara, tehát megvédi a magyarságnak tiszta embersége.“

A molnárfecskéről is találóan ír: „Ha a füsti fecske belső házi madár, mert sokszor a ház tűzhelye fölött is folytatja családi életét: akkor a molnárfecske inkább városi, mert az emberi építményekre és hajlékokra kivülről rakja szilárd és aránylag nagy fészkét. A molnárfecske is röpülő bogársággal él és tisztán csak röpülve bir megélni, mert lába picziny, csak megkapaszkodásra alkalmatos. Ennélfogva ez a fecske is hasznos madár. Az ember szemében nem oly kedves, mint a füsti fecske, mert nem oly barátságos, nem oly illeszkedő, mint ez. Nem is gyönyörködteti az embert semminémű dalával és a zárt fészek elrejti családi életét is.”

A természetben minden őshonos faj egyede hasznos a maga módján. Ezáltal elmondható, hogy a fecskék az ökológiai rendszerben kiváló fékezői a repülő rovarok (legyek, szúnyogok, muslincák) túlszaporodásának. Természetesen ez számunkra, emberek számára is jó, így hasznosnak tekintjük őket. Egy fecske az itt tartózkodása alatt hozzávetőlegesen 1 kilogrammnyi rovartól szabadít meg minket. A biodiverzitás megőrzése nagyon fontos. Minél változatosabb egy terület életközössége, illetve a fajon belül minél változatosabb a genetikai állomány, annál nagyobb eséllyel tudnak pozitívan reagálni a környezeti változásokra. Mert a jó, időben meghozott válasz értékes. Ez ránk, emberekre is érezhetően visszahat, teljesen mindegy, hogy falun, vagy városban élünk. Ha csökken a denevérek és fecskék száma, akkor a szúnyogok és legyek száma drasztikusan megnő. Mi a tanyán minden ősszel megérezzük a fecskék távozását. Szeptember közepén, mikor elmennek fecskéink, a legyek száma hirtelen kellemetlenül megugrik. A legyek megannyi betegség (tífusz, kolera, vérhas) terjesztői lehetnek, ha emésztés közben nyaló-szívó szájszervükről elcseppentenek pár vírussal és baktériummal teli cseppet. 

Hazánk fecskéi

Ha a vörhenyes fecskét nem említem, mely nagyon ritka tavaszi és nyári vendég, akkor három fecskefaj költ tömegesen hazánkban. A három fecskefaj közül a molnárfecske és a füsti fecske a kultúrakövető. Ennek a két fajnak az egyedei hasznosítják az ember által épített környezetet, mivel az szaporodó, búvó és táplálkozó közeget biztosít a számukra. Épületeink fészeképítésre nagyrészt alkalmasak, a jószágtartásnak köszönhetően pedig repülő rovar – elsősorban légy – áll rendelkezésre. Míg a molnárfecske az épületen kívül, addig a füsti fecske az épületen belül szeret építkezni, ha a falfelületen a sárgalacsinjai megtapadnak. Jelenlétünk védelmet biztosít számukra. A ragadozóik kevésbé mernek közel jönni az ember lakta házhoz. Persze, kivétel mindig akad: ilyen a szarka, mely akár egy egész telep fiókaállományát képes elpusztítani. Mint régen is, most is nagyon sokan szeretik a fecskéket. Ez örvendetes, mivel rengeteg veszély leselkedik rájuk. 

Egy fecskéről még nem került említés, és ez a partifecske. A partifecske elsősorban folyók mentén lévő szakadó partfalakba vájja fészket, de megtalálhatjuk olyan, folyóktól távol eső homokkupacokban is, melyeket építkezéskor hagyott ott az ember. Ilyen esetben tilos a fészkelő közeg, jelen esetben a homokdomb elhordása, bolygatása. Meg kell várni, amíg a fiókák kirepülnek. Biztonsággal szeptember és március között mozgatható. A másik két fecskefaj nem vájja, hanem építi fészkét. A molnárfecske tipikus verandalakó, imádja a kinyúló, vízszintes tetőrészeket. Fészke félgömb alakú, teljesen zárt, csak egy apró nyílás található rajta, ahol a szülők, majd később a fiókák ki-be járhatnak. Gyakori városi fajunk. A füsti fecskével ellentétben nem territoriális viselkedésű, így fészkei egymás mellé, egymás alá-fölé épülhetnek, és össze is érhetnek. Nyüzsgő, laza „csacsogó” telepet tudnak létrehozni.

A füsti fecske viselkedése ettől kissé eltérő. Ő territoriális. Nem nagy ugyan a magánszférája, de a fészkek között 1,5-2 méter távolságot tart. Torka vöröses, farokvillája a három faj közül a leghosszabb, mely a hímek ékességét mutatja és a párválasztásnál a hosszabb faroktoll előny. Fészkét szinte mindig zártabb térbe építi, mely lehet istálló, garázs, kazánház. Habár az ő fészke is sár és fűszálak összetapasztásával készül, ez a faj szeret kicsit több és hosszabb fűszálat beleépíteni fészkébe. Lakhelye negyedgömb alakú, felül teljesen nyitott, nem zár rá a mennyezetre. Ennek köszönhetően fiókái hozzáférhetők, gyűrűzhetőek, így állományváltozásuk könnyebben nyomon követhető. 

Sokan azt hiszik, hogy a városok panelházai között cikázó sarlósfecskék is fecskék, de ez tévedés. A sarlósfecske – nevével ellentétben – nem a fecskefélék családjába tartozik, sőt még nem is énekesmadár. Legközelebbi rokonai az újvilági kolibrifajokhoz tartoznak. 

Állománycsökkenésének okai

Népünk kedves madarainak, a füsti fecskéknek a száma sajnos az elmúlt évtizedekben jelentősen megcsappant. Az állománycsökkenés oka komplex. Ennek okán a megoldás sem egyszerű, és nem csak rajtunk, magyar embereken múlik. Egy faj számára három tényező a fontos. Legyen szaporodó, táplálkozó és búvó tér. Nagyszüleink gyermek- és ifjúkorában még gyakori volt falun a csorda. Hajnalban a pásztor végigsétált a falun, összegyűjtötte az istállókból kivonuló a szarvasmarhákat. A csorda az egész napot a legelőn töltötte. Térképeket nézve, emiatt ma is beszédes elnevezésekre bukkanhatunk, mint például az Ökörfűz, Bárányszeg, Bivalyos, Bikás-ér. Este a pásztor hazaterelte az állatokat, amelyeket nem is kellett olyan nagyon terelni. Tudták a járást, a napi „rutint”. A tehenek és a borjak a falu utcáin ballagva maguktól megtalálták azt a kaput, ahol be kellett fordulniuk. Ha új kaput csináltattak eközben, vagy épp nem várta nyitott kapuval a gazda, az állat elment az úton hazáig, de a kapu előtt megtorpant, nem mert, nem tudott bemenni. Ilyenkor csak állt, és bámult bambán: „Bámul, mint borjú az új kapura.” Ekkor minden háznál volt jószág, trágya, légy – így fecske is. A háztáji állattartás megszűnésével jelentősen csökkent a táplálékforrás, mely azonnal meghatározta az életben maradt fiókák számát. Napjainkra falun és a kertvárosi részekben is a műfüves, tujás, gyeptéglás, lebetonozott, haszontalan és élettelen kertek, udvarok mérete jelentősen nőtt, így a rendelkezésre álló sár mennyisége is kevesebb, minősége is rosszabb, mint régen. Jószágot senki sem akar tartani, így a fecskék fő tápláléka, a repülő rovarok is eltűntek.

Mint megannyi fajra, rájuk is negatívan hat a klímaváltozás. 2008-ban a hirtelen jött hűvös szeptemberi napok óriási csapást mértek a populációkra. A fecskék százával pusztultak el, mert napokig nem repült a rovar a hideg hatására, nekik pedig csak pár napra elegendő tartalékuk van. Nem is tudnak nagyon meghízni, mivel akkor nem tudnának repülni, vagy az több energiába kerülne. Ha százévente van egy ilyen csapás, akkor akár jó szelekciós nyomásnak is tekinthetjük, mert a legerősebbek maradnak életben és azok szaporodnak tovább. Sajnos manapság viszont a légkör melegedéséből adódóan ezek a szélsőséges időjárási jelenségek egyre gyakoribbak és összetettebbek, hatásuk komplex és nagy területekre terjed ki. A populációnak nincs ideje két csapás között megerősödni, az egyedszámnak megnőni. 2020-ban a júniusban jött késői zöldár több partifecske-telepet semmisített meg teljes egészében. Sok ezer fióka már közel volt a kirepüléshez, de mind a vízbe vesztek. A szokásos áprilisi árhullám késett pár hónapot, ezzel tragikus körülmények közé taszítva a populációkat. A szélsőségek nem csak nálunk, hanem az egész bolygón éreztetik hatásukat. Így van ez a Szahara területén is, ahol átrepülnek apró madaraink. Egy aszályosabb évben több száz kilométert kell nekik pluszba repülni élelem és víz nélkül. Hazánk fő szerepe, hogy a lehető legtöbb fiókát segítse hozzá az útrakeléshez.

A médiának is hatalmas a szerepe. Sok évvel ezelőtt a madárinfluenzával riogattak mindenkit, melynek hatására az emberek tömegével verték le a fecskefészkeket, félve egy emberre veszélyesnek hitt vírustól. Minden évben van madárinfluenza, idén is, de ránk ez nem jelent veszélyt. Szerencsére a közösségi média felületein (Mentsük meg a fecskéket Facebook-csoport) egyre többen adnak hangot a fecskék iránti szeretetüknek, mely átragad, más emberekre, üzletláncokra és a médiára is. 

Hogyan segíts?

A mi felelősségünk, a magyarok felelőssége, hogy minél több utódot tudjanak felnevelni és kireptetni fecskéink. Ezt többféle módon segíthetjük. Tartsunk jószágot, kertészkedjünk! Már az is szuper, ha az udvarunkon van pár csirkénk. Van tojás, csirkehús és légy. Ebből az első kettő nekünk, az utóbbi a fecskéknek fontos. Azokon a helyeken, ahol nincs kellő mennyiségű és minőségű sár fészek építéséhez, csináljunk sarazót, melyet állandóan nedvesen tartunk, vagy tegyünk fel műfészket. Ezek anyagukban eltérhetnek ugyan, de méretükben meg kell egyezniük a természetes fészek paramétereivel. Készülhetnek agyagból (2500-3000 Ft/db, Trencsényi Kerámia, Magyar Madártani Egyesület, Fecskemama), gipszből (gipsz, forgács, egy kis sóder, pár száz forint egy darab anyagköltsége) és lopótökből is (a tököt kettévágva, máris két fészket kapunk).

Szakszerű kihelyezésükkel nagymértékben segítjük a fecskék és már fajok (cinkék, verebek) egyedeit is. A molnárfecskék műfészke is félgömb alakú, egy apró nyílással (6×3 cm), míg a füsti fecske fészke negyedgömb alakú és a mennyezet alá 8 cm-rel helyezzük el. A molnárfecske esetében a fészkek egymás mellett lehetnek, míg a füsti fecske esetében az egyes fészkek között hagyjunk 1,5 méteres távolságot. Molnárfecske esetében 10-15 db műfészek látványa vonzóbb lehet számukra, mint 1-2 db, így nagyobb eséllyel foglalják el őket, vagy építenek melléjük saját fészket. A műfészkek – keménységük révén – megakadályozzák a ragadozók fészekrablását is: a szarka és szajkó nem fér hozzá a fiókákhoz.

Sajnos a fakopáncs is pusztíthat fecskefiókákat, de jelenleg ez még nagyon ritka. A szarkák és szajkók állománygyérítése a helyi vadásztársaságok kötelezettsége. Mivel ezek a madarak olyannyira jól alkalmazkodtak (örömmel fogyasztják az élelmiszerünket, a kutya- és macskaeledelt), hogy jelentős természetes szelekciós nyomás nincs rajtuk, így képesek túlszaporodni, ami viszont a környék énekesmadaraira – köztük a fecskékre is – kedvezőtlenül hat. A műfészkek másik előnye, hogy takaríthatóak. Néha egyes légyfajok belepetéznek a fészekanyagba, s a kikelő lárvák aztán gyötörhetik, végső soron el is pusztíthatják a fiókákat. Így érdemes ősszel lecsavarozni és kitakarítani a műfészkeket, majd ismét visszaszerelni őket, mivel télen az itt maradt énekesmadarak számára menedékhelyet nyújtanak a fagyos éjszakák ellen. 

Ha fecske költözik hozzánk, akkor a fészek alá „fecskepelenkát” lehet tenni. Ez összegyűjti a fiókák és a felnőtt madarak ürülékének majd 100%-át, és elég évente egyszer takarítani. Így gondtalanul élvezhetjük nyári naplementekor, a fészkekből hallható, léleknyugtató fecskecsevegést.

Nyaraink egyre melegebbek. 2021-ben 5 hőhullám volt. Ilyenkor a kirepülés előtt álló fiókák olyannyira kitöltik a fészket, hogy hőgutát kapnak benne. Eleinte fészkükből félig kilógva lihegnek, majd ha ez nem segít, kiugranak a biztos halálba. Ha elég magasan van a fészek, azonnal szörnyethalnak, ha alacsonyabban, akkor pedig macskák és egyéb ragadozók áldozatául esnek. Minden évben emberek ezrei segítik itthon ezeket a fiókákat azzal, hogy időben felkapják a földről és felnevelik, vagy szakemberhez viszik (nemzeti parkok, állatkertek, madármentők) őket. Nélkülük a faj eltűnése még gyorsabb lenne. Hála és köszönet illet minden ilyen önzetlen cselekedetet! A kiugrás ellen a környezet hűtése, annak 35 Celsius-fok alá vitele megoldás. Ilyenkor naponta több alkalommal locsoljuk fel a környezetet, vigyázva a természetes fészkekre, mivel azok sárból vannak, és könnyen lemállanak. A mesterséges fészkek elbírnak egy kevés vizet. A víz párolgás révén hőt von el, így hűti a környezetet.

Költési időben bárhol, bármilyen zavarást, pusztítást észlelünk, azt azonnal jelezzük a szakembereknek!

Sajnos a partifecskék védelme érdekében közvetlenül keveset tudunk tenni. Közvetetten viszont minden olyan cselekedet pozitívan hat rájuk is, mellyel csökkentjük, lassítjuk a klímaváltást előidéző folyamatokat.

Végső soron az a legfontosabb, hogy szeressük, és ne háborgassuk őket!

Az egerek, pockok réme. Nappal kiválóan helyettesíti az éjszaka aktív baglyokat. Agrárkörnyezetben, hagyásfás legelőkön, szántók mentén magasabb fákra, városokban tornyokra, magas épületekre célszerű neki költőládát kihelyezni. Épületeink párkányrészét, kisebb kitüremkedéseit is örömmel használja. Debrecen több pontján is találkozhatunk velük: ilyenek a vasút és az erőmű környéke, de a kertségek is. Képes gyors szárnycsapkodásokkal „megállni” a levegőben, és közben a rá oly jellemző „ki-ki-ki-ki-ki” hangot hallatja. A hazai állomány jelentős része télen elvonul, a telet tőlünk délre tölti, de az északi madarak, valamint az idősebb példányok nálunk telelnek át.

A zárt erdőt kerüli. Hazánkban bármerre járva láthatjuk a vonalas létesítmények (vasút, közút, kerékpárút) mentéről is. Mivel fészket nem épít, előszeretettel foglalja el a vetési varjú fészkeit, de nem veti meg a szarkafészket sem.  Laza kolóniákat alkot. Fészekalja 3-8 tojásból áll.

 A fiókák 28-30 nap alatt kelnek ki, és még egy hónapot a fészekben töltenek. Ez idő alatt a szülők napi több tucat rágcsálót hordanak – eleinte megnyúzva – utódaiknak. Örülhet, aki közelében vércse fészkel. Garantáltan nem fog majd az egércsapda egeret. Főleg rágcsálókkal, elsősorban mezei pockokkal, házi egérrel, de nyáron sáskával és szöcskével is táplálkozik. Időnként gyíkokat és madarakat is fog, de ezek száma elenyésző. Nem kell aggódnia a cinkeszeretőknek sem. Míg egy cinkepár akár 12 fiókát is nevelhet évente, addig a vércse maximum 8-at, de inkább 3-4-et.

Hazai fészkelő állománya a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület adatai szerint 6200-7400 párra tehető.

Az agráriumra indokolatlanul veszélyesnek hitt vetési varjú kolóniák levadászásakor jöttek rá a természetet értő, védő, szerető és abban élő szakemberek, hogy a vörös vércse, kék vércse, macskabagoly jelentős állománya költ varjúfészkekben, és ezzel ismét öngólt lőtt az agrár szakma magának. Csakúgy, mint a mezővédő fasorok kivágásával és azok újratelepítésének elmulasztásával. Tudniillik a magas fák (nyár, kőris, tölgy), A vércséknek is fészkelőhelyül szolgáló varjútelepek pusztítása, a mezővédő fasorok kivágása és azok újratelepítésének elmulasztása a vércsék és egyéb rágcsálót fogyasztó madarak eltűnését vonta maga után, melynek hatására elszaporodtak a nemkívánatos terménypusztítók. A nem is oly bonyolult természeti rendszer megbolygatása minden esetben visszahat ránk. Ezért kötelező együttműködnie erdésznek, gazdálkodónak, természetvédőnek és minden esetben megtalálni az arany középutat, mert van. 

A „szorgalmas” üldözéskövetkeztében hazánk vetési varjú állománya megcsappant, így a fészkeik száma is. Jelentősen több területen költhetne vércse, mint ahol jelenleg tud, így őket speciális költőládákkal segíthetjük. Kora tavasszal már kirakhatjuk a ládákat, elsősorban mezőgazdasági területeket szegélyező fasorokra. Fontos hogy a területen legyenek szántóföldek, kaszálók, illetve ezeket övező fasorok.  A foglalási hatékonyság miatt 4-8 méter magasra érdemes kihelyezni a ládákat, úgy, hogy a röpnyílás szabad legyen, ág ne lógjon bele. Egymás mellett lévő fákra többet is kirakhatunk. A láda méretei: nyílás – 25x17cm, az elülső perem – 10 cm, mélysége – 25-26 cm. A tető mindig legyen pár cm-rel nagyobb, és igény, lehetőség szerint plusz lemezzel fedhető, mely jelentősen hosszabbítja a láda élettartamát. Kevés faforgácsot lehet bele helyezni, ezáltal kedvezni a madaraknak. Természetesen más faj is használhatja (örvös galamb, macskabagoly), aminek szintén örülhetünk. Kitakarítani ősz végén érdemes.