Hazánkban több mint 420 madárfaj fordul elő. Ennek több mint fele fészkel is nálunk, de vannak csak átvonuló, téli vendég, vagy ritka kóborlóként jelen lévő madarak. Többségük őshonos, vagyis már legalább kétezer éve jelen van a Kárpát-medencében. Azonban akadnak olyan fajok is, melyek csak a múlt században jelentek meg és terjedtek el határainkon belül.
A legismertebb és leggyakoribb ilyen madár a balkáni gerle. Közepes termetű galambféle, színe egyszerű bézsbarna, nyakán pedig fekete csík látható. Az Alföldön gyakori, a hegyvidékeinken ritkább, de szinte mindenki ismeri. 1932-ben fészkelt először Magyarországon. Délről, a Balkán-félsziget felől érkezett természetes úton. Terjeszkedése rendkívül gyors volt, az ’50-es évekre már a brit szigeteket is elérte. Kizárólag településeken fészkel, ez segítette a terjedését is. Fákon, villanypóznákon, virágcserepekben, ablakpárkányokon fészkelhet. Mint minden galamb, a gerlék is csak két tojást raknak, de évente akár ötször is költhetnek. Még enyhébb teleken is nevelhet fiókákat, rendkívül szívós madár. Bár sokak által kedvelt madár, a napraforgótáblákon okozott kártétele miatt vadászható faj. Sajnos nagyobb és erősebb az őshonos és sokkal színesebb vadgerlénél, melyet a településekről teljesen kiszorított. Ugyanez figyelhető meg – csak fordítva – az örvös galamb terjeszkedése kapcsán. A nagyobb termetű örvös galamb kezdi kiszorítani a balkáni gerlét, melynek állománya az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat Debrecenben is.
Szintén a Balkán-félszigetről érkezett az ugyancsak településeket kedvelő balkáni fakopáncs. Hazánkban 1937-ben fészkelt először Kiskunfélegyházán. A hazánkban gyakoribb nagy fakopáncshoz rendkívül hasonlít, de ha távcsővel is megfigyeljük, láthatjuk, hogy a nyaki részen nincs fekete keresztsáv, mely a pofafoltot a tarkófolttal összekötné (ez a nagy fakopáncsnál mindig jól látható). Ezen kívül a farok alatti tollak halványpirosak (a nagy fakopáncsnál vörösek). Településeken, parkokban, gyümölcsösökben, temetőkben fészkel. A lakott területeken az egyik legfontosabb odúkészítő, elhagyott üregeiben cinegék, csuszkák, mezei verebek tudnak fészkelni. Szerencsére jelenléte nem veszélyeztet más fajokat, sőt kifejezetten hasznos madár, mely színesíti a hazai faunát.
gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász
geográfus, projektmenedzser
jogi szakokleveles közgazdász
okleveles természetvédelmi mérnök
a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója
ökológus
környezetgazdálkodási agrármérnök
a Természettár vezetője
többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó
a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere
kertészmérnök
Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke
biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója
az NI Hungary Kft. vezérigazgatója
természetvédelmi mérnök
tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor
a Debreceni Egyetem adjunktusa
rádiós műsorvezető
kommunikációs szakember
a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense
a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója
önkormányzati tanácsadó
divattervező, környezettervező
Természetvédelmi mérnök
a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója
környezetmérnök, fotográfus
az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője