Az év madara programot a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) indította 1979-ben. Célja, a figyelemfelkeltés egy faj vagy fajcsoport védelmére. Az év madara védelméért a társadalom bármelyik rétege, bármelyik tagja tehet, ezért általában a lakosság szavazhatja meg, hogy melyik faj legyen az év madara. Idén, 2023-ban a barkóscinege nyerte el ezt a címet. Cikkemmel most őt szeretném bemutatni, hiszen Debrecen környéki nádasokban is találkozhatunk vele.
A barkóscinege hazánkban gyakori madár, élőhelyét a nagyobb kiterjedésű nádasok és gyékényesek jelentik. Minden halastónál, illetve nagyobb természetes tónál elterjedt. Európai állománya kisebb, mozaikos, Ázsiában nagyobb, összefüggő területen megtalálható. A többi nádi énekesmadár fajnál színesebb, valamint nem territoriális, fajtársait megtűri, sőt, kifejezetten társas, akár 20-30 egyedből álló csapatokban is megfigyelhető, különösen télen.
Barkója csak az öreg hímeknek van, innen a faj neve, a tojók egyszerűbb külsővel rendelkeznek, a fiatal madarak háta fekete. Faroktollaik rendkívül hosszúak. Magyar neve megtévesztő, ugyanis nem valódi cinege, nem rokona a jól ismert kék vagy széncinegének, de külsőre hasonlít rájuk. Valójában a timáliafélék családjába tartozik, régebben papagájcsőrű cinegék családjaként volt ismert. Hangja jellegzetesen csilingelő, hangjának lejátszásával egészen közelre lehet csalni, de egyébként is bizalmas madár, közel engedi magához az embert.
Fészkét szereti a több éves, avasodó nádfoltokban építeni, ezért is fontos a nádasok megfelelő természetvédelmi célú kezelése. A fentiek hiányában a fiatal nádasokban is megtelepedhet. Évente általában kétszer költ, egyszerre 4-8 tojást rak. A kotlás 12-13 napig tart, a pár mindkét tagja kotlik. A fiókák 10-13 naposan hagyják el a fészket. A barkóscinege tavasszal és nyáron főként rovarokkal táplálkozik, télen pedig magvakat fogyaszt. Állandó madár, az állomány kisebb része húzódik csak délebbre, a keményebb telek megtizedelhetik állományát. A barkóscinegék súlya 12-18 gramm, a legöregebb Magyarországon gyűrűzött példány pedig 6 évig élt.
gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász
geográfus, projektmenedzser
jogi szakokleveles közgazdász
okleveles természetvédelmi mérnök
a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója
ökológus
környezetgazdálkodási agrármérnök
a Természettár vezetője
többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó
a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere
kertészmérnök
Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke
biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója
az NI Hungary Kft. vezérigazgatója
természetvédelmi mérnök
tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor
a Debreceni Egyetem adjunktusa
rádiós műsorvezető
kommunikációs szakember
a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense
a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója
önkormányzati tanácsadó
divattervező, környezettervező
Természetvédelmi mérnök
a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója
környezetmérnök, fotográfus
az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője