Faápolás - Future of Debrecen

Faápolás

Naturinda

Faápolás – a hétköznapi emberek számára meglepően hangozhat, hogy létezik ilyen szakterület is. Igen, ráadásul az ezt művelő szakemberek mindamellett, hogy gyönyörű hivatást választottak, hatalmas felelősséget is vállalnak. Itt gondoljunk bele abba, hogy ha egy korhadt fát nem észlelnek időben és egy nagy vihar nagyobb szélerővel érkezik, mint amit az adott fa még elbírna, akkor kidönti, így veszélybe sodorva annak környékét.A faápolás rendkívül összetett tevékenység, ami kiterjed a fák szakszerű terület-előkészítésére, a megfelelő ültetésére, az évenkénti monitoringra, a helyes ápolási munkákra: az öntözésre, tápanyag-utánpótlásra, a metszésre, a gallyazásra, statikai megerősítésre és sebkezelésre. Mivel ez a munka nagyon sokrétű, jó, ha minden kínálkozó alkalmat kihasználunk a faápolásra. A magunk feladata is védeni a környezetünkben lévő fákat. Fontos, hogy öntözzük, ne engedjük kutyánkat alája piszkítani vagy ne törjünk le róla ágat vagy hajtást. Tudnunk kell, hogy a fa egy érző, élő lény, amely természeti érték!

A fakivágások sokszor felháborodást váltanak ki a városlakókból, hiszen tudják, milyen fontos szerepük van a fáknak a városban. Alapos műszeres mérésekkel megállapítható, hogy mely fa nem menthető már meg, így annak későbbi pótlása már a városgazdálkodás feladata. A gallyazás során van a legnagyobb szükség a szakemberek tudására, hiszen ismerni kell az adott fafaj biológiai tulajdonságait, hogy miképp reagál, milyen mértékű beavatkozásokat lehet rajta végrehajtani (pl.: a nyír meglehetősen rosszul, az ostorfa pedig jól reagál).

A fa árnyékot ad, párologtat, port és szén-dioxidot köt meg, valamint ami a számunkra a legfontosabb, hogy oxigént termel.

Egy fakivágás során gondolnunk kell arra, hogy egy egyed eltávolítása során nemcsak a fa életébe avatkozunk be, hanem a vele szorosan együtt élő rovar- és madárvilág életébe is. Egy rendszert bontunk meg, ezért van szükség megfelelő szemléletmódra és magas szaktudásra.

A faápolók felelnek a fa hosszú fenntartásáért és biztonságáért. Különböző műszaki berendezések állnak segítségükre munkájuk során, amit későbbi cikkemben fejtek majd ki.

A faápolás főbb intézkedései:

  • Koronametszés
  • Alakító metszés
  • Koronaápolás
  • Ritkító metszés
  • A korona kurtítása
  • Az elhalt ágak eltávolítása
  • A gyökér területén végzendő munkák
  • Sérülések utókezelése
  • Koronabiztosítás
  • Fadiagnózis

Sebkezelés

Korábbi cikkemben említettem, hogy a gyümölcstermő fáknál milyen fontos ez a munkaművelet. Ez az idősebb, nagy értékű fáknál hatványozottan igaz. A sebkezelő anyag egy folyékony halmazállapotú, hormonhatású, színes készítmény. Ezt a friss sebfelületre kell juttatni, ezáltal lezárjuk a különböző kártevők és kórokozók előtt az utat. 

A fa képes önmagát gyógyítani, regenerálni seb körüli sejtjeit, de a sebkezelő anyag ezeket a folyamatokat felgyorsítja. Célzott kallusz (hegszövet) képződés indul meg, ami a fa gyógyulását segíti elő. A jó kalluszosodás elősegíti a megfelelő időben való metszést (májustól augusztusig a legintenzívebb a kalluszképzés). Ez a szabály érvényesül a jól kivitelezett koronacsökkentés során is.

A városokban évről évre jelennek meg újabb kórokozók és kártevők, vagy egy-egy kártevő egyedszáma hirtelen megnő.

Gombás fertőzések esetén

A fák esetében is a fajok sőt a fajták közt is eltérő az, hogy melyek érzékenyek jobban a gombás megbetegedésekre. Tapasztalataim szerint az utóbbi években a platánok és a juharok egyre fogékonyabbak a megbetegedésekre. A fák fertőzöttségi mértéke eltérő lehet a koronán belül. Igazán ezt csak az a szakember látja, aki fent dolgozik a magasban. Kézi vagy gépi fűrész segítségével kell a beteg részt eltávolítani, úgy, hogy kb. 30 centiméteres egészséges részt levágunk. Véleményem szerint a lokalizált permetezés egyes esetekben helyettesítheti ezt a munkaműveletet. Törekedni kell a minél szebb, simább vágófelület kialakítására, majd sebkezeljük a felületet.

A faápolók igyekeznek a fák vitalitását idős korukig megőrizni, az esetleges sérüléseket időben kezelni, és a természetes növekedési formákat elősegíteni. A sérülések elkerülésének a legjobb módszere a prevenció (megelőzés), így a folyamatos, szakszerű ápolással védjük a fákat, valamint az életterüket.  

Vigyázz a környezetünkre!

Vigyázz a fákra!

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!