A pásztortáska - Future of Debrecen

A pásztortáska

Duzs László

Juhászok jellegzetes népi viselete? Vagy a betlehemi pásztorok ebben hozták az örömhírt? Vagy valami templomi szertartás kelléke?

Lehetne akármelyik, de ebben a cikkben a Capsella bursa-pastoris gyógynövényről lesz szó.
Tehát ismerik pásztortáskaként, ismerik kanálfűként. Valószínűleg ahány tájegység, annyi népi elnevezése lehet, hiszen nemcsak Európában, de szinte az egész Földön elterjedt.
A neve arra utal, hogy a pásztorok is alkalmazták állatgyógyászati célokra: a juhoknak ellés után méhvérzés csillapítására adtak belőle.

Első pillantásra valószínűleg az igénytelen, nem is túl szép gyom jut eszünkbe róla. Vagy gyerekkori emlékeink sejlenek fel, amikor a terméseit kissé lehúzva a száron egészen hangos rezgő-csörgő hangot hallattunk vele. Apró, fehér virágai már áprilisban megjelennek, és kellően csapadékos időjárás esetén egész nyáron át virágzik. Jellegzetes keserű, csípős szaga és íze van, de ez szárítás után eltűnik. Mint a legtöbb vadon termő gyógynövényre, erre is vonatkozik, hogy igyekezzünk a lakott területektől, utaktól távol eső populációkból gyűjteni. Vérzéscsillapító, érösszehúzó hatást tulajdonítanak neki. Alkalmazható női problémák esetén méhvérzés csökkentésére, vagy szabálytalan havi ciklus rendszerezésére. Használható gyomorvérzés, illetve aranyeres problémák esetén. A fehér fagyöngyhöz hasonlóan normalizálja a vérnyomást.

A teakészítéshez a virágzó növény felső 30 cm-es részét szükséges begyűjteni, melyet árnyékos, szellős helyen kell kiszárítani. A teához 2 teáskanál gyógynövényt 1,5 dl vízzel leforrázunk és 2 percig állni hagyjuk. Naponta akár 1-2 csészével is fogyaszthatunk belőle, de ha rövid időn belül nem történik javulás, mindenképpen orvoshoz kell fordulni.

Külsőleg is használható a forrázat borogatószerként a sebre helyezve vagy ekcémás tünetek csillapítására, a tinktúráját pedig izomsorvadás esetén, továbbá izomfájdalmak enyhítésére lehet használni.

Pozitív tulajdonságait magas szaponin- és flavonoid-tartalmának köszönheti.  Fontos, hogy várandós és szoptatós kismamák ne alkalmazzák a növényt! Mint a legtöbb gyógynövény, ennek is megvan a hozzá hasonló párja, amivel tapasztalat híján össze lehet téveszteni, de a kövifoszlár (Cardaminopsis arenosa) szára szőrözött, és nem tulajdonítanak neki gyógyhatást.

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Szabó Fruzsina Magdolna

természetvédelmi mérnök

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök-hallgató, az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportjának titkára, önkéntes madármentő

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!