Hazatértek a búbosbankák - Future of Debrecen

Hazatértek a búbosbankák

Madaras Máté

A búbosbanka március közepén-végén érkezik haza Afrikából. Amint kipihente a hosszú vándorutat, jellegzetes hangját hallatja. ,,Up-up-up” kiáltása hozzátartozik a magyar vidék hangulatához. Még azok az emberek is felfigyelnek rá, akik a madarak iránt kevéssé érdeklődnek.

A búbosbanka könnyen felismerhető madár: röpte csapongó, széles szárnyaival úgy verdes, akár egy óriási pillangó. Ha leszállt, széttárja a fején lévő bóbitát, melyről a nevét is kapta. Fekete-fehér szárnymintájáról is könnyen felismerhetjük. Hangja pedig nemcsak a természetet kedvelő emberek szívét melengeti meg, de képet ad arról is, hogy az adott hím milyen kondícióban van. Az igazán erős, domináns egyedek egymás után négy ,,up” kiáltást is hallatnak (,,up-up-up-up”), de a gyengébb, rossz kondiban lévő hímek gyakran csak kettőt (,,up-up”).

Elterjedt madár, az Alföldön gyakoribb, mint más tájainkon. Homokpusztákon, legelőkön, extenzíven művelt szántóföldeken, ritkábban a városi parkokban fészkel. Gyakori vendége a veteményeskerteknek is, ahol nagy segítséget nyújt a talajban élő kártevők gyérítéséhez. Fészkeléséhez két feltételnek kell teljesülnie. Az egyik, hogy legyenek nagyobb kiterjedésű, növényzettel gyéren benőtt foltok, táplálékát ugyanis a föld alatt keresi. A másik feltétel, hogy legyenek öreg, odvas fák, melyekbe harkályok (különösen a zöld küllő) odúkat tudnak ácsolni, s ezekben fészkel a banka is.

Odú hiányában megtelepszik nagyobb épületrésekben, kőrakásokban, hulladék között, vagy bármely nagyobb üregben. 6 centiméteres röpnyílású odúval megtelepíthetjük. 5-10 tojást rak. Ezeken csak a tojó kotlik, a hím pedig eteti párját. A fiókák védekezésképpen bűzös váladékot termelnek, melyet az odúba betévedő ragadozóra spriccelnek. Ez a váladék rendkívül büdös, ezért régen büdösbankának, egyes helyeken fostos bugybókának, ganajmadárnak nevezték.

Táplálékát hosszú csőrével szerzi: szondaként használja, folyamatosan szurkálja vele a talajt. Gilisztákat, pajorokat, lótücsköket (lótetű, lóféreg), hernyókat eszik.

Sajnos a búbosbankák állománya az utóbbi években jelentősen csökkent. Kevesebb a fészkelőhelyük, kevesebb a táplálékuk, és a déli országokban vadásznak is rájuk. Hazánkban védett. Segíthetjük mesterséges fészekodúk kihelyezésével és tálcás porfürdők létesítésével. Az utóbbi egyszerűen kivitelezhető: egy nagyobb tálba száraz homokot rakunk, s ezt a madarak szívesen használják, fürdenek a homokban. A homokszemcsék tökéletesen leszedik róluk a tollakon rejtőző élősködőket.

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

a Debreceni Gönczy Pál Általános Iskola intézményvezető helyettese

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Szabó Fruzsina Magdolna

természetvédelmi mérnök

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök-hallgató, az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportjának titkára, önkéntes madármentő

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Szalacsi Árpád

a Nyírerdő Zrt. vezérigazgatója

Csatlakozz hozzánk!