A magyar puszták királya - Future of Debrecen

A magyar puszták királya

Madaras Máté

A ragadozó madarakat már sok évezrede tisztelet övezi több kultúrában, így a miénkben is előkelő helyet kapnak. A fenségesség, a tisztelet, az erő és a szabadság jelképei. Különösen igaz ez a sasokra. A hazai sasfajok kiemelkedő természeti értékek, megőrzésükhöz nélkülözhetetlen az élőhelyek megóvása. Hazánkban 5 sasfaj fészkel rendszeresen, további 4 átvonul vagy ritka kóborló. Mindegyikük fokozottan védett!

Közülük is kiemelendő a parlagi sas, egyik legféltettebb természeti kincsünk. Hazánk harmadik legnagyobb fészkelő ragadozó madara. Súlya 3-4 kg, a hím kisebb a tojónál.

Európában keleti elterjedésű faj, hazánktól nyugatra már csak kis számban költ. Világszerte veszélyeztetett faj, ezért fennmaradásában a hazai állománynak és a védelmi tevékenységeknek igen nagy szerepük van. Az 1980-as években közel állt a kipusztuláshoz, kevesebb, mint 10 pár költött nálunk. A sikeres természetvédelmi beavatkozásoknak köszönhetően állománya ma már több, mint 150 pár. Csak Szlovákiában és Magyarországon nő az állományuk. Középhegységi erdőkben, kisebb számban az Alföldön is költ. Nyílt területeken vadászik, de igényli az öreg állományú erdőket vagy fasorokat a fészkeléshez.

Hatalmas fészkét magas fákon építi száraz ágakból, de zöld növényi részeket is hord bele. A pár felváltva kotlik, a fiókák 42-43 nap alatt kelnek ki. Lassan fejlődnek, csak két hónaposan repülnek ki. A tojó általában 2-3 tojást rak, de ritka, hogy minden fióka megérje a kirepülési kort. A párjukat egy életre választják, 4-5 évesen válnak ivaréretté, de akár 25 évig is élhetnek. Az öreg madarak állandóak, a fiatalok kóborolnak, saját területet keresnek.

A parlagi sas fő tápláléka az ürge. Elterjedése is ezt a kis rágcsálót követi, de ürgén kívül megfogja a mezei hörcsögöt, a mezei nyulat, egereket, pockokat is. Madarakat is gyakran zsákmányol, akár más ragadozó fajokat is. Többször megfigyelték már, ahogy egerészölyvet fog. Nyílt területeken vadászik, magasan körözve keresi a prédát. Télen dögöt is fogyaszt.

Sajnos rendszeres, hogy a sakáloknak, rókáknak vagy kóbor kutyáknak kitett mérgezett csalikat megeszi, vagy a mérgezett rókatetemből eszik. A parlagi sas fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 1 millió forint. Lelövése, mérgezése (akár szándékos, akár véletlen), zavarása tilos, bűncselekmény és börtönbüntetés járhat érte. A magyar puszták, a keleti sztyeppék, síkságok királya, csúcsragadozó. A faj megóvása nemzetközi és nemzeti érdek!

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!