Ha madárfiókát találnál… - Future of Debrecen

Ha madárfiókát találnál…

Madaras Máté
Házi rozsdafarkú-fióka

Ahogy haladunk a nyár felé, megfigyelhetjük, hogy egyre több madár építi a fészkét, kotlik a tojásain, vagy neveli fiókáit. Egyes fajok esetében már kirepült fiókákkal is találkozhatunk. Gyakran megesik, hogy a természetben kirándulva, a kerti munka közben vagy munkába menet apró kis tollgombócokat találunk magunk előtt. Nagy fekete szemeikkel riadtan néznek ránk, faroktollaik még fejletlenek, repülni még nem tudnak. Az önzetlenül segíteni akaró, állatszerető emberek többsége rögtön a fészket keresi, rosszabb esetben felkapja a fiókát és hazaviszi, meg akarja menteni a védtelennek tűnő állatot. Pedig a földön talált madárfiókák többsége nem árva, nem szorul mentésre. 

A rigófélék (ide tartoznak a fülemülék, rozsdafarkúak, vörösbegyek is, bár őket újabban a légykapófélék családjába sorolják) fiókái kikelés után nagyjából két hétig maradnak a fészekben, ezután kiugrálnak és szétmásznak, repülni még nem tudnak. Ez egy védekezési stratégia a ragadozók ellen, ugyanis ha mind az öten (a rigóféléknek általában öt fiókája van) a fészekben vannak egy ragadozó (például egy macska, vagy varjú) érkezésekor, akkor mind elpusztulnak, de öt különböző irányt véve és egyenként elbújva túlélési esélyeik megnőnek. Hangjukkal tájékoztatják a szülőmadarakat a hollétükről, azok pedig folyamatosan etetik őket. Tehát ezek a kismadarak nem árvák, ne akarjuk megmenteni őket.

Máskor viszont szükség van a segítségünkre. Ha még csupasz, vak fiókát találunk a földön, mielőbb keressünk fel egy madármentő szervezetet, például a Hortobágyi Madárkórházat! Ugyanígy járjunk el akkor is, ha a madárfiókát macska vagy kutya fogta meg, és még él. A ragadozó emlősök nyálában olyan baktériumok lehetnek, melyek egy apró sérülésen keresztül is könnyen bejutnak, és gyorsan végeznek a talált madárral. 

A sérült madarakat ne etessük és ne itassuk – ezzel gyakran csak ártunk –, hanem mielőbb keressünk fel egy szakembert, természetvédelmi szervezetet. Ha a kertünkben fészkelő madárpár egyik tagja elpusztult, és félő, hogy a magára maradt szülő nem tudja egyedül felnevelni a fiókákat, szintén segíthetünk. Egy a fészek közelében elhelyezett tálba lisztkukacot adhatunk segítségképpen. Ez jelentősen megkönnyíti a táplálékkeresést. A lisztkukac az állatkereskedések, állateledel-boltok többségében megvásárolható. Fontos, hogy ne csontkukacot adjunk a madaraknak, ez ugyanis betegségeket terjeszthet, nehezen emészthető, és veszélyes a fiókákra!

Feketerigó-fióka

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!