Délről érkeztek - Future of Debrecen

Délről érkeztek

Madaras Máté

Hazánkban több mint 420 madárfaj fordul elő. Ennek több mint fele fészkel is nálunk, de vannak csak átvonuló, téli vendég, vagy ritka kóborlóként jelen lévő madarak. Többségük őshonos, vagyis már legalább kétezer éve jelen van a Kárpát-medencében. Azonban akadnak olyan fajok is, melyek csak a múlt században jelentek meg és terjedtek el határainkon belül.

A legismertebb és leggyakoribb ilyen madár a balkáni gerle. Közepes termetű galambféle, színe egyszerű bézsbarna, nyakán pedig fekete csík látható. Az Alföldön gyakori, a hegyvidékeinken ritkább, de szinte mindenki ismeri. 1932-ben fészkelt először Magyarországon. Délről, a Balkán-félsziget felől érkezett természetes úton. Terjeszkedése rendkívül gyors volt, az ’50-es évekre már a brit szigeteket is elérte. Kizárólag településeken fészkel, ez segítette a terjedését is. Fákon, villanypóznákon, virágcserepekben, ablakpárkányokon fészkelhet. Mint minden galamb, a gerlék is csak két tojást raknak, de évente akár ötször is költhetnek. Még enyhébb teleken is nevelhet fiókákat, rendkívül szívós madár. Bár sokak által kedvelt madár, a napraforgótáblákon okozott kártétele miatt vadászható faj. Sajnos nagyobb és erősebb az őshonos és sokkal színesebb vadgerlénél, melyet a településekről teljesen kiszorított. Ugyanez figyelhető meg – csak fordítva – az örvös galamb terjeszkedése kapcsán. A nagyobb termetű örvös galamb kezdi kiszorítani a balkáni gerlét, melynek állománya az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat Debrecenben is.

Szintén a Balkán-félszigetről érkezett az ugyancsak településeket kedvelő balkáni fakopáncs. Hazánkban 1937-ben fészkelt először Kiskunfélegyházán. A hazánkban gyakoribb nagy fakopáncshoz rendkívül hasonlít, de ha távcsővel is megfigyeljük, láthatjuk, hogy a nyaki részen nincs fekete keresztsáv, mely a pofafoltot a tarkófolttal összekötné (ez a nagy fakopáncsnál mindig jól látható). Ezen kívül a farok alatti tollak halványpirosak (a nagy fakopáncsnál vörösek). Településeken, parkokban, gyümölcsösökben, temetőkben fészkel. A lakott területeken az egyik legfontosabb odúkészítő, elhagyott üregeiben cinegék, csuszkák, mezei verebek tudnak fészkelni. Szerencsére jelenléte nem veszélyeztet más fajokat, sőt kifejezetten hasznos madár, mely színesíti a hazai faunát.

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök-hallgató, az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportjának titkára, önkéntes madármentő

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!