A Nagy Bumm - Future of Debrecen

A Nagy Bumm

Minden gyermek életében eljön az a pillanat, amikor rabul ejti őt a csillagászat csodája. Velem sem történt ez másképp. Ahogy olvasni kezdtem, úgy mélyedtem bele az univerzummal foglalkozó mesés, képes könyvek soraiba. Már leérettségiztem, mikor a könyvesboltban kezembe akadt Simon SinghA Nagy Bumm című könyve. Azonnal beszippantott. A Nagy Fermat-sejtés és a Kódkönyv szerzőjének új bestsellere, aki nem mellesleg a Cambridge-i Egyetemen szerzett PhD- fokozatot részecskefizikából. Olvasásakor lebilincselő történelmi kalandba csöppenünk, mely az ókori teremtésmítoszoktól a görög filozófusokon és későbbi évszázadok gondolkodóin keresztül a mai kor tudományos eredményéig tart.  Közérthetően írja le az univerzum működését.

A könyv olvasása közben egyre apróbbnak és apróbbnak éreztem magam. Képzeljétek csak el, hogy a testünket felépítő atomok anno csillagok halálával keletkeztek! Tőlünk sok ezer fényévre lévő objektum fényének hullámhosszából, annak színéből tudják a tudósok, hogy valami közeledik vagy épp távolodik a Földtől. Megérthetjük, mi rejlik a kozmikus tágulás, a vöröseltolódás, a gravitációs tér mögött.  A hétköznapi ember számára nem egy elérhetetlen vagy érthetetlen tudományág. A kutatási eredmények mindennapjaink szerves részét képezik. Gondoljunk csak a műholdakra, adóvevőkre! Az internet és a tévéadás ilyen mértékű elterjedését az űrkutatás nagymértékben segítette.

Nagy csata volt az állandó univerzum hívei és a nagy bumm hívei között. Miért van vöröseltolódás az univerzumban? Hogyan keletkeztek, miért léteznek és fejlődnek galaxisaink? Mitől érzékelhető mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás? Pontosan mikor és mi váltotta ki az univerzum keletkezését? A máig mindenkit lázban tartó kérdések: egyedül vagyunk az űrben?; tényleg csak mi vagyunk ennyire szerencsések, hogy a fizikai környezet lehetővé tette az élet ilyen mértékű változatosságát? Honnan került ennyi víz a Földre? Sir Fred Hoyle, angol kozmológus, matematikus – csillagász példája az élet keletkezésére, elgondolkodtató: „Képzeljék el, hogy egy roncstelepen tornádó söpör végig, és mikor elhaladt, a nyomában egy vadonatúj Boeing – 747-es Jumbóra bukkannak, amelyet természetesen a véletlen segítségével fabrikált a szélvihar a telepen tárolt ócskaságokból.” Nos, ennyi esélye volt a földi élet létrejöttének és annak, hogy én most írom, ti meg olvassátok ezeket a sorokat.

Tudományos vita ez, nem más. Adatok, érvek, számítások tömkelege, míg végül kialakult a mai képünk a világegyetemről.  

A könyv kérdések ezreit válaszolja meg, de százait veti fel, melyek megválaszolása a jövő nemzedék feladata!

Jó olvasást kívánok!

Lenner Ádám

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Szabó Fruzsina Magdolna

természetvédelmi mérnök

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök-hallgató, az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportjának titkára, önkéntes madármentő

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!