Baglyok Debrecenben - Future of Debrecen

Baglyok Debrecenben

Madaras Máté
Erdei fülesbagoly

A baglyok életmódja és megjelenése rendkívül érdekes. Az emberek többsége soha életében nem lát vadon élő baglyot, gyakran csak halljuk, vagy a szürkület homályában átsuhanó madarat pillantjuk meg. Rejtett életmódjuk az emberek tudatában sok, velük kapcsolatos félelemnek és babonának adott alapot. Vannak, akik a mai napig tartanak a baglyoktól, pedig teljesen ártalmatlan és nagyon hasznos állatok. Minden éjjel (de gyakran nappal is) tucatjával fogyasztják el az embereknek kellemetlenségeket okozó egereket, patkányokat és pockokat.

 A baglyok látása kiváló, szemük előrenéz, szemgolyójukat nem tudják úgy mozgatni, mint mi emberek, de fejüket csodálatos módon tudják forgatni, akár teljesen hátra is. Zsákmányukat mégis hallásuk segítségével szerzik meg, mely még a látásuknál is fejlettebb, és messze felülmúlja az emberét. Például a hó alatt mozgolódó pockot is hallásukkal találják meg. Puha tollazatuknak köszönhetően röptük teljesen hangtalan, így az egyébként éber rágcsálóknak nem tűnik fel a közelgő veszély. Legtöbb fajuk éjszaka aktív, de egyes baglyok gyakran láthatóak nappal is. Fészket nem építenek (ez alól csak a réti fülesbagoly kivétel). Csak a tojó kotlik, a hím eteti párját. A baglyok a szőrt és csontokat nem tudják megemészteni, ezért azokat köpetek formájában visszaöklendezik, ez a bagolyköpet. Begyük nincs. Debrecenben több bagolyfajjal is találkozhatunk, a három leggyakoribbat részletezném most.

Az erdei fülesbagoly a legelterjedtebb hazai bagolyfaj. Nevével ellentétben nem erdei madár, inkább erdőszéleken, de sokkal gyakrabban mezőgazdasági területek fasoraiban, ligeteiben találkozhatunk velük. Saját fészket nem építenek, dolmányos varjak vagy szarkák elhagyott fészkében költenek. Költési időszakban ezért fontos a varjak védelme is. Télen, ha hó fedi a mezőket, településeken keres táplálékot. A falvakban és a városokban eltakarítják a havat, és a sok ételmaradéknak köszönhetően rágcsálókat is bőven talál. Nappal nagyobb fákon pihennek, gyakran több tucat egyed is egyetlen fán. Templomkertekben, parkokban is megjelennek ilyenkor. Debrecenben a Poroszlay úton figyelhetők meg telelő csapatai, évről évre változó mennyiségben.

Macskabagoly

A macskabagoly szintén gyakori madár hazánkban. Öreg fákban bővelkedő erdőkben és parkokban költ. Korhadás, szél vagy villámcsapás okozta faüregekben, ritkábban épületek zugaiban neveli fiókáit. Nevét jellegzetes nyávogó hangjáról kapta. Szürke és vörös tollazatú színváltozata is létezik, a Debreceni Nagyerdőn mindkettő megfigyelhető, de találkozhatunk vele a Köztemető öreg fáin is.

A kuvik apró termetű bagolyfaj, alig rigó méretű. Épületeken, tanyákon, hodályokon, istállókban költ. Nem idegenkedik az ember közelségétől, könnyen megfigyelhető madár, gyakran nappal is kiül kéményekre, kerítésoszlopokra. Nyáron nagyobb rovarokkal, télen pedig rágcsálókkal és verebekkel táplálkozik.

Kuvik

A hazai bagolyfajokat a vegyszeres rágcsálóirtás és a növekvő autósforgalom veszélyezteti. Vigyázzunk a baglyokra, óvjuk őket és ne féljünk tőlük! Kívánom a kedves olvasóknak, hogy sok szép baglyos élményt szerezzenek! 

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

a Debreceni Gönczy Pál Általános Iskola intézményvezető helyettese

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Szabó Fruzsina Magdolna

természetvédelmi mérnök

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök-hallgató, az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportjának titkára, önkéntes madármentő

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Szalacsi Árpád

a Nyírerdő Zrt. vezérigazgatója

Csatlakozz hozzánk!