Hogyan készült a véderdő? – 1. rész – Megvalósíthatósági tanulmány - Future of Debrecen

Hogyan készült a véderdő? – 1. rész – Megvalósíthatósági tanulmány

A Debreceni véderdőtelepítés megvalósulásáig hosszú út vezetett, hiszen az A LIFE IP HungAIRy program debreceni kísérleti akciója is egyben. A véderdő megvalósulásáig vezető fontosabb állomásokat ebben a posztsorozatunkban mutatjuk be. 

A történetünk 2019-re nyúlik vissza, amikor Debrecen városvezetése a LIFE IP HungAIRy programhoz való csatlakozás mellett döntöttek. A projekt keretében létrejött az ökomenedzser iroda, valamint kidolgozásra került a programban résztvevő 10 város mellett Debrecen pilot akciója is. Ez a pilot akció a nyugati oldalon található minta-véderdők kialakítása volt.

Az első lépés azonban a megfelelő területek és várható hatás meghatározása volt, ezért 2020-ban elkészült a véderdőtelepítés megvalósíthatósági tanulmánya. A megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséről a kivitelező vállalkozót kérdeztük:

Miért éppen a jelenlegi helyszíneken valósul meg a mintaprojekt?

A védelmi funkciójú erdősítések és fásítások kivitelezését széles körű előkészítő munkálatok alapozták meg. 

Debrecen Levegőminőségi Terve a problémák között említi, hogy a város nyugati részén jelentős a közlekedésből és a mezőgazdaságból származó porszennyezés (PM10, PM2.5). Továbbá megállapítja, hogy a lakosság védelme érdekében szennyezéstűrő növényekből egy védősávot kellene kialakítani. 

2020-ban elkészült a HungAIRy projekt kísérleti akciójának megvalósíthatósági tanulmánya, melynek egyik célja az volt, hogy az érintett területen, a Debreceni Nemzetközi Repülőtértől kezdődően Debrecen-Józsával bezárólag, a Tócó-patak mentén 850-850 m széles sávban azonosítsa azokat a potenciális területeket, amelyek alkalmasak porszűrő funkciót ellátó fásításra. 

Ezt a területet szakszerűen megvizsgáltuk; adatokat gyűjtöttünk és térinformatikai elemzést végeztünk, melyek során figyelembe vettük a védett területek és a lakott területek, valamint a már fákkal/erdővel borított területek elhelyezkedését is. Továbbá fontos volt figyelembe venni a területen éppen zajló és tervezett beruházások várható területigényét, a tulajdonviszonyokat, a közművek elhelyezkedését, valamint a lehetséges területek alakját, méretét, továbbá a jellemző szélirányokat és szélsebességet is.

Szélirányok megoszlása 5 m/s-nál nagyobb és 9,8 m/s-nál kisebb szélsebességek esetén

A szél hatására a szántóföldekről származó talajrészecskék indítási sebessége Debrecen határában, kiemelten a város délnyugati, nyugati és északnyugati felében a részecskék kritikus indítósebessége 9,8 m/s, amely tehát mozgásba képes hozni a talajszemcséket. Maga a folyamat a kisebb szemcsék megmozdításával kezdődik, amik csak kis ideig emelkednek. Amikor a talajszemcsék visszaérkeznek a talajra, akkor becsapódnak és egyrészt a finomszemcséket felkavarják, másrészt a lavinahatás miatt újabb szemcséket löknek meg. Így a folyamat kezdeti megindulása után hatványozottan több szemcse emelkedik fel és csapódik be újra, amik a finomszemcséket fel tudják kavarni. A finomszemcsék mozgásban tartásához pedig már kisebb szélsebesség (5 m/s) is elegendő.

Ezek alapján helyszíni vizsgálatokat végeztünk 40 ingatlan tekintetében, melyből 30 ingatlan esetében állapítottuk meg, hogy alkalmas véderdő funkciójú fásításra. Végül kiválasztottuk a projekt céljainak leginkább megfelelő négy ingatlant, melyek teljes területe megközelíti a 7 hektárt.

Az ökomenedzser iroda címe: Debrecen MJV Polgármesteri Hivatal Zöldterületi Osztály, 4025 Debrecen, Barna utca 23. 90. sz. iroda Ökomenedzserek: Nagy Katalin Fülöp Ferenc Krisztián,E-mail: hungairy@ph.debrecen.huTelefon: 06 52 511-583
U:\palfi.zsuzsa\02_LIFE_Megvalósítás\2020\E akció\Kommunikációs eszköztár\life.jpgU:\palfi.zsuzsa\02_LIFE_Megvalósítás\2020\E akció\Kommunikációs eszköztár\hungairylogo.pngA HUNGAIRY LIFE IP (LIFE17 IPE/HU/000017) projekt az Európai Unió LIFE programjának támogatásával valósul meg.A HungAIRy LIFE integrált projekt 2019-ben indult 10 településen, köztük Debrecenben, amelynek fókuszában az egyik legjelentősebb környezetvédelmi probléma megoldása; a levegőminőség javítása áll. Ezt többek között emissziós adatbázisok fejlesztésével, átfogó szemléletformáló, tájékoztató tevékenységgel és egy országos szakértői, tanácsadói hálózat felállításával valósítják meg a projektben részt vevő partnerek. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata ezen célok mentén olyan zöld felületeket alakít ki, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy tisztább legyen a levegő.

Nagy Péter Zoltán

gazdasági agrármérnök, jogi szakokleveles közgazdász

Géber János

geográfus, projektmenedzser

Nagy-Gergely Valéria

jogi szakokleveles közgazdász

Hamecz Orsolya

okleveles természetvédelmi mérnök

Juhász Lajos

a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészet erdészeti igazgatója

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!