Hova és mit? Avagy tervezd meg a kerted! - Future of Debrecen

Hova és mit? Avagy tervezd meg a kerted!

A mentás lány

Kertünk elrendezésének megtervezése már a téli időszak végén esedékes, de a kora tavaszi hűvös napokon sem késünk el vele. Legyen szó balkonról vagy konyhakertről, most számba vesszük a legfontosabb lépéseket a kerttervezés során. Elő a papírral és tollal!

Nulladik, első előtti lépésként gyűjtsük össze az előző év tapasztalatait! Mi működött jól, mi volt sikeres? Mi az, ami nem az elképzeléseink szerint történt, és vajon mi volt ennek az oka?

  1. Mit termesztenénk szívesen? Első körben semmit ne hagyjunk le a listáról, még akkor sem, ha túl hosszúnak érezzük azt. 
  2. Állítsunk fel egy sorrendet, hogy mi az, amiből sokat fogyasztunk. Frissen fogyasztjuk vagy feldolgozzuk? Tudjuk hol tárolni?

Melyek a mi univerzális, legnépszerűbb zöldségeink? (A miénk a hagyma, a paprika, a fokhagyma és a petrezselyem. 😊 )

  1. Milyen a kertünk/balkonunk megvilágítottsága? Szortírozzuk a kiválasztott növényeinket fényigény szerint. A teljes árnyék és a tartós, 14 óránál hosszabb megvilágítottság is ártalmas lehet. 
  2. Gyűjtsük össze a növények vetés- és betakarítási idejét! Legyünk különös tekintettel a növények tenyészidejére, főleg akkor, ha hazánkban nem honos, különlegesebb növény termesztésével kísérleteznénk. 
  3. Mérjük le pontosan, hogy mekkora terület áll rendelkezésünkre!
  4. Rajzoljuk le a kertet/balkont megfelelő méretarányban!
  5. Helyezzük el rajta a legnépszerűbb növényeket tenyészterület (tőtávolság x sortávolság) alapján!

Természetesen a lista nem teljes, előfordulhat, hogy más, számunkra fontos szempont is felmerül. 

Ilyen lehet például a vegyszermentes, természetes növényvédelem is, amelynek egyik eszközével, a növénytársítással is élhetünk. 

Mit is takar a növénytársítás

Egymásnak hasznot hozó növények egymás mellett vagy egymás közelében való termesztését. Például a fokhagyma segíthet elűzni a káros rovarokat, illetve védelmet nyújthat a gombabetegségekkel szemben. A kapor szintén rovarriasztó, a káposztalepkéket is távol tartja. A sarkantyúka és a körömvirág vonzza a levéltetveket, így a haszonnövény helyett a védőnövényt veszik célba. A büdöske fonálféreg űzésére is alkalmas lehet. 

A haszonnövények természetesen segíthetik és gátolhatják is egymást. 

Segítő növénypárosítások:

– paradicsom és bazsalikom

– paradicsom és petrezselyem

– kapor és uborka

– fokhagyma és szamóca

Gátolják egymást: (pl.: az egyik növény leárnyékolja a másikat, konkurenciát jelent a víz- és tápanyagfelvétel szempontjából, közös növénycsaládba tartoznak, gátló növényi anyagot bocsátanak ki)

– vöröshagyma és borsó

– burgonya és uborka

– saláta és petrezselyem

– bab és borsó

– paradicsom, paprika, padlizsán és burgonya

Az utóbbi két példa jól mutatja, hogy az azonos növénycsaládba tartozó rokon fajokat sem egymás mellé, sem egymást követően nem érdemes vetni/ültetni, hiszen hasonló kártevőket és kórokozókat vonzanak magukhoz. Ezek akár át is telelhetnek a talajban és a következő évben újra fertőzhetnek, károsíthatnak. Éppen ezért érdemes alkalmazni a vetésforgó módszerét, melyben szezonról szezonra más és más helyre kerülnek növényeink. 

Jó kertészkedést és tavaszvárást kívánok mindenkinek!

dr. Aradi Csaba

ökológus

Nagyné Pálfi Zsuzsa

környezetgazdálkodási agrármérnök

Váradi Zoltán

a Természettár vezetője

Senánszky Petra

többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó

Lenner Ádám

a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere

Szentpéteri-Nagy Veronika

kertészmérnök

Balázs Ákos

Debrecen Környezetvédelmi ügyeiért is felelős alpolgármester, Debrecen Környezetvédelmi munkacsoportjának elnöke

Rácz Gréta Ildikó

biológus, a Green Drops Farm Kft. Társalapítója

Hosszu Róbert

az NI Hungary Kft. vezérigazgatója

Duzs László

természetvédelmi mérnök

Fodorné Magyar Ágnes

tanár, köznevelési szakértő, iskolakert mentor

dr. Kövér László

a Debreceni Egyetem adjunktusa

Váradi Ferenc

rádiós műsorvezető

dr. Krecz Tibor

kommunikációs szakember

dr. Szűcs István

a Debreceni Egyetem intézetigazgató egyetemi docense

dr. Grasselli Gábor

a Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója

Kálmánczi Miklós

önkormányzati tanácsadó

Szabó Fruzsina Magdolna

természetvédelmi mérnök

Balogh Dóra

divattervező, környezettervező

Tóth Máté

Természetvédelmi mérnök-hallgató, az MME Hajdú-Bihar Megyei Helyi Csoportjának titkára, önkéntes madármentő

Gorján Ferenc

a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója

Fülöp Ferenc

környezetmérnök, fotográfus

Dancs László

az EDC Városfejlesztési csoportjának vezetője

Csatlakozz hozzánk!