Egy kis odafigyeléssel és utánajárással optimalizálhatjuk a locsolást és még kevesebb gyomlálási feladatunk is akad, ehhez nem kell mást tennünk, mint bevezetnünk a veteményesünkbe a mélymulcsozást, vagy más néven síkkomposztálást.

Ez az eljárásforma mindig is ott volt az orrunk előtt a természetben. Ha megfigyeljük az erdőket, akkor rájövünk, hogy az erdő tulajdonképpen “saját magát mélymulcsozza”, hiszen a lehulló lombozat betakarja a felszínt, megvédve azt a kiszáradástól, az eróziótól és a fagytól, amiből hosszú idő elteltével humusz képződik, mely értékes tápanyagul szolgál az ott élő növényeknek. 

A módszer lényege tehát, hogy a felszínborítás folyamatos legyen, mely megtartja a vizet, megújítja a talajt, megakadályozza a talajtömörödést és a talajkopást is, illetve mérsékli a tápanyag kimosódását. Nem kell megijednünk, egyáltalán nem olyan bonyolult a módszer, mint amilyennek elsőre hangzik.

Hogyan kezdjünk neki?

A legegyszerűbb módszer az egyféle anyaggal való talajtakarás. Ennek háromféle változata van: föld-mulcs; szalma-mulcs; zöld-mulcs. A föld-mulcs a talaj humusszal való takarását jelenti, amikor humusz tartalmú fel-talajjal, vagy komposzttal takarjuk be a talajt. Ez a módszer tökéletes választás akkor, ha már van egy érett humuszunk a komposztálónkban és el szeretnénk azt helyezni. A szalma-mulcs esetében szalmával (vagy szénával) takarunk, míg a zöld-mulcs a kertből kikerülő zöld növényzet maradványait (pl. levágott fű) használja fel takaróként. Ezeknél a módszereknél általában 10-20 centiméter vastagság terítése ajánlott. 

A másik, összetettebb módszert Dr. Gyulai Iván ökológus, az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány elnöke alkotta meg, ez az ún. erdőalja gazdálkodás. Erről bővebben a Humusz Szövetség oldalán tudtok tájékozódni. Az alapja, hogy 70% széntartalmú (barna rész) és 30% nitrogéntartalmú, friss növényi rész (zöld rész) keveréket készítsünk, körülbelül 60 cm vastagságban.

Mikor kezdjük el? 

A növényi részeket, levágott füvet, szénát és a szalmát érdemes már most gyűjteni és ősszel berétegezni az ágyásunkat, hogy tavasszal már veteményezhessünk is az előkészített területre. 

A mélymulcsos módszer tulajdonképpen talajfelszínen történő komposztálás. A módszer eredménye, hogy többé nem kell ásnunk, gyomlálnunk, műtrágyákat alkalmaznunk és sokkal kevesebbet is kell locsolnunk a növényeket. Ezzel a technikával egészséges talajt biztosítunk a kiskertünkben, melyből öröm fogyasztani a zöldségeket.

Az ökomenedzser iroda címe: Debrecen MJV Polgármesteri Hivatal Zöldterületi Osztály, 4024 Debrecen, Piac utca 20. 211. sz. iroda 
Ökomenedzserek: Tornainé Kicsák Edit, Ulveczki Csaba
E-mail: hungairy@ph.debrecen.hu
Telefon: 06 52 511 530

A HungAIRy LIFE integrált projekt 2019-ben indult 10 településen, köztük Debrecenben, amelynek fókuszában az egyik legjelentősebb környezetvédelmi probléma megoldása; a levegőminőség javítása áll. Ezt többek között emissziós adatbázisok fejlesztésével, átfogó szemléletformáló, tájékoztató tevékenységgel és egy országos szakértői, tanácsadói hálózat felállításával valósítják meg a projektben részt vevő partnerek. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata ezen célok mentén olyan zöld felületeket alakít ki, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy tisztább legyen a levegő.

Hozzávalók:

• 7 evőkanál szódabikarbóna
• 4 evőkanál citromsav
• 2 evőkanál kukoricakeményítő
• 2 evőkanál tengeri só
• 2 evőkanál kókuszolaj
• 20-30 csepp illóolaj (a citromfüvet, a borsmentát, a fahéjat és a kakukkfüvet érdemes elkerülni)

Opcionális:

• ételfesték (pl. kék, zöld, piros)
• szárított növények (pl. levendula virág)

Ezeket a lépéseket kövesd! 

Egy nagy tálban keverjük össze a száraz hozzávalókat, ügyeljünk rá, hogy ne legyen vizes a tál vagy a kanál, hiszen a szódabikarbóna és a citromsav miatt a keverék könnyen elpezseghet, mielőtt megköt. Csepegtessük bele az illóolajat is, és jól keverjük össze. Az illóolajok kellemes illatot és nyugtató hatást kölcsönöznek a fürdőbombának. Ügyeljünk arra, hogy bőrkímélő olajat válasszunk, a levendula például tökéletes opció lehet. Olvasszuk meg a kókuszolajat, majd öntsük hozzá a száraz keverékhez. Keverjük össze alaposan, hogy a kókuszolaj egyenletesen eloszoljon benne. Az olaj segít majd összetartani a fürdőbombát és hidratálja a bőrt fürdés közben. Végül adjuk hozzá az ételfestéket a száraz keverékhez. Ha több színt szeretnénk, akkor a keveréket több tálba szedve tudjuk színezni. Akkor kapunk jó állagot, ha egy maroknyi mennyiséget megszorítva, összeáll az öklünkben az anyag. Ha túl száraz, óvatosan permetezhetünk bele vizet, de rögtön keverjük is el benne.

A fürdőbombák a golyó formától lesznek szép kerekek (van direkt fém fürdőbomba készítő forma, de egy kettévehető karácsonyfadísz is alkalmas lehet erre), azonban ha ezzel nem rendelkezünk, akkor egy szilikonos jégkocka formát is bevethetünk. Ha szeretnénk, a formázáskor tehetünk bele szárított növényeket is apróra morzsolva. Ezután fontos, hogy hagyjuk a formázott fürdőbombákat száradni legalább 24 órán keresztül, hogy teljesen megszilárduljanak. A legjobb, ha száraz, hűvös helyen tároljuk őket száradás közben. Ha véletlenül szétesne egy-két fürdőbombánk, akkor egy befőttes üvegbe rétegezve rakva még lehet mutatós és ugyanúgy használható. 

Fürdéskor csak dobjunk egy fürdőbombát a meleg fürdővízbe, és élvezzük, ahogy pezsegve feloldódik, felszabadítva az illatokat, a színeket. A kellemes élményen felül még a bőrt is hidratálja.

Ez az egyszerű, otthoni fürdőbomba recept nemcsak kreatív és szórakoztató, hanem tökéletes ajándék is lehet barátoknak és családtagoknak. Ugye te is kipróbálod? 

A méhviaszos kendő egy olyan környezetbarát alternatíva a műanyag fólia helyett, melyet könnyedén elkészíthetünk mi is otthon. Az elkészült kendőnk szendvicsek és egyéb élelmiszerek csomagolására is alkalmas, például a sajtot is sokáig frissen tartja antibakteriális hatásának köszönhetően. 

Mire lesz szükséged?

• 40×40 cm-es pamut textil (ajánlott 100% pamut)
• Méhviasz lap (kb. 20-30 g)
• Sütőpapír
• Vasaló és vasalódeszka

Hogyan készítheted el otthon te is?

Az anyagot először is mossuk ki, hogy biztosan tiszta legyen, lehetőleg ne használjunk öblítőt. Majd vasaljuk ki és vagy varrjuk körbe, vagy cikk-cakkos ollóval szabjuk körbe. Ezután az anyagot egy sütőpapírra helyezzük, majd a méhviaszt apró darabokra vágva eloszlatjuk a kendőn. Az apróbb darabok gyorsabban és egyenletesebben olvadnak. Fontos, hogy a méhviasz ne legyen túl sűrűn, mert úgy nehéz lesz egyenletesen beolvasztani.  Helyezzünk egy másik sütőpapírt a méhviasszal megszórt textil tetejére. Kapcsoljuk be a vasalót közepes hőmérsékletre, majd lassan kezdjük el vasalni a sütőpapír tetejét. A vasaló hője megolvasztja a méhviaszt, amely egyenletesen eloszlik a textil felületén. Ügyeljünk arra, hogy a teljes textilt átdolgozzuk a vasalóval, hogy mindenhol befedje a méhviasz. Ilyenkor az anyagunk általában sötétebb lesz, a fehér anyag pedig besárgul a viasz színétől. Miután a méhviasz teljesen elolvadt és egyenletesen eloszlott, hagyjuk kihűlni a textilt a sütőpapírok között, ezután távolítsuk el a sütőpapírt. Ha szükséges, további méhviaszt adhatunk hozzá és újra vasalhatjuk.

A méhviaszos kendő most már készen áll a használatra. Jó szolgálatot tehet szendvicsek, sajtok, gyümölcsök és egyéb élelmiszerek csomagolására. A kendő természetes tapadóképessége miatt könnyen formázható az élelmiszerek köré, kezünk melege pedig még rugalmasabbá és formázhatóbbá teszi. Használat után langyos, enyhe szappanos vízben tisztíthatjuk, majd hagyjuk megszáradni. Kerüljük a forró vizet és a durva súrolást, mert ezek károsíthatják a méhviasz réteget. A használattól a kendő kopik, amit könnyen frissíthetünk, ha újra átvasaljuk két sütőpapír között, a hiányzó részeken pedig pótoljuk a méhviaszt.

Te kipróbálod?

A folyamat egyszerű és gyors. Először is, egy éles sniccer segítségével levágjuk a flakon tetejét. Fontos, hogy óvatosan dolgozzunk, hogy elkerüljük a sérüléseket! Miután eltávolítottuk a felső részt, máris kapunk egy nyitott tetejű tartályt, amely tökéletes a növények számára. Annak érdekében, hogy a víz ne álljon meg a kaspó alján, néhány apró lyukat kell szúrnunk rá. Ezt megtehetjük egy hegyes tárggyal vagy akár egy csavarhúzóval is.

Ezzel a módszerrel nemcsak, hogy hasznos tárgyat készítünk a kertünk számára, de hozzájárulunk a környezetvédelemhez is. Az újrahasznosítás révén csökkentjük a hulladék mennyiségét, amely a szemétlerakókba kerülne. Ráadásul, a műanyag tartóssága miatt hosszú ideig használhatjuk a saját készítésű kaspónkat, ami további előnye a környezettudatos megoldásoknak.

Ez a projekt nem csak a környezetvédelem szempontjából előnyös, hanem kreatív elfoglaltságot is jelenthet. Gyerekekkel együtt is elkészíthető, így az újrahasznosítás fontosságára nevelhetjük őket. Az ilyen típusú tevékenységek segítenek abban, hogy jobban megbecsüljük azokat az anyagokat, amelyeket minden nap használunk, és ösztönöznek minket arra, hogy keressük az újrafelhasználás lehetőségeit. Máris egy lépéssel közelebb kerültünk a fenntarthatóbb élet felé. 

A divat az egyik legkörnyezetszennyezőbb iparág, ami mindenkit érint, hiszen az öltözködés a mindennapunk része. Persze alapvetően megoldás lehet, ha minőségi ruhákat választunk, természetes alapanyagból, amelyek akár évekig kiszolgálhatnak bennünket, de pont emiatt nagyon is könnyű megunni azokat. A slow fasion megtérüléséről már korábban beszéltünk, de a meglévő ruháink újragondolásáról is érdemes pár szót ejteni.

Ha a ruha szűk vagy bő, akkor egy ügyeskezű varrónőre bízhatjuk ruhánk sorsát, ha nem konyítunk a varrógéphez, de ez a helyzet akkor is, ha apró, javítható hibát fedezünk fel rajta. Azonban, ha meguntuk egy-egy ruhadarabunkat, aminek minőségileg semmi baja, akkor érdemes kreatív ötletekhez nyúlni. Van, aki akrillal festi farmerjait, mások természetesebb módszerhez folyamodnak és hímzéssel díszítik az anyagokat. Fontos megjegyezni, hogy ezekhez elengedhetetlen a kézügyesség és a kreativitás, illetve nagyon időigényes munka is.

Legutóbb egy jelmez kapcsán nekem is szükségem lett volna egy sárga szoknyára, amit nem rejtett sem az én, sem a barátaim gardróbja.

Mert igen, ruhát cserélni menő!

Így kreatívan próbáltam megoldani a helyzetet. Először pár turkálóban néztem szét, hiszen nem kifizetődő egy új ruhát venni egy este kedvéért. Végül véletlenül akadt a kezembe egy fehér pamut szoknya, amikor is beugrott, hogy ezt akár én is befesthetem sárgára, mégpedig környezetbarát módon: indiai sáfránnyal, közismert nevén kurkumával. Ráadásul ez a kedvelt indiai fűszer sok háztartásban megtalálható. Mivel nekem picivel többre volt szükségem, ezért a kedvenc csomagolásmentes boltomba, a Csuporka boltba vettem az irányt. A csomagolásmentes boltokban sokkal kedvezőbb áron lehet fűszereket megvenni, konkrétan 2,5-szer olcsóbb volt a kurkuma kilós ára – összehasonlítva a legtöbb boltban kapható 20 grammos kurkuma tasak kilós árával. 

Na, de lássuk is, hogyan lehet az indiai sáfránnyal ruhát festeni! 

Első és legfontosabb dolog, hogy a megfestendő ruha legyen világos és természetes anyagú. Szintetikus, műszálas ruhadarabokat nem tudunk ilyen módon színezni.

Szükségünk lesz igazából egy lábasra, kurkumára, vízre és a ruhadarabunkra. Ehhez a földig érő, könnyed szoknyához körülbelül 3 liter vizet és két evőkanál kurkumát felforraltam, majd miután felforrt, lekapcsoltam alatta a tűzhelyet, és beletettem a szoknyát úgy, hogy mindenhol jól megfogja a sárga folyadék. Végül egy éjszakára hagytam állni, másnap pedig 40 fokon mostam ki. Vigyázat, ilyenkor mindent könnyen befog még az anyag, így nem érdemes mással együtt mosni! Ezután levegőn szárítva adja ki igazi, napraforgó sárga színét. Érdemes a mosógépet ezek után egy tisztító programmal megtisztítani, hogy ne fogja be a gumi alkatrészeit. A következő mosások alkalmával még ereszt színt a ruha, de nem lesz foltos, és nem veszít színéből, ha egyenletesen, levegőn szárítjuk.

Te milyen természetes színezőanyaggal kísérleteztél már? 

A világon a megtermelt étel harmada a kukában végzi. Pár éve négy huszonéves fiú gondolt egyet és szembeszállt az ételpazarlással, pontosabban azzal a szegmensével, ami főleg a vendéglátásban keletkezik. Létrehoztak egy weboldalt és egy appot is, aminek a neve Munch. A startup célja az volt, hogy a vásárlók kedvezményesen jussanak olyan ételekhez, amiket az éttermek, pékségek, boltok aznap már nem tudtak eladni. Ezek az ételek így a kukától megmentve, nagy kedvezményt biztosítva, gyakran zsákbamacskaként kerültek a fogyasztókhoz. Ez a zsákbamacska koncepció ad rugalmasságot a partnereknek, hiszen ők sem tudják, mi fog aznap például a menüztetés után megmaradni. 
Az app és a weboldal az évek során szépen kinőtte magát, és nagynevű partnerek is csatlakoztak a kezdeményezéshez. A sok partner között könnyű lenne elveszni, de ez még sincs így, hiszen beállíthatjuk tartózkodási helyünket, így csak a hozzánk közel eső Munchokat látjuk. 

A vendéglátóhelyeknek is kedvező ajánlat a muncholás, hiszen ami aznap nem fogy el, kedvezménnyel ugyan, de eladásra kerül, és mivel fogyasztásra tökéletesen alkalmas ételt kap a vásárló, így reklámként is nagyszerű fogás. Jellemzően zárás előtt vagy menüztetés után látják az éttermek, aznap hány adag ételt lehet megmenteni.

Az applikációt én is letöltöttem, de mivel több élelmiszerfajtára is diétázom, így még sosem mertem zsákbamacska élelmiszert venni. De nem kellett sokáig várnom, hiszen a telefonom jelzett, hogy a közelemben található élelmiszerlánc felrakott több zöldség és gyümölcs Munchot, illetve pékárus Munchot is. Teszt jellegűen kipróbáltam, mit lehet kapni 1000 Ft-ért egy 66% kedvezménnyel felrakott csomagban.

A Munchot délelőtt lefoglaltam, majd az átadási időben – ami nagyon rugalmas volt – az üzletbe lesétáltam és ott megtudtam, hogy a csemegepultból tudom kikérni a csomagot, majd a kasszánál kell jeleznem, hogy Muncholtam. A folyamat gördülékenyen ment, a csomagot egy lezárt papírtáskában kaptam készhez. 

Végül a diéta miatt csak a zöldség és gyümölcs Munchot hoztam el, ami végeredményben megérte, hiszen volt benne érett mangó és avokádó is, ami nem olcsó déli áru. Ettől – bevallom – kicsit féltem is, de aznap mindkettő fogyasztható volt. Emellett a csomag tartalmazott sárgarépát, szőlőt, retket és hegyes erőspaprikát is. Miután kiszámoltam, rájöttem, hogy ugyanezt a bevásárlást ugyanezen a helyen 3400 Ft-ért tehettem volna meg a mai napon. 

De hol a bökkenő? A zöldség és a gyümölcs bár fogyasztható, de már nem a legfrissebb, így érdemes azonnal vagy pár napon belül felhasználni. Talán akkor éri meg legjobban, ha üres a hűtőnk, és kreatívak vagyunk a konyhában. Így például a gyümölcsök nálam hamar elfogytak, az avokádót pedig uzsonnára ettem meg. Ezen felül a retket és a paprikát szendvics mellé csomagoltam, a répa viszont váratott magára a levesfőzésig.

Összességében elégedett voltam a zsákbamacska csomagommal, és biztosan máskor is fogok vele élni. Te kipróbálnád? 

Bár szívünkben még ott a melegség, de a karácsony sajnos vagy sem, de elmúlt. A minap egy barátom autójában ülve azonban mégis ott fityegett egy „karácsonyfa” a visszapillantó tükrön. Ekkor jött e cikk ötlete, hiszen sok-sok apró döntéssel sok-sok kis zöld megoldásból jutunk el a kerek egészig. Utána is jártam, hogyan lehetne autónk belső illatát egy kicsit fenntarthatóbbá varázsolni. 

Mutatom!

Hogy elfeledjük a mesterségesen előállított, de mégis természetesre hajazó illatokat, nem kell messzebb mennünk, mint a konyhakert. Bár hozzá kell tegyük, hogy ebben az esetben el kell felejteni az olyan fantázia nevű illatokat, mint a „New car” és a hozzá hasonlók. Viszont grátiszban egy olcsóbb és egészségesebb megoldással leszünk gazdagabbak.

Rozmaring és levendula

Azt tudtuk, hogy a rozmaring az egyik legdominánsabb fűszer, és a csodát tesz a grill- és raguételekkel, viszont azt kevésbe, hogy az autóban is hosszan megőrzi kellemes illatát. Nyugtatja az idegeket éppúgy, mint a levendula – ami nagy segítség lehet egy-egy dugóban; azonban nem szabad túlzásba sem vinni használatukat, mert este álmosságot okozhat, így csak kis mennyiségben javallott. Én pont ezért nem javaslom a nagyobb levendula párnák használatát.

Olajok és szárított gyümölcsök

A személyes kedvencem. Én narancsolajat szoktam a visszapillantó tükrön lógó fa amulettre csepegtetni, nagyon kellemes illata van és sok bókot is kapott már éppen ezért kedvenc „szekerem”. A szárított gyümölcsök pedig nem csak dekoratívak, de pénztárca és bolygóbarát megoldások is. Leginkább narancsot vagy citromot szokás erre a célra használni. Karikára vágják, felfűzik egy madzagra és hagyják kiszáradni őket.

+1 megoldás az újrahasznosítás jegyében:

Illatosítókról ritkán gondolkozunk úgy, mint amelyeket újra lehet használni, azonban itt jön fel a családi példa. Még kölyökként egy plüss békába volt csomagolva a családi kis Polskiban az autós illatosító, azonban ahogy az elpárolgott, dísszé avanzsált. Gondolkodóba estünk a családi ebédnél, és itt jött a természetes olajok ötlete, hiszen az illatát vesztett daraboknak új illatot is adhatunk olajok használatával. Csupán néhány csepp, és a plüss béka citrom illatot árasztott magából!

Amellett, hogy eleve csodálatos környezetről van szó, és egy igen szép, meghitt időszakot választottunk a kirándulás időpontjául, más tényezők is magával ragadtak: sugárzott a városkából a természettel való együttélés, a harmóniára való törekvés. Az épületek alapanyaga, burkolata sok esetben fa, mely még a belvárosi plázában is visszaköszön. A dekorációk alapja igazi fenyő, mely persze nem meglepő, hiszen a fenyvesek ideális és természetes élettere a hegységek. A sétálóutca dézsáiban örökzöldek és hidegtűrő növények kaptak helyet. A piacon pedig számos olyan portéka közül lehet választani, melyek szintén a hely adottságait használják fel: bundák, szőrmék, bőrdíszműves és fafaragott tárgyak, illetve helyi termelők által készített élelmiszerek. Nem árulok zsákbamacskát, természetesen itt is megtalálható az ócska bóvli: zenélő-világító játékok, műanyag dísz és poliészter kabát – mindenkinek szíve joga választani. 

Magunkkal kapcsolatosan kellemes meglepetés volt észlelni, hogy – bár előre nem terveztünk semmit – évek környezettudatos életre való törekvése nincs hiába: olyan alapcselekvések és eszközök épültek bele mindennapjainkba, melyekkel a kirándulás alatt is csökkenthetjük ökolábnyomunkat.

1. Kóstoljunk helyi ételeket!

Talán ez az egyik legkézenfekvőbb. Szerencsére sokan gondolják úgy, ha itt-ott megfordulnak a világban, hogy megkóstolják a jellegzetes lokális finomságokat. Étkezéseink alkalmával igyekeztünk kihasználni a számunkra igen ízletes szláv zamatokat. Zakopanéban szerencsére mindez adott volt, mert az étlapokon nagy százalékban helyi specialitások közül választhattunk. Ellátogattunk egy nagyobb élelmiszerboltba is, ahol legnagyobb örömünkre számos termék lengyel volt, nem igazán kellett vadászni a jellegzetes nemzeti produktumokat. 

2. Elő a termosszal és vászontáskával!

Ha már ételek, ne feledkezzünk meg a téli hidegben igen nagy jelentőséggel bíró forró italokról sem. Abba az információba már korábban belebotlottunk, hogy egyedüli lengyel tradíció a forralt sör kínálása, így mindenképpen szerettük volna kipróbálni ezt az érdekesnek ígérkező nedűt. Már az útra is saját termoszunkban vittünk a még otthon elkészített kávét, a termoszok tisztítása után pedig ebbe kértük a forró italt, így kiküszöböltük az eldobható poharak használatát. 

Jól bevált vászontáskáink kis helyen is elférnek – konkrétan sokszor a zsebünkből vagy kis ridikülből húzzuk elő -, így utazás alkalmával is ezeket használjuk. Könnyűszerrel utasítjuk vissza kedvesen a vásárlások alkalmával az nejlonszatyrot. Plusz érv, hogy sokkal esztétikusabb és strapabíróbb is, mint az egyszer használatos, eldobható társaik. 

3. Részesítsd előnyben a helyi kistermelőket!

Igen csábító volt a kirakodóvásárok hosszú sora, s karácsonyhoz közeledve az ember szíve még könnyebben ellágyul, főként, ha még ajándékot is keres szerettei számára. Az én személyes trükköm az, hogy tervezés nélkül nem veszek meg semmit. Felmérem a terepet, ha hirtelen valami nagyon megtetszik, előbb mérlegelek, ám – ha tehetem – később, akár másnap térek vissza a döntésre. Ilyenkor általában már letisztulnak a gondolataim, és nem az impulzusok vezérelnek. Ha van választási lehetőségem, minden esetben helyi termelőtől választok portékát, és lehetőleg olyat, amely nem egy egyszeri élvezeti cikk. Idén a meleg gyapjúzokni és kézműves papucs, valamint az apró gallyakból készült zsírkréta jó választásnak bizonyult. Ezek mellett a használati cikkek mellett még sajtokat, lekvárt és tartósított gombát vásároltunk a helyi termelőktől.

+1 Használd ki az online lehetőségeket!

Családunkkal felmentünk Zakopane legmagasabb pontjára, a Gubalowka-hegy csúcsára (a helyiek csak dombként emlegetik az 1123 méter magas természeti képződményt), méghozzá egy igen érdekes közlekedési járművel, siklóvasúttal. A siklóra a jegyet online váltottuk meg, melynek hála elkerültük a hosszú sorban állást és még környezetünket is kíméltük vele a felesleges papírnyomtatás kapcsán. A helyismereti információkat szintén online és nem papíralapú térkép segítségével szereztük meg. 

Mindent összevetve csodálatos élménnyel gazdagodtunk a Tátrában. Lengyelország varázslatos, Zakopane pedig egy igazi ékszerdoboz. Mindenképpen érdemes ellátogatni egyszer az életben ide, nem csak karácsonykor, hiszen a környék kiváló síparadicsom hírében áll. Kellő mennyiségű hó leesése után (általában januárban) a helyiek megépítik Snowlandia-t, ahol hólabirintus, jégből készült templom, iglu, mesebeli építmények, mini állatkert és szánkópálya várja az ide látogatókat egészen olvadásig. Mi még biztosan el fogunk látogatni ide, s, ha tehetitek, beszéljetek össze a barátokkal, családdal és vegyétek célpontba ti is! Együtt utazni nem csak öröm, de környezetkímélő is! 😉 

Képzeljünk magunk elé egy csodaszép karácsonyfát, mely alatt nagy kupacban hevernek a tarka csomagolópapírba bújtatott ajándékdobozok, színes masnikkal és szalagokkal átkötve. Ez a kép szinte általánossá vált az ünneppel kapcsolatban, hiszen a filmekben, a reklámokban és az üzletek kirakataiban is minden évben találkozhatunk ezzel a kompozícióval. 

Manapság sokan felvetik a kérdést, megéri-e egy élő fenyőfát kivágni azért, hogy néhány napra a lakás dísze legyen? A csomagolóanyagok hasznos élettartamának kérdésével viszont jóval kevesebbet foglalkozunk. 

Gondoljunk csak bele, mennyi energiára van szükség ahhoz, hogy egy ajándéktárgy beburkolásához szükséges alapanyagot előállítsák. Napjainkban az üzletekben rendkívül sokféle papír, műanyag, celofán – és ezek kombinációival készült – csomagolóanyag található. Sajnos a kombinált anyagok – például a műanyaggal bevont vagy csillámporos papír – nem újrahasznosíthatóak és nem bomlanak le, ezáltal pár percnyi, maximum néhány órányi hasznos élettartamukat követően a szemétbe kerülve nagy terhet rónak a környezetre, és növelik a mikroműanyag-terhelést. 

Márai Sándor írja, hogy a csomagolás öregít. Ha változtatni szeretnénk a korábbi szokásainkon, megkönnyíteni a saját dolgukat és a bolygónk helyzetét, vessünk egy pillantást arra, milyen környezettudatos alternatívák állnak rendelkezésünkre ezen a téren.

Hasznosítsunk újra! Régi újságpapírok, plakátok, könyvlapok, kották felhasználásával nagyon dekoratív és egyedi köntöst kaphatnak az így csomagolt ajándékok. Ha vannak otthon régi ingeink, olyan mintás textilek, pólók, melyeket már nem használunk, kiválóan alkalmazhatóak ilyen célra. Ha könyöknél levágjuk egy ing ujját és bevarrjuk az alját, gyönyörű ajándékszütyő készülhet belőle, melybe például ajándékba szánt ital csomagolható. Érdemes megismernünk a japán furoshiki technikát, mely során egy szép kendőbe csomagolunk, így maga a kendő vagy sál is ajándékként funkcionál. Az interneten számos videót találunk, melyek bemutatják a furoshiki-hajtogatási technikákat. Amit lehet, ne csomagoljunk, például egy alapvetően dekoratív dobozban lévő tárgy, egy házi szörp vagy lekvár önmagában is esztétikus. Ilyenkor se feledkezzünk meg a vászonzsákokról, melyek szintén ajándékká válhatnak. Ha jó a kézügyességünk, magunk is varrhatunk kisebb-nagyobb zsákocskákat használt anyagokból, melyekbe apróságok rejthetők. Csomagolópapír gyanánt újságpapírt, natúr barnapapírt használhatunk. Az ajándékok átkötésére műanyag szalag helyett natúr spárgát alkalmazhatunk, mely természetesebb és környezetbarát megoldás. A csomagok díszítésekor is törekedjünk a természetességre, szárított termésekkel, tobozokkal, fahéjrudakkal, szárított narancskarikákkal tehetjük szebbé ajándékainkat.

 Ha átgondoljuk, hogy egy átlagos karácsony alkalmával melyek azok a dolgok, amelyekre az ünnepi előkészületek során nagyjából mindenki hangsúlyt fektet, a lista elejére minden bizonnyal az ajándékok, a dekoráció és az ünnepi ételek kerülnek. Ennek a rengeteg apró részletnek a megvalósítása nemcsak minket lát el bőven feladatokkal, hanem a bolygónkra is hatalmas terhet ró. 

Elképzelni is nehéz, milyen mennyiségű fogyasztási cikket állítanak elő a Földön minden évben, melyek csak a karácsonyi időszakban kerülnek használatra. Égősorok, gömbök, csillogó díszek, girlandok, műfenyők, zenélő mikulásfigurák garmadáját ontják magukból a harmadik világbeli országok gyárai, ahol a dolgozók nem ritkán gyatra munkakörülmények között, éhbérért, toxikus vegyszerek és festékek gőzeit belélegezve állítják elő azokat a tárgyakat, melyekről sokszor azt gondoljuk, hogy nélkülözhetetlenek az ünnepi hangulat megteremtéséhez. Ezek a tárgyak néhány éven belül a szemétbe kerülnek, javarészt nem újrahasznosíthatóak és nem bomlanak le. 

Mielőtt megvásárlunk valamit, mérlegeljünk, ne hagyjuk figyelmen kívül döntéseink környezetre gyakorolt hatásait! Ne legyen lelkiismeretfurdalásunk a régről maradt kedves díszek vagy az évek óta használt, esetleg nagyitól örökölt műfenyő miatt, mert ezek kíméletes használattal még évekig jó szolgálatot tehetnek, illetve így már egyfajta újrahasznosítást is megvalósítunk. A cél, hogy a jövőben legyünk tudatosabbak az ünnepi előkészületek során is, és válasszunk környezetbarát alternatívákat minden területen, ahol csak tudunk. 

Ha hulladékmentességre törekszünk a karácsonyi dekorálás során, a legfontosabb az, hogy tervezzük meg, milyen hatást szeretnénk elérni. Induljunk ki abból, hogy milyen saját anyagaink, korábban összegyűjtött kellékeink állnak rendelkezésre, és igyekezzünk azokat felhasználni! 

Jó ötlet a díszletek megosztása, cserebere a barátokkal vagy a családdal, így minden évben lesz valami újdonság az otthonunkban, de nem kell például több garnitúra karácsonyfadíszt megvásárolnunk és tárolnunk az év többi részében. Ha szeretnénk valami egyedit, nézzünk szét a régiségvásárokon vagy adományboltokban – csodás kincsekre akadhatunk ilyen helyeken! 

Talán, ami a legfontosabb, hogy a díszítésre használt anyagok legtöbbje lehetőleg természetes legyen, használjunk minél kevesebb műanyagot és felejtsük el a csillámot, a glittert. Élő növények, termések, szárított gyümölcsök, virágok, fából készült kiegészítők használatával igazán szép dekorációt készíthetünk. 

Ha kifogytunk az ötletekből, nyugodtan keressünk inspirációt az interneten, hiszen ma már számos blog, videó, és kép áll rendelkezésünkre a témában.

    A karácsony a szeretet ünnepe – halljuk, mondjuk, tanuljuk és tanítjuk, de gyakran át sem érezzük igazán ennek a jelentőségét. Többek között a karácsonyi témájú amerikai filmek idilli világának, a mindenhonnan ránk zúduló reklámoknak és akcióknak köszönhetően az elmúlt évtizedekben ez az ünnep is kezdte elveszíteni eredeti célját, és vált egyre inkább az ajándékozás, a mértéktelen vásárlás és a fogyasztás ünnepévé. 

   Manapság nem ritkaság, hogy az üzletekben már november elejétől kaphatóak az ünnepi dekorációk, ételek, édességek; és vásárlás közben akár többször is megütheti az ember fülét egy-egy ismerős karácsonyi dallam. A nagyáruházakban és kisebb üzletekben is hatalmas a sürgés-forgás ilyenkor – rajtunk múlik: mennyire veszünk részt ebben a felgyorsult kavalkádban, vagy próbálunk az ünnep igazi jellegéhez kötődően lassítani. Gondoljuk végig, mit tehetünk saját magunk nyugalma és a környezetünk egészsége érdekében, ha ajándékozásról van szó. 

Érdemes kicsit visszanyúlni szüleink, nagyszüleink gyerekkori karácsonyainak hagyományaihoz, amikor még maga az együtt töltött ünnepi idő, a közös étkezés, pihenés töltötte el boldogsággal az embereket, a mai értelemben vett ajándékozás a paraszti kultúrában pedig szinte egyáltalán nem volt jellemző. A gyerekek nagy öröme a feldíszített karácsonyfa volt, esetleg ruhát, cipőt kaptak, ha tellett rá. Ezzel nem az ötven-hetven évvel ezelőtti világot szeretném idilliként beállítani, csupán azt érzékeltetni, hogy a túlfogyasztó, anyagias társadalmunkban újból nagy jelentőséget kaphatnak ezek az eltűnőben lévő értékek. 

Nagy fejtörést okozhat kitalálni, hogy melyik családtagunk, barátunk minek örülne, mit használna, mit hordana, épp ezért érdemes megkönnyíteni a saját helyzetünket idén karácsonykor. Lássuk, milyen lehetőségeink vannak gyári hibás botmixeren és derékban szűk melegítőnadrágon túl:

Ajándékozz időt! Rohanó világunkban alig jut időnk egymásra, de a koncert- mozi- vagy színházjegy, a múzeumi, állatkerti belépő, egy közös tanfolyam vagy szabadulószoba mind-mind kiváló programok lehetnek, ráadásul zero waste-ek is.

Akkor se aggódj, ha nem igazán tudsz költekezni, hiszen saját magad is gyárthatsz „élménykuponokat”! Legyen szó akár vacsoráról, közös főzésről, kutyasétáltatásról, festésről, filmezésről, karaoke- vagy társasjáték estről: vesd az ötleteidet papírra, és minden szerettednek ajándékozz egy-egy kupont. 

Nagyon szép élményajándék lehet, ha közös programként például önkénteskedtek egy szervezetnél, segítetek egy ételosztásnál, vagy egy állatmenhely lakóinak napját teszitek szebbé.

Bármilyen élményajándék mellett döntesz is, nagy sikerre és hosszú ideig megmaradó emlékekre számíthatsz!

Az örök klasszikus – a narancs

Nem lehet kellő mennyiséget vásárolni télen, akkor is csak pár napra elegendő az otthon tartott narancsok száma, hiszen igen ízletes ez a rendkívül sokoldalúan felhasználható déli gyümölcs. Ha dekorációt készítenénk belőle, először érdemes kiszárítanunk. Vágjuk vékony, kb. fél cm vastag karikákra egy éles kés segítségével. Személy szerint a radiátoron vagy kályhán való szárítást preferálom, hiszen így valóban költséghatékonyan és környezetkímélő módon oldhatjuk meg a gyümölcsdekort. Mielőtt a fűtőtestre helyeznénk a narancsszeleteket, egy törölközőre sorakoztassuk fel azokat, majd a tetejükre is tegyünk egy konyharuhát vagy törülközőt, és egy éjszakán át hagyjuk „pihenni”. A textil sok nedvességet magába szív, ezzel növelhetjük a szárítás hatékonyságát. Helyezzük szárításra alkalmas eszközünkre a karikákat, tehetünk alájuk sütőpapírt is (piros pont, ha újrahasználhatót használunk), naponta forgassuk őket. Maximum egy hét után leszedhetők, ekkor már kedvünk szerint emelhetjük felhasználásukkal az ünnep pompáját. Szúrhatunk rá akasztót, fűzhetjük zsinegre, tehetjük a fára vagy éppen az ajtókopogtatóra.

FONTOS: NE helyezzünk semmit a melegítő eszközökre, ha a fűtés intenzitása túl nagy! Mindig ellenőrizzük a narancsok állapotát!

Igazi „jolly joker” – a popcorn

Nincs is költséghatékonyabb eszköz a hópelyhek imitálására, mint a cérnára fűzött pattogatott kukorica. Ezt a díszítési formát a kicsik is könnyen kivitelezhetik, hiszen egyszerű bánni a pehelysúlyú kukoricadarabokkal, és viszonylag rövid idő alatt sokat lehet haladni vele. A „recept” egyszerű: pattogtassunk kukoricát és fűzzük cérnára egy nagyobb tűvel. Azonban néhány trükk segítségével igazán tökéletes karácsonyi füzéreket kaphatunk! Elsősorban jó, ha nem égetjük meg a kukoricát. A titok, hogy addig pattogtassuk, míg 2 pattanás között el nem telik 3 másodperc. Ez mikrohullámú sütőben, az előre kicsomagolt verzióval körülbelül 2,5 perc, de figyeljünk a készülék teljesítményére, ám leginkább: hallgatózzunk! Természetesen mikrohullámú sütő nélkül is elkészíthetjük a popcornt, sőt! Csupán egy nagy űrtartalmú lábasra, fedőre és némi olajra van szükségünk hozzá. Egy evőkanál olaj elégséges 100 gramm pattogtatni való kukoricához. Hevítsük fel az olajat közepes hőmérsékleten, majd adjuk hozzá a kukoricát. Hallgatózzunk, itt is a 3 másodperces szabály érvényes. 

Ha elkészült a popcorn, mehet a fűzés. A girlandokat díszíthetjük még csipkebogyóval, vörös- vagy kékáfonyával, illetve csillagánizzsal is szépen mutat.

Pro tipp: Vásárolj csomagolásmentes boltban kimérős pattogtatni való kukoricát, így spórolhatsz is, ráadásul még a környezetet is megkímélted a keletkezett hulladéktól.

Hófehér különlegesség – egy kis kavarás

Sokáig nem mertem nekiállni a szódabikarbóna, kukoricakeményítő és víz elegyéből álló, fenségesen csillogó díszeknek, pedig az elkészítése nem igényel nagy előkészületet, sőt, még kézügyességet sem. Ellenben remekül mutat és kimondottan költséghatékony, s természetesen ragyogó.

Hozzávalók:

• 1 csésze kukoricakeményítő
• 2 csésze szódabikarbóna
• 1 és ¼ csésze víz

A csésze mérete nem számít, csak az, hogy ugyanazt az egységet használjuk mindhárom összetevő esetében. Nagyobb bögrét is használhatunk, de kisebb méretű poharat, akár kanalat is. A massza összeáll, csak a kapott mennyiség változik. Az elkészítése hasonló a házi gyurmához (https://futureofdebrecen.hu/kezdjetek-el-elni/hazi-gyurma-a-konyhabol/), de itt nem keverünk színt hozzá, hiszen a díszek fennköltsége a természetesen csillogó fehér színükben rejtőzik. 

Elkészítés:

Először a száraz összetevőket keverjük el egy edényben, aztán adagoljuk hozzá a vizet, majd közepes lángon melegítsük az egyveleget. Folyamatos kavargatást igényel! Rövid idő után forrni kezd, majd sűrűsödni, végül már kisebb fizikai kihívás a kavarása. Ha gyurmaállagúvá vált, levehetjük a tűzről. Miután kihűlt, nyújtsuk ki – célszerű néhány milliméter vastagra – és szaggassuk ki süteménykiszúró formákkal. Ha fel szeretnénk akasztani, még ekkor lyukasszuk ki egy gyufaszál vagy szívószál segítségével. Mivel levegőn száradó gyurma, más teendőnk nincs hátra, mint 10-12 órát várni, hogy végleg megszilárduljanak a kedves kis formák. Felhasználása már csak a kreativitásunkon múlik.