Barkácsoljunk a madarakért - Future of Debrecen

Barkácsoljunk a madarakért

Madaras Máté

A madarak segítésére, megóvásukra számtalan eszköz és praktika alkalmas. Ezek közül a két legismertebb madárvédelmi tevékenység a téli etetés és a mesterséges fészekodúk kihelyezése. Madáretetőt és odút bárki vásárolhat, de kis kézügyességgel magunk is elkészíthetjük őket. Ehhez kíván segítséget nyújtani ez a cikk.

Mindenekelőtt érdemes tisztázni, hogy a madáretető és a madárodú két külön célt szolgáló eszköz. Az előbbiben táplálék van, és csak télen használjuk, utóbbiban fészkelnek, szaporodnak a madarak, és tavasszal tölti be funkcióját. A két eszközt gyakran tévesztik össze egymással.

Madáretető szinte bármiből lehet. A lényeg, hogy a benne lévő eleség száraz maradjon, és a madarak gond nélkül hozzáférjenek. Lehet egy egyszerű fatálca, melynek teteje van, az oldalára fúrt két csavarral és drót segítségével pedig fára akasztható. Vagy lábon álló dúcetető, mely az előző típus nagyobb kiadása. A teteje lehet deszkából vagy nádszövetből, lábai erős, felületkezelt fából készüljenek. Az etető földbe ásott lába hamar elkorhad, így néhány évente cserélni kell, mert félő hogy az etető kidől. A láb élettartama víztaszító festéssel vagy impregnálással is meghosszabbítható.

Kevésbé esztétikus, de ugyanilyen hasznos, ha tejfölös dobozból, vagy nagyobb flakonból készítünk madáretetőt. A flakonon keresztülszúrt fakanál alkalmas ülőrúd lehet a madaraknak. A kereskedésekben kaphatók zöld hálós cinkegolyók is. Ezeket könnyen felakaszthatjuk faágakra, de sokkal hatékonyabb és biztonságosabb, ha az eleséget kiszedjük a hálóból, szétmorzsoljuk, és az etetőbe szórjuk. Ha ugyanis kiürül a háló, a szél hamar lefújja az ágról és így gyorsan a földön heverő szemét lesz belőle. A cinkegolyó ugyanakkor gombócként keményre tud fagyni, így gyakran nem képesek táplálkozni belőle a madarak. Apróra törve viszont az összes etetőre járó faj fogyasztja.

Dúcetető

A madárodúk típusairól már több korábbi cikkben is említést tettem. Most azt részletezem, hogy mikre kell odafigyelni az elkészítésük során. Bármelyik hagyományos odútípust nézzük is, összesen hat darab deszkából kell állnia, melyek összecsavarozhatunk vagy szegelhetünk. Előnyös, ha a teteje minden irányban túlér és fedi az odút. Fémlemezt vagy kátránypapírt illeszthetünk még rá a tartósság növelés érdekében, de a felületkezelés (festékkel vagy lenolajjal) semmiképpen se maradjon el! A tető dőlésszöge nem lényeges, maradhat vízszintes is. Az anyaguk 2-3 cm vastag fenyődeszka legyen. Farostlemezből ne készítsünk odút, mert az nedvesség hatására szétmállik, és akár a fészekaljjal együtt le is szakadhat! A deszkák belső felületét ne csiszoljuk le, inkább kaparjuk érdesre, mert a fiókáknak szüksége van érdes felületre, mivel azon kapaszkodnak fel a kirepüléskor. Az odú két külső oldalába egy-egy szeg vagy csavar beillesztésével, majd drótfül rátekerésével könnyen felakaszthatóvá válik. A röpnyílás elkészítése lyukfúróval történik.

A megrongálódott odúkat cseréljük le, mert a teljes fészekaljat veszélyeztetik

Az odúk kihelyezése történhet fára, épületre, kerítésre, ablakpárkányra. Az odúkba fészekanyagot ne tegyünk, mivel azt a madarak régi elhasznált fészeknek gondolnák, és kidobnák, vagy meg sem telepednének miatta az odúban. A szaporodásbiológiájuk fontos része a fészekrakás. Segíthetjük őket tavasszal fára kötözött száraz fűcsomóval és állati szőrökkel, melyeket szívesen beleépítenek a fészkükbe. Ezzel is megspóroljuk nekik a megfelelő anyag megkeresésének idejét. Az odúk röpnyílása dél vagy kelet felé nézzen kihelyezéskor. 

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!