A baglyok életmódja és megjelenése rendkívül érdekes. Az emberek többsége soha életében nem lát vadon élő baglyot, gyakran csak halljuk, vagy a szürkület homályában átsuhanó madarat pillantjuk meg. Rejtett életmódjuk az emberek tudatában sok, velük kapcsolatos félelemnek és babonának adott alapot. Vannak, akik a mai napig tartanak a baglyoktól, pedig teljesen ártalmatlan és nagyon hasznos állatok. Minden éjjel (de gyakran nappal is) tucatjával fogyasztják el az embereknek kellemetlenségeket okozó egereket, patkányokat és pockokat.

 A baglyok látása kiváló, szemük előrenéz, szemgolyójukat nem tudják úgy mozgatni, mint mi emberek, de fejüket csodálatos módon tudják forgatni, akár teljesen hátra is. Zsákmányukat mégis hallásuk segítségével szerzik meg, mely még a látásuknál is fejlettebb, és messze felülmúlja az emberét. Például a hó alatt mozgolódó pockot is hallásukkal találják meg. Puha tollazatuknak köszönhetően röptük teljesen hangtalan, így az egyébként éber rágcsálóknak nem tűnik fel a közelgő veszély. Legtöbb fajuk éjszaka aktív, de egyes baglyok gyakran láthatóak nappal is. Fészket nem építenek (ez alól csak a réti fülesbagoly kivétel). Csak a tojó kotlik, a hím eteti párját. A baglyok a szőrt és csontokat nem tudják megemészteni, ezért azokat köpetek formájában visszaöklendezik, ez a bagolyköpet. Begyük nincs. Debrecenben több bagolyfajjal is találkozhatunk, a három leggyakoribbat részletezném most.

Az erdei fülesbagoly a legelterjedtebb hazai bagolyfaj. Nevével ellentétben nem erdei madár, inkább erdőszéleken, de sokkal gyakrabban mezőgazdasági területek fasoraiban, ligeteiben találkozhatunk velük. Saját fészket nem építenek, dolmányos varjak vagy szarkák elhagyott fészkében költenek. Költési időszakban ezért fontos a varjak védelme is. Télen, ha hó fedi a mezőket, településeken keres táplálékot. A falvakban és a városokban eltakarítják a havat, és a sok ételmaradéknak köszönhetően rágcsálókat is bőven talál. Nappal nagyobb fákon pihennek, gyakran több tucat egyed is egyetlen fán. Templomkertekben, parkokban is megjelennek ilyenkor. Debrecenben a Poroszlay úton figyelhetők meg telelő csapatai, évről évre változó mennyiségben.

A macskabagoly szintén gyakori madár hazánkban. Öreg fákban bővelkedő erdőkben és parkokban költ. Korhadás, szél vagy villámcsapás okozta faüregekben, ritkábban épületek zugaiban neveli fiókáit. Nevét jellegzetes nyávogó hangjáról kapta. Szürke és vörös tollazatú színváltozata is létezik, a Debreceni Nagyerdőn mindkettő megfigyelhető, de találkozhatunk vele a Köztemető öreg fáin is.

A kuvik apró termetű bagolyfaj, alig rigó méretű. Épületeken, tanyákon, hodályokon, istállókban költ. Nem idegenkedik az ember közelségétől, könnyen megfigyelhető madár, gyakran nappal is kiül kéményekre, kerítésoszlopokra. Nyáron nagyobb rovarokkal, télen pedig rágcsálókkal és verebekkel táplálkozik.

A hazai bagolyfajokat a vegyszeres rágcsálóirtás és a növekvő autósforgalom veszélyezteti. Vigyázzunk a baglyokra, óvjuk őket és ne féljünk tőlük! Kívánom a kedves olvasóknak, hogy sok szép baglyos élményt szerezzenek!