Egyszer volt - Future of Debrecen

Egyszer volt

Duzs László

Egyszer volt, hol nem volt…

-a debreceni közösségi kertek-

“- Nálatok – mondta a kis herceg – az emberek egyetlen kertben ötezer rózsát nevelnek. Mégse találják meg, amit keresnek.”

Antoine de Saint-Exupéry

Nem úgy a Debreceni Egyetem közösségi kertjében, ahol a friss zöldségek mellett a közösségé a főszerep. A kert immár 6. éve biztosít lehetőséget a helyi egyetemistáknak saját zöldségeik megtermelésére, illetve platformot új barátságok, mikroközösségek kialakítására. Az indulásunk óta több száz hallgató fordult meg nálunk és vált tudatosabbá, közösségibbé. 2020 júniusa óta pedig a Vénkerti Közösségi Kert is várja a kertészkedni vágyókat.  Parcellát bárki igényelhet, azonban számuk véges, és a kertészek kiválasztásakor  a vénkerti lakosok előnyt élveznek. Az induló évben – saját tapasztalatok alapján mondhatom – fantaszikus közösség alakult ki a kertészkedni akaró és tanulni vágyó emberekből! Egyedi megoldásokból nem volt hiány. Habár a parcellákat csupán nyár közepén kapták kézhez, hamar hasznosítani tudták területeiket az újdonsült kertészek. Az őszi szezon a komposztálásról, míg a téli a madáretetésről szólt, így tartva fenn a közösséget, óvva a környezetet.

A közösségi kert mint fogalom nem újkeletű. A 20. század háborús időszakait követő időszakra tehető a kialakulásuk, amikor is egy relatív élelmiszerválság alakult ki, és ezt megszüntetendő kezdtek el az emberek magukra hagyott területek feltörésébe és kertté alakításába. Olyannyira jól sikerült a kezdeményezés, hogy az I. világháború után a New York-i lakosság élelmiszerszükségletének 40%-a ilyen kertekből származott.  New York és a közösségi kertek története azonban messze nem ért itt véget. Jelenleg is több, mint 500 kert van a városban, bár már főleg oktatási és rekreációs szándékkal.

Több céllal hoznak létre és működtetnek ma is ilyen kerteket. A hátrányosabb helyzetű régiókban azonban egyértelműen az élelmiszertermelés a kiváltó oka. Etiópiában 34 000, Dél-Afrikában 4600 ember élelmezését látják el. A „community gardening” közösségépítő és közösségivé tevő szerepét egy Erasmus+ program keretében lehetőségem volt megtapasztalni, amikor is pár tucat ember Velence szívében paprikát, paradicsomot, kiwit és más növényeket termelve vett részt a női börtön rehabilitációs programjában. Trevisoban mentálisan sérült és egészséges emberek együtt kertészkedtek, így szokva a civilek közelségét természetközeli környezetben.

Innen is látható, hogy a közösségi kertek működésének számtalan oka lehet, de közös bennük, hogy „sok jó ember kis helyen is…”. Egy kert értékét nem lehet számszerűsíteni, hisz a mai rohanó világban egy ilyen „városi oázis” nem csupán fenntartható módon előállított egészséges zöldséget jelent, hanem a természethez fűződő és a társainkkal való kapcsolatot is szimbolizálhatja, ami ma felbecsülhetetlen.

 „Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat.”
Antoine de Saint-Exupéry

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

a Debreceni Gönczy Pál Általános Iskola intézményvezető helyettese

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Szabó Fruzsina Magdolna

természetvédelmi mérnök

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök-hallgató, az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportjának titkára, önkéntes madármentő

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Szalacsi Árpád

a Nyírerdő Zrt. vezérigazgatója

Csatlakozz hozzánk!