Daruvonulás – A kihagyhatatlan élmény - Future of Debrecen

Daruvonulás – A kihagyhatatlan élmény

Madaras Máté

A Föld egyik legcsodálatosabb, legvarázslatosabb jelensége a madárvonulás. Ebből is kiemelkedik a darvak őszi vonulása, amely oly régóta elvarázsolja már az embereket. Hazánkon ősszel több tízezer daru vonul át, egyes években számuk meghaladhatja a százezer egyedet. Egyik legjelentősebb vonuló- és pihenőhelyük éppen a Hortobágy. A Hajdúságban egyik legnagyobb büszkeségünk a rengeteg daru, melyek hazánkban sehol máshol nem jelennek meg ekkora mennyiségben. A darutollas kalap státuszszimbólum volt a múltban. Kevés hangulatosabb dolog létezik számomra, mint az őszi estéken krúgató darucsapatok hallgatása. A táncoló daru a Hortobágyi Nemzeti Park címerállata. Ismerjük hát meg ennek a szép madárnak az életmódját, történetét!

A daru ősszel óriási csapatokban vonul át hazánkon. A sekély vizű tavakban éjszakáznak, nappal pedig a már learatott gabonamezőkön és füves pusztákon keresnek táplálékot. Nem sietnek, több hétig elidőznek hazánkban. Tavasszal viszont már nem ilyen látványos a vonulásuk, pedig ekkor is nagy tömegben szelik át hazánkat. Ekkor viszont hajtja őket a daruszerelem, a hormonok, sietnek vissza az északi fészkelőhelyekre költeni. Egykor, amikor még Magyarországon – a szabályozatlan folyóknak hála – kiterjedt mocsarak voltak, a daru is rendszeres fészkelő volt. Az utolsó ismert darupár a Fonyódi-berekben költött az 1910-es években, majd száz évvel később, 2015-ben egy pár ismét sikeresen költött a Marcal-medencében.

A daru lápos, mocsaras területeken fészkel, szinte mindig két tojást rak. Körülbelül egy hónapnyi kotlás után kelnek ki a fiókák, melyek fészekhagyók. Két hónapos korukra már repülni is tudnak. A család az adott évben együtt marad, együtt indulnak délre is. A fiatalok csak később, több év elteltével lesznek ivarérettek. Párjukat egy életre választják. A telet a mediterrán országokban, valamint Észak-Afrikában és a Közel-Keleten töltik. Mindenevő állatok: friss hajtásokat, magvakat, csigákat, rovarokat esznek. Az öreg madarak feje tarka (fekete-fehér-vörös), a fiataloké egyszínű barna. Egy kifejlett daru súlya 4-7 kg (a hím a nehezebb). Akár 20 évig is élhet. Egyre gyakrabban lehet találkozni átnyaraló és áttelelő darucsapatokkal is.

A vonuló darucsapatok megfigyelésére remek lehetőségeket kínálnak a Hortobágyi Nemzeti Park által szervezett darumegfigyelő túrák. Érdemes befizetni egy-egy ilyen szakvezetett eseményre. A helyszín a Hortobágyi halastavak területe (a darvak itt láthatók a legnagyobb számban), ahol a leshelyre hangulatos kisvasúttal utazva tucatnyi más érdekes fajjal együtt lehet megfigyelni a darvakat.

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Szabó Fruzsina Magdolna

természetvédelmi mérnök

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök-hallgató, az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportjának titkára, önkéntes madármentő

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!