Tudtad, hogy sokan a tiltás ellenére is elégetik az otthonukban keletkező zöldhulladékot?! Azt azonban kevesen tudják, hogy ezzel nemcsak a saját egészségüket károsítják, hanem a környezetükben élőkét is. De most mutatok egy olyan költséghatékony és környezetkímélő megoldást, amit Te is könnyen kialakíthatsz otthoni körülmények között. Ez a komposztálás.

Nézzük az alapokat: 

Az égetés során úgynevezett kisméretű aeroszol részecskék (PM_2.5, PM₁₀) és más légszennyező anyagok keletkeznek, amely anyagokat az ember természetes biológiai szűrői nem képesek megfogni, egyből a légzőrendszer alsóbb részeibe kerülnek és ott fejtik ki káros hatásukat. Azonban komposztálással úgy hasznosítjuk a zöldhulladékot, hogy közben nem szennyezzük a levegőt, ráadásul a keletkező komposzt értékes talaj-tápanyagutánpótló.

Mi a komposztálás?

A komposztálási folyamat során a talajra helyezett zöldhulladékot (főképp növényi részeket) a talajban lévő apró szervezetek átalakítják egy földszerű anyaggá. Ez a földszerű anyag tápanyag-utánpótlásként elősegíti az élő növények egészséges növekedését.

Komposztálj, mert

• környezetkímélő
• természetes
• költséghatékony
• ideális talajtermékenység növelő
• csökkenti a légszennyezés mértékét
• a hiedelemmel ellentétben nem kellemetlen szagú

Most nézzük, mi az 5 egyszerű lépés a helyes komposztáláshoz:

1.) Válassz ideális helyszínt!

A komposztálót árnyékos, szélvédett helyen alakítsd ki. (Nem szerencsés gödörbe vagy alacsony fekvésű helyre rakni, esetleg olyan területre, ahol a csapadékvíz felhalmozódhat.)

Tipp: Csapadékvízgyűjtőhöz közeli helyszínt keress!

Megfelelő választás lehet számodra a komposztáló kas; a fakeretes, fémhálós vagy műanyag komposztáló láda. A legegyszerűbb azonban a komposztprizma, ahová egyenletesen, egy halomra jut ki a hulladék. Ez utóbbi a legolcsóbb megoldás, amit választhatsz, hiszen nem jár külön beruházási költséggel. 

2.) Halmozz arányosan és rétegezz!

A komposztnak kijelölt helyen megkezdjük a lebomló szerves anyagok gyűjtését, de fontos, hogy ügyelj az arányokra. Mindig a lehető legkisebb darabokra vágd a komposztálni kívánt hulladékot (2-6 cm), hiszen a lebontás hatékonyságát növeled ezzel. 

Mit tehetsz a komposztba?

Nagyon sok, háztartásban keletkező hulladékot: gyümölcs, zöldség héját, szárát, levelét, romlott termését, továbbá kávézaccot, teafüvet; fűszer- és gyógynövényt, de tehetsz bele tojáshéjat és növényevő kisállatok trágyáját is (pl. nyúl, tengerimalac).

Ezeken túl a komposztba helyezheted még a fák, bokrok apróra vágott ágait, gallyakat, nyesedékeket, fakérget; hervadt virágokat; valamint használt virágföldet is. A kertből összeszedett növényi részeket; a lenyírt füvet és a lehullott faleveleket is bele teheted a komposztba (az utóbbi két esetben ideálisabb a talajon hagyni, mivel védi azt az eső és a szél romboló hatásától).

TUDTAD? Minél többféle anyag kerül a komposztba, annál hatékonyabb lesz a végeredmény!

FONTOS! Soha ne tegyél a komposztba: Nem lebomló anyagokat tartalmazó hulladékot: műanyagot, fémet (pl. alufóliát), üveget tartalmazó, vagy veszélyes hulladékot (pl. építési hulladék,  gyógyszer, elem) kozmetikai törlőkendőt, használt papírzsebkendőt, zsírfoltos szalvétát, pelenkát, hús- és ételmaradékot, növényi és állati zsiradékot, vegyszerrel kezelt fahulladékot, színes újságot, nyomtatványt.

Egy kis tudomány – A keletkező szerves hulladékok megfelelő aránya

A mikroorganizmusok 30-35:1 (C:N) arányban építik be a testükbe a szenet és a nitrogént, emiatt fontos hogy a komposztálás során is törekedjünk az arány megtartására. Cél, hogy minimum 3 rész szénben gazdag és 1 rész nitrogénben gazdag anyagunk legyen.

Nitrogénben gazdag anyagok: A nyers humuszképzők, ami többnyire zöld színű növényi részekből pl. frissen levágott gyepből állhat. Ha túl sok a rendszerünkben a nitrogén, akkor a komposzthalomnál bűzös szag lesz tapasztalható.

Szénben gazdag anyagok: A rostos humuszképzők, többnyire sárgás, barnás színű anyagok pl. faágak, fűrészpor, szalma, papír. Ha túl sok szén van a komposzt rendszerünkben, akkor lelassul a komposztálódás. Ezért fontos betartanunk a helyes arányokat.

Hogyan rétegezz jól?

A talajhoz közel, legalulra mindig szénben gazdag, durvább szerkezetű 20-30 cm-es vastagságú anyagot tegyél (pl.faág). 

Az első rétegbe 1 rész zöld és 3 rész sárgás-barna összekevert anyagot helyezz 10-30 cm vastagságban. Ezt zárd le vékony rétegben kerti földdel, vágott fűvel vagy átrostált komposzttal, amiről a későbbiekben még lesz szó. Ezt követi egy újabb réteg, végül azt is lezárod és jön az újabb, majd a zárás. A rétegzést folytasd addig, amíg a komposzt-halom el nem éri a 150 cm magasságot.

3.) Gondoskodj a nedvességutánpótlásról!

Nézd meg a tenyereddel, hogy megfelelő-e a komposzt nedvességtartalma. Ha az ellenőrzött komposzt nyirkos, mint egy kifacsart szivacs, az az ideális állapot. Ha szárazabb, akkor öntözd meg. A nedvesség a mikroorganizmus tevékenységhez elengedhetetlen!

4.) Forgasd át!

A komposztálás oxigén jelenlétében történik és hőt termel, emiatt elengedhetetlen a megfelelő levegőztetés. Ehhez a meglévő komposztot havonta egyszer forgasd át, ne hagyd ki a legmélyebb részeket sem.

5.) Figyeld a komposzt érettségét!

A komposzt érettségi fokát 6-12 hónap elteltével vizsgáld meg. Az utóérlelése 8-12 hónapig is eltarthat. Ez az idő szükséges ahhoz, hogy a kijuttatott szerves anyag teljesen átalakuljon és az ún. csírázásgátló anyagok lebomlása befejeződjön. 

Teszt:

Onnan tudod, hogy jó, érett a komposztod, ha laza, morzsalékos szerkezetű, sötét (barnás-fekete) színű, friss, erdőtalajra emlékeztető illatú, földszerű anyagot tartasz a kezedben.

De zsázsa teszttel is ellenőrizheted a komposztod érettségét. Ehhez vásárolj rövid tenyészidőjű, jó minőségű zsázsa vagy mustármag vetőmagot, szórd el a tesztelni kívánt komposztba, ha pár napon belül élénken növekedésnek indulnak a növények, készen van a komposzt, ha nem nőnek, akkor még jelen vannak csírázást gátló anyagok, amelyek akadályozzák a növényeket a növekedésben, így még várni kell a komposzt felhasználásával.

Rostálás:

Ha úgy gondolod, már kész a komposztod, akkor rostáld át, hogy fennakadjanak a nagyobb darabkák, vagyis a nagyobb, nem teljesen lebomlott részeket még helyezd vissza a nem kész komposztba, hogy tovább érjen.

Ha ezzel végeztél, kész is a komposztod!

Csakúgy, mint a virágföldet, a komposztot is használhatod fák, bokrok és a veteményeskert ágyásaiban, a balkonládákban és a szobanövények cserepeiben is.

Meglátod, növényeid hálásak lesznek érte!

Bővebb információkért keresd fel a debreceni Ökomenedzser Irodát:

Ökomenedzser Iroda elérhetősége: 

Az iroda címe: Debrecen MJV Polgármesteri Hivatal Zöldterületi Osztály, 4024 Debrecen, Piac utca 20. 96. sz. iroda 

Ügyfélfogadás: szerda: 8.00 – 12.00; csütörtök: 13.00 – 17.00

Ökomenedzser: Nagyné Pálfi Zsuzsa

E-mail: hungairy@ph.debrecen.hu

Telefon: 06 52 511-583 Mobil: 06 30 891 9546