Hegyezd a füled, itt a fülemüle! - Future of Debrecen

Hegyezd a füled, itt a fülemüle!

Máté már találkozásunk első alkalmával teljesen lehengerelt szakmai elhivatottságával, a madarak iránti rajongásával és feltétel nélküli szeretetével. Volt szerencsém egy éven keresztül együtt dolgozni vele a DEHÖK Környezetvédelmi Bizottság csapatában is, és azóta, ha madár ügyben elakadok, biztosan hozzá fordulok. Úgy gondolom, Mátét és szakmai munkáját minél több embernek meg kell ismernie. 

Terveim szerint havi egyszer Máté elkalauzol bennünket a madárvilág aktuális történéseibe, érdekességeibe. 

Veronika:

A mai alkalommal a madarak hazai nagy dalnokát hoztad el nekünk, aki számos írónkat, költőnket is megihletett már. 

Máté: 

A madarászok többsége azt mondja, hogy a legszebb hangú madár a fülemüle. Van, aki azt mondja, hogy a Föld legcsodásabb hangú madara. Mindenkinek más madárdallam kedves, de kétségtelen a csalogány dalának szépsége. Ha a strófák változatosságát nézzük, akkor a fülemülének van a leggazdagabb repertoárja. 

Köztudott még róluk – és fontos megjegyezni -, hogy szeretnek éjszaka dalolni. Ilyenkor a többi madár még alszik, így nincs konkurensük. Nem véletlen az MME (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület) Fülemülék Éjszakája elnevezésű eseménye, amit ajánlok mindenki figyelmébe. 

Veronika: 

Hangjával igencsak kitűnik, de a megjelenése már nem olyan színpompás (persze ez jelentőségéből mit sem von le!). Viszont nagyon könnyű így felismerni. Mi az oka a „hétköznapi” viseletének? Gondolom, nem véletlen, hiszen szüksége van az álcázásra.

Máté:

Szerintem kifejezetten gyönyörű a megjelenése az élénk rozsdavörös faroktollaival. Az álcázás kapcsán egészen a szaporodásig menjünk vissza. Általában április elején-közepén érkeznek haza Afrikából. A hímek hamarabb, a tojók néhány nappal később. A hímek énekükkel csalogatják magukhoz a tojókat. A párosodás után a földön, az avarban rak fészket, néhány összehordott fűszál, moha, falevél felhasználásával. Gyönyörű olajzöld színű tojásaikból 2 hét alatt kelnek ki a fiókák, majd további 2 hétig maradnak a fészekben, és csak ezután hagyják el azt. Ahány fióka, annyi irányba indulnak el, és mindegyik talál magának búvóhelyet. Elképzelhető, hogy a kb. 5 fióka egy része más fajoknak esik áldozatul, de mivel nem egy kupacban vannak, nő a túlélés esélye. 4 hét elteltével már önállóan táplálkoznak. 

Ősszel a parkokban – de még a kertek többségében is – összehúzzák a lehullott faleveleket kupacokba, ami óriási hiba, hiszen sok faj számára nyújthat menedéket, köztük a fülemülének is. Avarszőnyeg hiányában nem telepedik meg. A faleveleknek köszönhetően kiválóan beleolvad a környezetbe, illetve az esetleges támadó is – pl. a macska – felfedi kilétét, hiszen a levelek elkezdenek zörögni, így a madár időben el tud repülni. Arról nem is beszélve, hogy az avar milyen gazdag rovarvilággal van tele, ami rengeteg táplálékot nyújt számára. 

Veronika: 

Nem lehet elégszer beszélni róla, hogy az őszi faleveles szezonban milyen jelentőséggel bír, ha nem gereblyézzük össze a leveleket! Ez ne legyen esztétikai kérdés! A fülemüle mellett a sünöket és más hasznos élőlényeket is segíthetjük búvó, áttelelő és táplálkozási hely biztosításával. Arról nem is beszélve, hogy az erdőkben ez a folyamat természetes módon lejátszódik, hiszen ott senki nem gereblyézi össze őket. A levelek lebomolva tápanyagot szolgáltathatnak. 

Visszatérve a fülemülére, ő egy viszonylag gyakori faj hazánkban, miért van szükség a védettségére?

Máté:

Valóban gyakori, őshonos faj, és remélhetőleg ez így is marad. Pontos állománya valamivel több, mint 200.000 pár. Azért ez a szám nem olyan magas, mint elsőre tűnik. Sokan bántják, de vannak sajnos olyanok, akik szép hangja miatt díszmadárként szeretnék tartani. Ezen kívül hosszútávú vonuló, Afrikában telel, így a vonuló időszakban, illetve a telelő területen az állomány jelentős része elpusztul – sokszor vadorzók áldozatául esnek-, így a védettsége teljes mértékben indokolható. 

Veronika: 

Nem látványos vonulók, de azért érdemes róla beszélni. 

Máté:

Amikor a fiókák június végén felcseperednek, akkor vonulásuk megindul, de még nem délre. Eleinte elhagyják a száraz bokrosokat, és patakparti, árokparti bodzásokat keresnek fel. Nagyon szeretik a bodzabogyót. Ekkor tömegüket a nagy vonulásra felkészülve meg is duplázhatják. Szeptemberben megindulnak valóban dél felé, így igencsak rövid ideig, áprilistól szeptemberig láthatunk hazánkban fülemülét. 

Veronika: 

Most még egy jó ideig itt lesznek velünk, így hegyezhetjük a füleinket. Van valami köze a fülemüle elnevezésnek a fülhöz? 

Máté: 

Semmi köze nincs a kettőnek egymáshoz. A görög philoméla (énekes) szóból származik az elnevezés. Több népi megnevezése is ismert, mint az említett csalogány, a bülbül, bár ez utóbbi Közel-Keleten és Észak-Afrikában fellelhető madárfajokra is használatos név. 

Veronika: 

Azért kimegyek a kertbe és elkezdek fülelni, akár van fülemüle, akár nincs…

Fotó: Vixathepné Ari Pálma

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

a Debreceni Gönczy Pál Általános Iskola intézményvezető helyettese

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Szabó Fruzsina Magdolna

természetvédelmi mérnök

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök-hallgató, az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportjának titkára, önkéntes madármentő

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Szalacsi Árpád

a Nyírerdő Zrt. vezérigazgatója

Csatlakozz hozzánk!