Barkóscinege - az év madara 2023-ban - Future of Debrecen

Barkóscinege – az év madara 2023-ban

Madaras Máté
Hím

Az év madara programot a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) indította 1979-ben. Célja, a figyelemfelkeltés egy faj vagy fajcsoport védelmére. Az év madara védelméért a társadalom bármelyik rétege, bármelyik tagja tehet, ezért általában a lakosság szavazhatja meg, hogy melyik faj legyen az év madara. Idén, 2023-ban a barkóscinege nyerte el ezt a címet. Cikkemmel most őt szeretném bemutatni, hiszen Debrecen környéki nádasokban is találkozhatunk vele. 

A barkóscinege hazánkban gyakori madár, élőhelyét a nagyobb kiterjedésű nádasok és gyékényesek jelentik. Minden halastónál, illetve nagyobb természetes tónál elterjedt. Európai állománya kisebb, mozaikos, Ázsiában nagyobb, összefüggő területen megtalálható. A többi nádi énekesmadár fajnál színesebb, valamint nem territoriális, fajtársait megtűri, sőt, kifejezetten társas, akár 20-30 egyedből álló csapatokban is megfigyelhető, különösen télen.

Barkója csak az öreg hímeknek van, innen a faj neve, a tojók egyszerűbb külsővel rendelkeznek, a fiatal madarak háta fekete. Faroktollaik rendkívül hosszúak. Magyar neve megtévesztő, ugyanis nem valódi cinege, nem rokona a jól ismert kék vagy széncinegének, de külsőre hasonlít rájuk. Valójában a timáliafélék családjába tartozik, régebben papagájcsőrű cinegék családjaként volt ismert. Hangja jellegzetesen csilingelő, hangjának lejátszásával egészen közelre lehet csalni, de egyébként is bizalmas madár, közel engedi magához az embert.

Fészkét szereti a több éves, avasodó nádfoltokban építeni, ezért is fontos a nádasok megfelelő természetvédelmi célú kezelése. A fentiek hiányában a fiatal nádasokban is megtelepedhet. Évente általában kétszer költ, egyszerre 4-8 tojást rak. A kotlás 12-13 napig tart, a pár mindkét tagja kotlik. A fiókák 10-13 naposan hagyják el a fészket. A barkóscinege tavasszal és nyáron főként rovarokkal táplálkozik, télen pedig magvakat fogyaszt. Állandó madár, az állomány kisebb része húzódik csak délebbre, a keményebb telek megtizedelhetik állományát. A barkóscinegék súlya 12-18 gramm, a legöregebb Magyarországon gyűrűzött példány pedig 6 évig élt.

Az egyszerűbb színezetű tojó

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök-hallgató, az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportjának titkára, önkéntes madármentő

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!