A Milka tehénnel ellentétben kék békákkal valóban találkozhatunk tavasszal természetjárásunk során. Ők a mocsári békák (Rana arvalis, Moor frog) hím példányai, akik csak ilyenkor – március végén, április elején -, a párzási időszakban pompáznak kékes színben.

A mocsári békák élőhelyei közül szerencsére sok természetvédelmi oltalom alatt áll. A folyókat kísérő holtágak, kemény- és puhafaligetek jellegzetes faja. Egész évben a víz közelében marad, nem vándorol el nagyobb távolságra. Magyarországi állományai stabilak. A faj a Berni Egyezmény II. függelékébe tartozik. Természetvédelmi értéke: 50 000 Ft.

Rovarokkal, férgekkel, ászkákkal, pókokkal, csigákkal táplálkoznak.

Ha nem kékes színben pompáznak, akkor meghatározásuk ránézésre nem egyszerű, mivel mind a kifejlett egyedek, mind az ebihalak a gyepi békára és annak ebihalaira nagyon hasonlítanak, habár élettereik részben elkülönülnek. Ha kézbe vesszük őket, akkor viszont sikeres lehet a megkülönböztetés: ha a hátsó láb hosszabb, és a boka túlér az orrcsúcson, akkor mocsári békát tartunk a markunkban, mivel a gyepi békák hátsó lábai rövidebbek.

Elsősorban alföldi faj. Hazánk északkeleti részén gyakori, főleg a Tisza mentén.

Szaporodáskor a nászruhás hímek sekély vizeket keresnek fel, és a víz alól hallatják halk, bugyborékoló hangjukat. Párzáskor a petecsomók végig az aljzaton maradnak. Lárváik júniusban alakulnak át. Vízben vagy annak közelében telelnek át.